Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év eleji eladási hullámot követően az elmúlt három hónapban olyan feltörekvő piaci devizaerősödés bontakozott ki, amilyen hosszúra 2009 óta nem volt példa. Az érintett országok jegybankjai a kedvező széljárást a jelek szerint arra használták, hogy megnöveljék devizatartalékaikat, így készülvén fel a turbulensebb időszakokra - írja elemzésében a Bloomberg.
Ha Kínát nem számítjuk, akkor a 12 legnagyobb feltörekvő gazdaság jegybankjai összesen 34 milliárd dollárral növelték devizatartalékaikat az elmúlt három hónapban, így azok 2008 óta a legmagasabb szintjükre, 2980 milliárd dollárra emelkedtek április végéig. Elég ésszerűnek döntésnek látszik, hogy a kedvező környezetet kihasználva az érintettek növelni kezdték a tartalékokat - vélte Clyde Wardle, a HSBC stratégája a hírügynökségnek nyilatkozva.
Az említett országok összesített devizatartaléka januárban 22 milliárd dollárral csökkent, miközben számos feltörekvő országbeli jegybank interveniált és kamatot emelt, hogy tompítsa saját devizájának áresését. Emlékezetes, hogy a januári eladási hullámot a geopolitikai helyzet romlása és a Fed kötvényvásárlási programjának csökkentésével járó hatások egyszerre okozták. Az átlagosan 3 százalékos gyengülést hozó hullámban szerepet játszott a kínai feldolgozóipari indexek esése, az argentin peso leértékelődése is.
Azóta az érintett devizák többé kevésbé magukhoz tértek, a belőlük számított Bloomberg mutató értéke 5 százalékkal emelkedett a februári mélypont óta. Hogy a túlzott erősödést tompítsák és a tartalékokat feltöltsék, a jelek szerint a jegybankok dollárvásárlásokba kezdtek. A legtöbbet a jelek szerint India, Indonézia és Törökország költötte ilyen célokra. Az indiai tartalékok az elmúlt három hónapban 7,6, az indonéz 4,9, a török 4,1 százalékkal emelkedtek.
A feltörekvő országok közül kivételt jelent Oroszország. Az ukrajnai beavatkozás nyomán fenyegető szankciók hatására jelentős tőkekivonás indult meg az orosz tőkepiacon, s eközben az orosz jegybank többször is beavatkozásra kényszerült a rubel védelmében. Az elmúlt két hónapban összesen 24,7 milliárd dollárt és 2,5 milliárd eurót költöttek ilyen célokba az ország devizatartalékaiból.
A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint az intenzív devizavásárlásokat nem csak a tartalékok feltöltése indokolja, hanem saját devizájuk túlzottan gyors felértékelődését is szeretnék elkerülni. Az említett országok többségének gazdasága ugyanis jelentősen függ az exporttól, s a túl gyors felértékelődés hirtelen romláshoz vezethetne a versenyképességben.
