Most kell venni az OTP-t? Nagyot kaszálhat!

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A régiós pénzügyi szektor becsült átlagos P/E rátája a Morgan Stanley elemzése szerint 12,9 lesz 2013-ban, ezen belül az OTP 9-es értékénél csak az orosz pénzintézetek és a Raiffeisen Bank International forognak alacsonyabb értékeltséggel. Hasonló lehet a helyzet az elemzők szerint 2014-ben is, amikor a legnagyobb magyar kereskedelmi bank mutatószáma 6,8-ra csökkenhet.

Persze az alacsony P/E ráta nem minden, hiszen ez jelezhetné azt is, hogy a piac nem vár komoly növekedést egy-egy részvénytől. Ha azonban a fenti számok mellé tesszük azt is, hogy a Morgan Stanley szerint a régióban az OTP eredménynövekedési kilátásai a harmadik legjobbak, akkor már indokolatlan az alacsony értékeltség. A szakemberek 2012−2014 között átlagosan évi 21 százalékos növekedést várnak a bank egy részvényre jutó eredményében, ennél pozitívabban csak a két osztrák cég, az Erste és a Raiffeisen jövőjét látják. Vagyis az OTP esetében nem a gyenge növekedési kilátások indokolják az alacsony P/E rátát, így a fenti számok egyértelműen a bankpapír alulértékeltségét mutatják. Annyiban persze ez nem meglepő, hogy hagyományosan az OTP a leginkább kitett a Magyarországgal kapcsolatos kockázatoknak, vagyis könnyen elképzelhető, hogy ez az alulértékeltség nem a részvénynek szól elsősorban.

A régió energiaszektorában a Morgan Stanley a Mol papírjait is vizsgálta, ennek alapján a magyar olajcég szintén alulértékeltnek mondható, hiszen a P/E ráta és az ahhoz hasonló EV/EBITDA (vállalati érték/adózás előtti eredmény) mutató is lényegesen alacsonyabb az iparági átlagnál. Mindkét arányszámban csak az orosz piac tűnik első ránézésre vonzóbbnak a Molnál. Az ez évre becsült 4,1-es EV/EBITDA a szakértők szerint 2015-re 3,6-ra csökkenhet a magyar társaság esetében, de ezzel összhangban a többi vizsgált régiós vállalat mutatója is eshet, vagyis arra számítanak, hogy továbbra is lefelé lóg majd ki a Mol értékeltsége a sorból. A 2013-ra becsült P/E szintén kifejezetten alacsony például a három vizsgált lengyel energiacég 10 feletti értékéhez képest. Bár a Mol nem kifejezetten osztalékpapír, az értékeltségben meglepő, hogy a cég idei évre becsült 3,6 százalékos osztalékhozamánál a Morgan Stanley szerint az olajszektorban az oroszok mellett csak a PKN Orlen és a török Tupras papírjain lehet nagyobb nyereséget elérni.

A régió telekomszektora kapcsán az elemzők kiemelik, hogy a közép- és kelet-európai cégek kilátásai a legrosszabbak a feltörekvő piacokon. Ez nagyrészt szabályozói változásokkal magyarázható, a társaságok nyereségességét jelentősen csökkentheti például az uniós roamingtarifák további csökkentésével kapcsolatos felvetés. Az utóbbi napokban már olyan vélemények is megjelentek, melyek szerint teljesen el kellene törölni a roamingdíjakat az Európai Unióban, vagyis az egész kontinensen egy tarifát alkalmazzanak a cégek. Az elemzés szerint a régióban a cseh telefonálási díjak a legmagasabbak, átlagosan 7 eurócentet tesznek ki percenként, ettől csak minimálisan marad el a magyar piac 6 eurócentes adata. A legolcsóbb a telefonálás Törökországban és Oroszországban, ahol mindössze 2 eurócentért lehet átlagosan használni a szolgáltatást percenként. A szabályozással kapcsolatos kockázatok miatt az elemzők kiemelik, hogy több cég már osztalékot csökkentett, a lengyel TPSA például 1,5 zlotyról harmadára vágta a részvényenkénti kifizetést, míg a cseh SPTT 40-ről 30 koronára csökkentette az osztalékot. Az elemzés ugyan nem ejt szót a Magyar Telekomról, de a hazai cég esetében is hasonló kockázatok látszanak, azzal súlyosbítva, hogy a hét elején a kormány a telefonadó emeléséről döntött. A társaság idén ugyan még nem csökkentette osztalékát, jövőre azonban a legtöbb elemző szerint nem csupán az eddigi 50 forintos szint lesz tarthatatlan, de akár 30−35 forintra is vághatják az osztalékot.