Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tranzakciós illeték hatálya - az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán - 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01 százalék, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1 százalék, áll a parlament költségvetési bizottságának csütörtökön beterjesztett módosító javaslatában, amiről a Portfolio.hu számolt be.
A legfrissebb becslések alapján az Európai Bizottság összesen 57 milliárd euró bevételre számít a pénzügyi tranzakciós illetékből.
Az illeték bevezetésével kapcsolatban az Európai Unió tagországainak álláspontja nem egységes. 11 ország (Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország) és a tegnapi bejelentéssel Magyarország is támogatja a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, többen (Bulgária, Csehország, Dánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Svédország) azonban ellenzik azt.
Az adót bevezető direktívatervezet az adó céljaként a következőket nevesítette:
- biztosítson adekvát költségvetési bevételt,
- a pénzügyi szektor megfelelő (arányos és kielégítő) mértékben járuljon hozzá a költségvetési költségvetési bevételekhez,
- csökkentse a nemkívánatos piaci viselkedést, és így stabilizálja a pénzügyi piacokat,
- biztosítsa az EU belső piacának egyenlő versenyfeltételeket biztosító működését a bevezetendő intézkedések koordinálásával.
Az Equilor vezérigazgatója, Szécsényi Bálint korábban azt mondta, hogy az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a tőzsdei forgalom jelentős visszaesése várható azokon a piacokon, ahol az illetéket bevezetik, a forgalom átterelődik azokra a piacokra, ahol nem sújtja a pénzügyi tranzakciós illeték a kereskedést, a befektetők könnyen megtalálják majd annak a módját, hogy az adót valamilyen módon kikerüljék.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azok a spekulatív pozíciókat a befektetők nem az adókat bevezető országokban, nem az ottani szolgáltatóknál fogják megnyitni. Nagyon gyors a piaci innováció, vagyis az eddig megszokott termékek nagy részét a befektetők más piacokon is meg fogják találni. Persze itt is bevezethetnek adminisztrációs szabályozást, hogy például európai uniós magánszemélyek az Európai Unión kívüli szolgáltatónál ne nyithassanak számlát, de a gyakorlat az lehet, hogy a szolgáltatók és a befektetők megtalálják majd annak a módját, hogyan folytathassák a kereskedést ezekben a termékekben.
A befektetési szolgáltatók szemszögéből magasnak mondható az adó mértéke, hiszen ez például a részvények esetében 10 bázispontot jelent, és mivel az intézményi brókeri díj is nagyjából ezen a szinten mozog, ez egy adott ügylet kötési költségének a megduplázását jelentené. A tőzsdék, a tőzsdei szereplők, befektetési szolgáltatók szempontjából mindenképpen negatív hatással járna az adó bevezetése, hiszen akár jelentős forgalomcsökkenést is eredményezhet. <banner></banner>
