Nagyjából egy hónapja a hangulati mutató és a technikai kép alapján úgy véltük, hogy ha igaz az a munkahipotézis, amely szerint tavaly októberben egy elsősleges bikapiac vette kezdetét az amerikai tőzsdéken, akkor az 1275-1300 pont közötti tartományban elő kellene, hogy kerüljenek a vevők, s erőt kellene mutatniuk. A feltételezés egyelőre nem sérül, még ha az S&P 500-as index nem is 1275, hanem 1266 ponton fordult, az innen megindult emelkedés 12 kereskedési nap alatt 1362 pont magasságáig repítette a vezető indexet, s innen érkezett a tegnapi pofon, amely ennek az emelkedésnek rögtön a 38,2 százalékos Fibonacci szintjéig vitte vissza az indexet.
A grafikon a közvetlenül a grafikonból való kereskedést lehetővé tévő Alfatrader Trading Station II grafikonrajzoló programjával készült.
Az április eleje óta tartó, az indexben 10 százalékos áresést hozó korrekció tehát egyelőre nem öltött olyan méreteket, amely megkérdőjelezné az elsődleges bikapiac létét az amerikai tőzsdén. A korrekció eddigi mélypontján az index 30 napos RSI-je nem került a kritikus, medvepiacokra jellemző 36-38-as érték alá, hanem megállt az elmúlt évtizedben a bikapiaci korrekciókat jellemző sávban. A december óta tartó emelkedés korrekciója eddig a vezető indexben a 61,8 százalékos és az 50 százalékos Fibonacci szint között megállt, egy korrekció jellemzője, hogy az előző emelkedő hullám egyharmadát-kétharmadát, de leggyakrabban felét visszadja az index.
A befektetői hangulatról annyi mondható el, hogy az április eleji csúcson nem alakult ki elsődleges piaci tetőpontokra jellemző szélsőséges optimizmus a piaci szereplő körében, a két hete tapasztalt mélyponton viszont nem volt tapasztalható az igazi mélypontokra jellemző szélsőségesen pesszimista érték sem. Ha ez elmúlt évekből szeretnénk hasonló helyzetet találni az index változására és a befektetői hangulat alakulására, akkor a mostani helyzet - legalábbis a profi tőkepiaci hírlevélírók által javasolt pozicionáltságot vizsgáló felmérés adatait alapul véve - leginkább a 2009 március mélypontot követő első emelkedési hullám június-júliusi korrekciójakor tapasztaltra emlékeztet.
Tanácsadói hangulat
A Chicago Board Options Exchange-en az eladott eladási és vételi opciók egymáshoz viszonyított arányát mérő put/call hányados 10 és 30 napos átlaga megnyugvást tükröz a korrekciós hullámban kialakult idegesség után.
Put/call arány alakulása
Az NAAIM, az amerikai aktív alapkezelők felmérése szerint a portfóliómenedzserek átlagos pozicionáltsága a csütörtöki esést megelőzően semleges, enyhén long volt az S&P 500-as index irányában. Ez annyit jelent, hogy a szereplők nincsenek annyira \"túltöltve\" vételi pozíciókkal, hogy nem mehetne felfelé a piac, de az eladási pozíciók túlsúlya sem jellemző, tehát rossz hangulat esetén az esésre lehet tér ebből a szempontból.
A fentiek alapján az amerikai részvénypiacon a hangulati mutatók alapján jelenleg elég nehéz megmondani, merre tovább. Ha valóban elsődleges bikapiacon vagyunk, akkor remény lehet arra, hogy egy masszív, emelkedő hullám bontakozzon ki a részvénypiacon, hiszen a korrekciós időszak már két és fél hónapja tart, s a szükséges mértékű esést is megélték már az árfolyamok ahhoz, hogy erőt gyűjtsenek egy további emelkedéshez.
