A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Jelenleg alapvetően nyugodt az állampapírpiac. Más kérdés, hogy az ÁKK nyilván szívesebben látna a jelenleginél alacsonyabb hozamokat − s a gazdaság egésze számára is ez lenne az ideális −, a lényeg azonban az, hogy az államadósság gond nélkül újrafinanszírozható. Magyarul: veszik az állampapírokat, a kibocsátások során nincsenek értékesítési nehézségek. Mindez azért nagy dolog, mert Európa állampapír-piaci szempontból túl van egy komoly sokkon − a görög kötvények vissza nem fizetése − és az eurózóna egyes országaiban (most éppen Spanyolország került e tekintetben fókuszba) kiélezett a helyzet. Azaz, komoly félelem mutatkozik attól, hogy ismét \"bajba\" kerül valaki.
A \"baj\" persze első körben csupán annyit jelent, hogy úgymond segítségre szorulhat egy ország, azonban a görög példán már láttuk, hogy lehet másképpen. Ezt azonban más országok kapcsán alig akad, aki ki merné mondani, hogy második körben ez akár a lejáró kötvények vissza nem fizetéséhez is vezethet. A görög ügy megoldása persze egyszerinek és megismételhetetlennek van kikiáltva, s ezt egyelőre szinte mindenki el is hiszi. Másként ugyanis aligha lenne lehetséges, hogy pár százalékos hozamszinten adnák-vennék a spanyol papírokat és az aggodalom tárgya az lenne, hogy néhány tizedszázalékponttal éppen feljebb vagy lejjebb van az aukciós hozam. Jelenleg tehát ha némi aggódással kísérten is, de alapvetően bíznak a befektetők Európa-szerte az állampapírokban. Így a magyarban is, legalábbis ha a bizalom alatt azt értjük, hogy szívesen vásárolnak ilyeneket, s a hozam csekély növelése árán nagyságrendekkel többet lehet piacra dobni. Ebben a helyzetben ugyanis − legalábbis rövid távon − nem fenyegeti veszély az újrafinanszírozást.
A múlt héten a figyelem a spanyol állampapír-aukciókra irányult. Először az aggodalmak (bár ez inkább csak verbális formában volt megfigyelhető, nem drasztikus hozamemelkedésben) domináltak, majd egy csütörtöki hozamcsökkenés megnyugtatta a piaci szereplőket.
A magyar piac mintha lekövette volna a spanyol állampapír-piaci hangulatot. Kedden még a három hónapos papírért nem tolongtak, a kibocsátó kénytelen volt leszállítani a mennyiséget, így tudta 7,28 százalékos szinten tartani az aukciós átlagot, amely pár ponttal még így is magasabb lett az előző hetinél. A csütörtöki kötvényaukciókon viszont már felbátorodtak a vevők, a hároméves papírból még tekintélyes mennyiségemelést is sikerült végrehajtani (ez már háromnegyedrészt be is hozta a három hónapos papírnál kiesett volument), 8,7 százalékos hozamszinten. (Mind az átlag, mind a maximum ennyi lett.) A másik két sorozatból ugyan csupán a tervezett mennyiséget értékesítették, a délutáni átlagáras értékesítésen azonban mindhárom sorozatból újabb tételeket ajánlott fel a kibocsátó, s ezeket túlnyomó részben meg is vették. Az öt- és a tizenöt éves kötvény aukcióján az átlaghozam 8,82 százalék lett, a maximum 8,86 − s ami nagyon érdekes, mindkét érték mindkét sorozatnál azonos. A hozamgörbe tehát egy hosszú szakaszon, a végén, teljesen egyenes. Ennek oka esetleg abban kereshető, hogy a jelenlegi, nemzetközi szinten is meglehetősen bizonytalan helyzetben ilyen távra előre, érthető módon, semmiféle elképzelésük nincs a befektetőknek arról, vajon a két távoli időpont közti helyzet miben tér majd el egymástól. Jobb híján ezért a belátható időn túli tartományban ugyanakkora hozamelvárással árazzák a kötvényeket.
A helyzet tehát most kedvező az állampapír-értékesítés szempontjából, ámde az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, ez változhat, hiszen az intézményi befektetők hangulata egyik percről a másikra elromolhat. Ezért az adósságkezelő előrelátóan egyre több energiát fektet a lakossági állampapír-vásárlás ösztönzésébe. Jelenleg az állampapír-értékesítési hálózat kiszélesítése, valamint egy új, féléves futamidejű, lakosságnak szánt papír szerepel a tervekben. Hogy az új papír mennyire lesz izgalmas, nyilvánvalóan a kondícióin múlik. Jó kondíciókkal kifejezetten előnyös is lehet egy lakossági papír, mint azt a két legújabb (és néhány múltbeli) prémium államkötvény példája is mutatja.
