Változatlanul nem sikerült a magyar részvénypiacnak kitörnie relatív csökkenő trendjéből a DAX indexhez képest. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hónapok jó teljesítménye leginkább a nemzetközi piacokon uralkodó jó hangulatnak volt köszönhető, s nem pedig annak, hogy a befektetők különösen optimistává váltak volna a magyar részvényekkel kapcsoltban. A két piac kapcsolatát reprezentáló relatív erő index (RS) a napokban korábbi csúcsához érkezett, amely egyelőre erős ellenállásként funkcionál. Ha sikerülne e fölé kitörnie a relatív erőt jelző mutatónak, akkor remény lehetne arra, hogy a magyar eszközök alulteljesítés megszűnjön. Mindeddig azonban igaz az, amit korábban írtunk.
Eszerint: \"a magyar részvénypiac gyakorlatilag 2010 tavasza óta alulteljesítő a német részvénypiachoz képest, legalábbis erről tanúskodik a BUX index euróban számolt és a DAX index értékei közötti kapcsolatot reprezentáló relatív erő mutató elmúlt másfél éves teljesítménye. A technikai elemzés az RS mutató két termék, piac, vagy eszközosztály teljesítményének összehasonlítására használja, a belőle rajzolt grafikon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy-egy termék önálló árfolyama, tehát illeszthetők rá trendvonalak, mozgóátlagok, sőt, technikai alakzatok is feltűnnek rajta, amelyek előrejelző ereje az egyszerű chartokon tapasztaltéval összemérhető.
A BUX/DAX relatív erő jól mutatja, hogy 2010 tavasza óta alulteljesítővé vált a magyar részvénypiac, relatív medvepiac alakult ki a Budapesti Értéktőzsdén, még ha ezt egy darabig el is fedte a világ fejlett tőzsdéin még egy ideig uralkodó bika. A másfél éve tartó relatív csökkenő trend egyértelműen felfedezhető a grafikonon, azóta a mutató egyetlen egy legitim magasabb mélypontot, vagy magasabb csúcsot nem tudott produkálni, ami a trend megfordulására utaló bizonyíték lenne. A probléma az, hogy egy trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg meg nem fordul, tehát a magyar részvények euróban számolt alulteljesítésére mindaddig számítani kell, amíg ez az áhított trendforduló el nem következik. Addig azonban arra kell számítani, hogy a BUX index, így a BÉT vezető részvényei az emelkedésekben kisebb, az esésekben nagyobb intenzitással veszik ki részüket a világ nagy tőzsdéinek mozgásából.
Három nagy törés volt
A relatív erő mutató eközben alkalmas arra is, hogy képet kapjunk a különböző eszközosztályokba be és kiáramló pénzek útjáról. Jól látszik, hogy a magyar részvényekből a pénz távozik immár másfél éve kisebb nagyobb hullámokban. Három nagy törés fedezhető fel a grafikonon, amikor a mutató hatalmas zuhanást produkált és masszívan újabb mélypontokat ütött. Az első a Kósa-Szíjjártó nyilatkozat volt 2010 tavaszán, amikor is a magyar helyzetet a görögéhez hasonlították. A második törést a magánnyugdíjpénztárak államosításának bejelentése jelentett, a harmadikat a jelek szerint a devizahitelek előtörlesztése váltotta ki.\"
A relatív erőben az elmúlt hónapokban bekövetkezett javulás így egyelőre csak egy medvepiaci rallynak tekinthető a nagy tőzsdékhez mért teljesítményben.
