BUX 131773.44 -0,21 %
OTP 40710 -0,9 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Svájci frank és Magyarország: aggódjunk, mást úgysem tehetünk

Nem eseménytelen az év vége. A frank erősödése miatt eddig is sokan aggódtak, most azonban már kétséget kizáróan megállapíthatjuk: nagy baj van. Mármint ott, ahol nagy a frankhitelállomány. Például Magyarországon...

2010. december 27. hétfő, 14:18

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Karácsony előtt kitört a pánik euróügyben. Az okok ismertek, egyáltalán nem új keletű, hogy Európában adósságválság van, több eurózónába tartozó ország igen nehezen és csak külső segítséggel tudja kezelni az államadósságot. Ezen országok állampapírjait csak igen magas hozammal lehet eladni, ami egyrészt drágává teszi az adósság finanszírozását (tehát tetézi a bajt), másrészt destabilizálja a piacot azzal, hogy igen nagy hozamkülönbségek alakultak ki az egyes országokban. Ennek következtében egyre többen megkérdőjelezik a közös pénz értelmét és jövőjét.

Mindebben persze semmi új nincs, így talány, hogy miért éppen most, karácsony előtt uralkodott el az eurótól való félelem a befektetőkben. A piaci folyamatokat és a napvilágra kerülő elemzéseket - amelyeket talán élethűbb jóslásoknak nevezni - látva azonban egyértelműen ez a helyzet. A dollár erősödése az euróhoz képest még csak hagyján, az most nem volt akkora mértékű, hogy erre felkaphatnánk a fejünket. (Hiszen az amerikai gazdaság sincs teljesen rendben, így a dollárral kapcsolatban is van némi félelem a piacon, még ha nem is ezzel van tele éppen a sajtó.) Persze ha nem dollárba, akkor mibe is áramlik a pénz, amely menekül az eurótól, hát persze, hogy a jó öreg svájci frankba, ami nagyon meglátszik az árfolyamokon. A frank immár öt százalékkal ér többet a dollárnál, egy euró pedig csupán kevesebb mint 1,25 svájci frankot ér.

A forintot mindez hatványozottan érinti. Egyrészt az euró gyengülése idején a forint az euróhoz képest is gyengülni szokott, s most is ez történik, az árfolyam 276 forint fölött jár. Mivel pedig a svájci frank szárnyal az euróhoz képest, a forinthoz képest szédítő magasságokba látszik emelkedni a kurzusa - már 222 forint közelében tartózkodik. A legnagyobb baj ezzel, hogy mindenki tudja, hogy legfőképp az ingatlanpiacon igen magas a svájcifrank-alapú hitelek aránya.

Még a tőkeerős befektetők számára is eljöhet egy olyan pont, hogy nem tudják már finanszírozni a megdrágult frank miatt megnövekedett terheiket, s a hiteleket felvevők zöméről nem állítható, hogy tőkeerős lenne. Igen komoly tehát a veszély, hogy ezek a hitelek sorra bedőlnek. Ezért az ingatlanpiacon túlkínálat alakulhat ki, amely lenyomhatja az árakat. A hitelek értéke forintban számolva nő, a fedezetüket képező ingatlanok értéke pedig csökken, ezért a bankok is bajba kerülhetnek. Ismerős történet, ha nem is ugyanez, de nagyon hasonló folyamat játszódott le Amerikában, ezzel kezdődött tulajdonképpen a világgazdaságban máig is zajló válság.

A legszomorúbb az, hogy nincs igazán megoldása a dolognak. Jelen esetben például itt Magyarországon nem tehetünk sokkal többet, mint hogy aggódva figyelünk a svájci frank árfolyamára, s egyre szomorúbbak leszünk. A forintpiacon egyelőre még nincs pánik, de ezen folyamatok következetes végiggondolása akár ide is vezethet.

A forint helyzete egyelőre tehát nem vészes, amiben szerepet játszhatott az újabb kamatemelés is. Ilyen intézkedésnek egyelőre a jövőben is van tere, a negyed százalékpontos emelésekből jó darabig nem lehet baj, de nyilvánvaló, hogy a végtelenségig ez sem folytatható. És bár a forint árfolyamát hagyományosan első körben mindig az euróhoz viszonyítjuk, érdekes kérdés, hogy az euró komolyabb gyengülése esetén jól érezhetjük-e magunkat pusztán attól, ha a forint az euróhoz képest nem veszít (sokat) az értékéből...

Az állampapírpiac viszonylagos nyugalommal várta az ünnepeket, természetesen a jegybanki kamatemelés hatása megjelent a rövid hozamoknál. A három hónapos papír aukciós hozama az előzőhöz (tehát a kamatemelés előttihez) viszonyítva 12 ponttal ment feljebb, azaz a kamatemelés felével. (Azt mondhatjuk erről, hogy a másik fele már be volt árazva.) Az 5,81 százalékos érték azt mutatja, hogy további kamatemelést egyelőre csak igen óvatos mértékben áraz a piac. A hosszabb lejáratoknál a hozamok keveset változtak (azt viszont felfelé), mintha csak az állampapír-befektetők megkezdték volna év végi szabadságukat.

Komolyabb gond talán csak akkor várható, ha a befektetők netalántán arra jutnának, hogy a kamatemeléseknek egyhamar nem lesz vége. Ez a forgatókönyv az árfolyamoknál elemzett okok miatt egyáltalán nem zárható ki.

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet