Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint azt megírtuk (Napi, 2010. október 22.) az esést a piaci pletykák magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos aggodalmaknak tulajdonítanak. Elképzelhető ugyanis, hogy a nehezebben értékesíthető részvényektől már most szabadulnának néhányan.
Az állam azonban - tudtuk meg - nem követi az előző kormányzat gyakorlatát, így nem csak állampapírokban és készpénzben, hanem részvényekben és befektetési jegyekben, sőt jelzáloghitellevelekben fogadja be a tb-be visszalépők vagyonát. Ezek likvidálását pedig a piac alakulásától függően évekre elnyújtottan hajthatják végre.
Úgy tudjuk egyébként, hogy 1500-2000 milliárd forint visszaáramlásával kalkulálnak. Lapunk számításai szerint ez a pénzügyi felügyelet magánpénztárak portfoliójára vonatkozó első félévi adatai alapul véve mintegy 120 milliárd forintnyi magyar részvényről lehet szó, szemben a befektetési jegyeknél így kalkulált mintegy 400 milliárd forinttal.
A papírok többségét egyébként a kasszák a leglikvidebb papírokban (OTP, Mol, Mtelekom) tartják. Ezzel együtt persze reális annak a veszélye, hogy a kisebb papírok árfolyamára óriási csapást mérjen a "visszaállamosítás". Ugyanez a gond persze nem csak a részvényeknél, hanem a befektetési jegyeknél is fennáll. Nyilvánvalóan ez vezethetett arra, hogy a kormányban úgy gondolják, amennyiben jelentős méreteket ölt a visszalépés, akkor elfogadják, hogy a kasszák a tagok vagyonát eszközökben adják át.
Kérdés persze, hogy végül valójában mennyi pénz áramlik majd ki a magánnyugdíjpénztárakból. A kasszáktól úgy tudjuk, az első napok pánikhangulata után mintha egyre többen látnák úgy, hogy a magánpénztári megtakarításokhoz az azokhoz kapcsolódó jogosultságok (elsősorban az örökölhetőség) miatt érdemes ragaszkodni. A maradók többsége pedig azok közül kerülhet ki, akik fiatalabbak. Már pedig éppen ők vannak a nagyobb részvényhányadot tartalmazó növekedési portfolióban.
