Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem vagyok híve a túl sok szabályozásnak - kezdi Soros György a Financial Timesban publikált cikkét. Miután túl messzire mentünk a liberalizációban, amely a jelenlegi krízist is okozta, ellen kell állnunk a kísértésnek, hogy túl messzire menjünk az ellenkező irányba - fogalmaz a magyar származású befektető a gazdasági napilapban. A reformokat három elvnek kellene meghatároznia Soros szerint. Először is, mióta a piacok fokozott hajlamot mutatnak a buborékok kialakulására, a szabályozóknak felelősséget kellene vállalni a buborékok túlságosan nagyra növésének megakadályozásáért. Alan Greenspan, korábbi Fed-elnök és mások ezt a felelősséget korábban kimondottan elutasították. Amennyiben a piacok nem tudják felismerni a buborékokat, akkor a szabályozók sem tudják - érveltek. A hatóságoknak pedig el kell fogadniuk ezt, akkor is, ha ők is kudarcra vannak ítélve. Mindemellett azért a piac visszacsatolásai segíthetnek nekik a hibák folyamatos javítgatásában.
Másodszor, az eszközárbuborékok kontroll alatt tartásához nem elég a pénzkészlet kontrollálása, egyúttal a hitelhez jutást is kontrollálni kell - írja Soros György. Ezt azonban csupán monetáris eszközökkel nem lehet megoldani - a hitelpiaci kontroll eszközeivel is élnünk kell, mint például a marginra vonatkozó követelmények és a minimális tőke követelményei. Jelenleg ezek kialakítása olyan, hogy hajlamasok a piac hangulatától függetlenül alakulni; a hatóságok dolga, hogy ezeket a hangulatokat közömbösítsék - véli Soros. A marginra és a minimális tőkére vonatkozó követelményeknek a piaci körülményekhez kell illeszkedniük, a szabályozóknak pedig módosítani kéne a jelzáloghitelekre vonatkozó hitelfedezeti rátát az ingatlanbuborékok kialakulását megelőzendő.
Harmadrészt, új koncepciót kell kialakítanunk a piaci kockázat meghatározására - állítja Soros György. A hatékony piac hipotézise szerint a piacok az egyensúly felé tartanak, de zavarok történhetnek, emellett a piacokat a legtöbben úgy képzelik el, hogy működése folyamatos az árak alakulása szempontjából. Ilyen körülmények között a piaci kockázatok nem mások, mint az egyéni szereplőket érintő kockázatok, amíg pedig saját kockázataikat jól kezelik, addig a szabályozók elégedettek lehetnek.
Ám a hatékony piac hipotézise nem realisztikus - véli a magyar származású befektető. A piacokon olyan egyensúlytalanságok jelentkezhetnek, amelyeket az egyes szereplők figyelmen kívül hagyhatnak, ha úgy gondolják, hogy felszámolhatják pozícióikat; a szabályozók azonban nem ignorálhatják ezeket az egyensúlytalanságokat. Ha túl sok résztvevő áll ugyanazon az oldalon, a pozíciók nem számolhatók fel az árfolyamatosság megszakadása, vagy ami a rosszabb, összeomlása nélkül - véli Soros György. Ebben az esetben a hatóságoknak közbe kell avatkozniuk. Mindez azt jelenti, hogy a piacon a válság előttinél nagyobb rendszerkockázat leselkedik a résztvevőkre.
A jelzáloghitelek értékpapírosítása új dimenziót adott a rendszerkockázat fogalmának - írta Soros. A pénzügyi tervezők azt állították, hogy ezzel csökkentették a kockázatokat, valójában azonban éppen ellenkezőleg. Az értékesítést végző ügynökök ugyanis extrém módon a befolyó díjak maximalizálásában voltak érdekeltek, szemben a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmével. Ezt a tényt a szabályozók és a piaci szereplők sem igen vették figyelembe - fogalmazott a befektető.
Megelőzendő a jelzálogpiaci krízis megismétlődését, az ügynököket érdekeltté kell tenni a rizikó minimalizásában, de a kormány által az ügynökök számára tervezett 5 százalékos teljesítési kockázat-átvállalás Soros szerint inkább csak szimbolikus intézkedés, ő legalább 10 százalékra emelné a követelményt. Ezen kívül, a piaci zavarok megelőzése érdekében a bankok által tartott értékpapíroknak magasabb kockázati besorolást kellene kapniuk; a bankoknak a befektető szerint fizetniük kellene azért, hogy értelemszerűen kevesebb tőkeáttételre szorulnak, és ezért el kellene fogadniuk azt is, hogy szigorítják a betétesek pénzének használatára vonatkozó szabályokat - írja Soros György.
Valószínűleg nem járható az az út, amelyre 1933-ban léptünk, amikor a befektetési bankokat elkülönítették a kereskedelmi bankoktól; azonban valamilyen belső tűzfalnak kell lennie, amely elválasztja a brókeri tevékenységet a kereskedelmi bankolástól - véli a milliárdos befektető.
A bank brókeri tevékenységét, a kereskedést a bank saját tőkéjén kívüli forrásokkal kellene finanszírozni Soros szerint. Amennyiben van olyan, hogy egy bank túl nagy lehet az elbukáshoz, akkor a szabályozóknak ennél is tovább kell menniük, és már a túlzott kockázattól is védeniük kellene az ilyen pénzintézetek tőkéjét. Szabályozni kellene a befektetési banki brókerek kompenzációját is. Erre olyan reakció érkezhet, hogy a befektetési banki üzletágat kiszervezik, de ezzel nincs semmi baj, az ugyanis a spekulatív befektetési alapok asztala - véli Soros. Azonban még a spekulatív alapokat és más nagy befektetőket is figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy ne tudjanak veszélyes egyensúlytalanságokat létrehozni.
Végül Soros György a származékos értékpapírpiac kapcsán kifejti, hogy az uralkodó vélemény szerint a derivatívákat szabályozott tőzsdéken kellene kereskedni, de szerinte ez nem elég. A derivatívák kibocsátását és kereskedését szerinte olyan szigorúan kellene szabályozni, mint a részvényekét. A szabályozóknak nagy súlyt kellene arra helyezniük, hogy a derivatívák homogén, standardizált és átlátható eszközök legyenek - mondja.
A rendelésre készült derivatívák célja csak az ezeket tervező pénzügyi mérnökök profitmarginjának javítása. Valójában bizonyos származékos terméket egyáltalán nem is lenne szabad piacra engedni Soros szerint, elsősorban is a hitelkockázatok kezelésére szolgáló értékpapírokat (credit default swap, CDS).
A tekintélyes befektető a General Motors csődjét hozta például, amikor is számos kötvényes rendelkezett CDS-ekkel, és számukra a csődeljárás nagyobb hasznot kínált, mint a reorganizáció. Olyan ez, mintha az ember úgy kötne nagy értékű életbiztosítást, hogy az másvalakira vonatkozna, miközben arra is lenne engedélye, hogy eltegye őt láb alól - érzékelteti a CDS-ekkel kapcsolatos fenntartásait Soros, aki szerint ezek a pusztítás eszközei, ezért be kellene tiltani őket.
