Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MTI beszámolója szerint a politikus kijelentette: a kormánynak olyan eszközöket kell adni, amelyek biztosítják, hogy több tulajdonos összefogása mellett se lehessen olyan döntést hozni, amely az ország stratégiai céljaival ellentétes, illetve az ország energiaellátását, a Mol függetlenségét veszélyezteti.
Tóth szerint Magyarországon lehet ilyen törvényt hozni, és személyes meggyőződése, hogy ma már az Európai Unió is máshogy látja a helyzetet. Arra a kérdésre, hogy készül-e ilyen jogszabály, Tóth Károly azt mondta: ebben állapodtak meg a bizottságban. Mind a két meghatározó párt azt mondta, hogy teljes egészében egyetért azzal, hogy együttműködve a kormánnyal, elkészítsék ezeket a további pontosító szabályokat.
Göncz Kinga volt külügyminiszter április 20-án azt mondta az MTI-nek, a "lex Mol" segíthet korlátozni az orosz befolyást a magyar olajtársaságban, mivel megvannak benne azok a kitételek, amelyek megvédhetik az olajtársaságot attól, hogy bármely részvényes döntő befolyást szerezzen a cégben.
A 2007 októberében elfogadott, majd az Európai Bizottság vizsgálatát követően egy év múlva módosított "lex Mol" segítségével lehetőség nyílt jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai, vagy vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány a törvény 2007-es megalkotásával elsősorban a magyar olajtársaság részvényei OMV általi felvásárlásának kívánt gátat szabni. Az osztrák olajcég március végén jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaznak, az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt.
