A Napi Gazdaság cikke
Megnőtt a merészebb - egyben nagyobb tőkeerővel is bíró - hazai befektetők érdeklődése néhány, korábban kifejezetten exkluzívnak számító vállalati kötvény iránt. A brókerektől származó - értelemszerűen töredékes - információk szerint az október közepi nagy esés óta akár százmillió euró értékű OTP- és Mol-kötvény is kerülhetett magyar befektetők számlájára, miközben a kötvényeket az eredeti kibocsátás óta tartó nagy külföldi intézményi befektetők 50-70 százalékos veszteséget elkönyvelve menekülnek ki a maratoni futamidejű papírokból.
Július végén a Mol vezetői bejelentették, hogy névérték körüli áron vettek a Magnolia BV. Mol-kötvényéből. A kötvényt a Mollal kötött szerződés alapján a Magnolia BV 2006-ban bocsátotta ki, a 610 millió eurós kibocsátás fedezete 6 millió darab, a hasonló pénzügyi konstrukciók lebonyolítására szakosodott Magnolia által a kötvények ellenértékéből a Moltól megvett Mol-részvény. A kötvényesek 2011-től öt éven át 101,5 eurós áron válthatják át kötvényeiket Mol-részvényre. Másfél éve, amikor 30 ezer forint körül volt a Mol árfolyama, a kötvény kurzusa 140 százalék volt, augusztus eleje óta azonban előbb a névértékről 85 százalékra, majd októbertől szabadesésben 30 százalékig esett.
Most a kötvény 36,5 százalékon áll, e szinten 22 százalékos az éves hozama.
A Magnolia-kötvény "apró szépséghibája" hazai befektetői léptékben az örökkévalóságig, 2049-ig tartó futamideje, akárcsak az OTP hasonló kötvényéé. Mindkét papír 2016-tól a kibocsátó által bármikor visszaváltható. A visszaváltási esélyt növeli, hogy ettől az évtől kezdve a kibocsátónak változó és meglehetősen borsos kamatot kell fizetni a papírra: a Magnoliára az Euribor felett 5,5, az OTP-re 3 százalékos felárat.
Az OTP 5,875 százalékos kötvénye októberben megjárta a poklot, 27-én - ekkor érte el az OTP is 2300 forinton az eddigi mélypontját - 26,7 százalékon állt. (Igaz, a brókerek nem emlékeznek arra, hogy a mélyben köttetett volna üzlet...)
A részvény - jelentős részben a hazai vásárlók miatt - azóta 38 százalékig emelkedett, itt 25 százalékos az éves hozama. (Valószínűleg azért magasabb, mint a Mol-kötvényé, mert a banki kockázatokat magasabbra taksálja a piac, mint az olajiparét.)
A másik OTP-kötvény futamideje már csak alig több mint hét és fél év, így az 56 százalékos kurzushoz tartozó 15,5 százalékos éves hozam igencsak vonzónak tűnik. (Főleg, ha valakinek sikerülne ennél jóval olcsóbban hosszú távú banki finanszírozást találni a befektetéshez, ám erre pillanatnyilag nincs sok esély...) E kötvényt egyes hazai nagyvállalatok az utóbbi hetekben több millió eurós tételben vették, abból kiindulva, hogy még egy esetleges OTP-konszolidáció sem érintené a visszafizetést.
A negyedik hasonló jellegű kötvény az ÁPV 2004-ben kibocsátott és jövő év szeptember végén lejáró Richter-részvényre váltható kötvénye, ám ezt - relatíve alacsony árfolyama miatt - alig veszik a hazaiak. A 100 ezer eurós kötvény eddig évi ezer euró kamatot fizetett, a lejáratkor pedig 110 300 euró illeti a tulajdonost. Ha kívánja, választhatja a Richter-részvényeket is (egy kötvény=732,5 részvény arányban), ez azonban a mostani eurókurzus mellett csak 42 ezer forint feletti Richter-árfolyamnál érné meg. A kibocsátó révén a kötvény kváziállamkötvény, és az éven belüli futamidő miatt indokolt a 104,8-105,8 százalékos árfolyamhoz tartozó 7,6-9 százalékos hozam. (A két szám a vételi és eladói oldalt jelöli, üzlet e papírban ritkán köttetik.)
Az euróban denominált magyar kötvények kamata magánszemélyek esetében 20, az árfolyamnyereség 25 százalékkal adózik. Persze, utóbbival - ha elég gyorsan térnek vissza a nyári kötvényárfolyamok - a mostani vevők zöme boldogan kiegyezne.
(A cikk szerzője rendelkezik OTP- és Magnolia-kötvényekkel.)
