Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság írása
A két cég ugyanis a tőzsdét irányító Wiener Börse és a vele szövetséges bankok konzorciumához intézett március eleji levelében több beleszólást követelt a tőzsde irányításába. Michael Buhl, a Bécsi Értéktőzsde társ-vezérigazgatója a Napinak adott interjúban mondja el, hogy az irányító konzorcium és személyesen ő milyen elvárásokkal megy a közgyűlés elé.
- Magyarországon komoly sajtóvisszhangot keltett az OTP és a Mol közös levele, melyet némelyek a BÉT-et irányító konzorcium felé irányuló kritikaként értelmeztek, felvetve a kérdést, mi történne, ha a két társaság elhagyná a parkettet.
- Korábbi állásfoglalásunkban is jeleztük, örömmel fogadjuk az együttműködési szándékot és szívesen vesszük az OTP és a Mol segítő szándékát, ilyen értelemben válaszoltunk nekik. Ugyanakkor már a konzorciumban részt vevők nagy száma miatt sem lehetséges ilyen rövid határidővel közös megegyezést tető alá hozni, erre több időt kell szánni, ezt ők is értik. Nem hiszem, hogy szó lenne a BÉT-ről való távozásukról, ennek nem lenne értelme.
- A múlt héten Veres János pénzügyminiszter olyan értelemben nyilatkozott, hogy az új tulajdonosi programban várhatóan részt vevő társaságok részvényeit csak olyan tőzsdére vinnék, amely megfelelően képviseli a nemzetgazdaság érdekeit. Lehet, hogy ezeket a társaságokat esetleg egy konkurens tőzsdére vezetik be?
- Mi tökéletesen értjük, hogy egy pénzügyminiszter számára nagyon fontos, hogy az ország tőzsdéje a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően működjön és ezt mint a tőzsde tulajdonosai teljes mértékben támogatjuk. Nagy örömmel fogadnánk az új társaságokat a parketten és csak azt látjuk reális lehetőségnek, hogy ezek a társaságok a BÉT-en jelenjenek meg. A nemzetközi tapasztalatok egyébként azt támasztják alá, hogy az ilyen társaságok részvényei saját hazájuk tőzsdéjén szerepelnek a legjobban. Ott kapnak ugyanis a legnagyobb figyelmet a médiában, ott foglalkoznak velük igazán az elemzők, ennek itt van a leginkább értelme
- Sokan érzik úgy, hogy a BÉT-en a társaságok távozása és az újak érkezésének elmaradása részben annak is a következménye, hogy a tőzsde nem fektet be, ami abból is kitűnik, hogy a megtermelt, egyébként igen nagy eredményt rendre osztalékként kifizeti. Befektetésre, akvizícióra nem gondolnak?
- A Budapesti Értéktőzsde hajtott végre akvizíciót és be is fektetett, amikor arra lehetősége volt. Ilyen volt a Budapesti Árutőzsde megvásárlása, de az új székházba költözés is. Amikor az eredményt nem lehet értelmesen elkölteni, minden társaság osztalékot fizet, ezt teszi maga a Wiener Börse is. Ha lesz jó lehetősége befektetni, szerintem a BÉT élni fog a lehetőséggel.- Befektetésről szólva, mi a véleménye a Keler megvásárlásáról?- A Keler több mint 46 százalékos tulajdonosa a BÉT és nagyon jó az együttműködés közöttünk. A BÉT-nek régi terve további tulajdonrész szerzése a Kelerben, ha erre lesz lehetősége - ez elsősorban az eladón múlik -, élni fog vele.
- Régi terv volt az is, hogy a BÉT részvényei tőzsdére kerülnek, erre a konzorcium hároméves irányítása alatt bőven lett volna mód...
- A BÉT tőzsdére kerülését sokan azért szorgalmazzák, mert azt mondják, jó példa más, esetleg tőzsdére lépést fontolgató társaságok számára, hogy ők is oda akarjanak kerülni. Véleményem szerint ez nem igaz, a Wiener Börse példája is azt igazolja, hogy a társaságok tőzsdére csábításához nem kell a tőzsde részvényeinek is a tőzsdén lenni. Mi hosszú távú befektetők vagyunk, tőzsdére akkor vinnénk a BÉT-részvényeket, ha hamar el akarnánk adni a papírokat, erről azonban nincsen szó.
- Olyan híresztelések is hallatszanak, hogy a jövő heti közgyűlés után már önben üdvözölhetnénk a BÉT új elnökét. Elvállalná?
- Ezek nekem valóban csak híreszteléseknek tűnnek, én nem tudok ilyen szándékról, és bár nagy megtiszteltetésnek tekinteném, ha bármely részvényesben ez felmerült volna, én elégedett vagyok jelenlegi pozíciómmal - most is tagja vagyok a BÉT igazgatóságának - és nem akarnék a BÉT elnöke lenni.
