A mai napon egyórás késéssel indult el a Mol kereskedése a BÉT-en. A felfüggesztésre egy jelentős bejelentés miatt volt szükség, a társaság döntést hozott ugyanis a sajátrészvény-vásárlások újrakezdéséről. A saját részvényekre vonatkozó 10 százalékos korlátozás miatt megegyezést írt alá 8 757 362 darab saját részvény kölcsönadásáról - az ügylet másik oldalán az OTP áll. A 2007. április 26-ai évi rendes közgyűlés felhatalmazása alapján a társaság megbízást adott az ING-nek, hogy 2007. december 31-éig legfeljebb 10 százaléknyi A sorozatú sajátrészvényt vásároljon a tőzsdén. A következő évi rendes közgyűlésen (2008 áprilisában) a tervek szerint az igazgatóság felhatalmazást kér a saját részvények bevonására és további sajátrészvény-vásárlásokra. A hírre az árfolyam jelentősen megugrott, a jegyzés fél kettőkor 6,2 százalékos pluszban, 25 640 forinton állt.
Már beárazódott a sajátrészvény-program
Több megközelítése is van a Mol döntésének - kezdte kommentárját Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője. A szakember rámutatott, hogy jelentősebb akvizíció hiányában a Molnak valamit kezdenie kellett a tetemes készpénzmennyiségével, amire alapvetően két megoldást lehetett volna találni. Az egyik egy komoly, akár 3000 forintos osztalék kifizetése - ez Sarkadi szerint transzparensebb, "tisztább" módja lett volna a készpénz visszajuttatásának a tulajdonosokhoz - a másik a részvényvásárlási program újraindítása.
Az elmúlt másfél hónapban a jegyzés folyamatos vásárlásoknak köszönhetően 22 000 forintról 25 000-ig emelkedett, így a szakember szerint a mai bejelentés kedvező hatása nagyrészt már beárazódott. Sarkadi a következő napokban ennek megfelelően nem számít további jelentős áremelkedésre, sőt, a jegyzés akár 25 000 alá is visszacsoroghat. Távolabbra tekintve a részvény-visszavásárlási program beindulása nagyobb esések esetén - mint ahogyan az az OTP-nél néhányszor megfigyelhető volt korábban - támaszt adhat az árfolyamnak, a mostani 25 000 forint fölötti szinteken vásárolni azonban már nem lenne részvényesi értékteremtő lépés. A szakember hangsúlyozza ugyanakkor, hogy egy olajszektort érintő globális visszaesés esetén a Mol is gyengülni fog.
4-5 év múlva vásárolhatják föl a Molt
Az elemző tehát nem gondolja, hogy egy készülő ellenséges felvásárlás elleni védekezésről lenne szó, a program beindulása a jelentős akvizíció hiányával indokolható. Afelől nincs kétsége ugyanakkor, hogy a Molt 4-5 év múlva megveszi majd egy szakmai befektető, ez a folyamat azonban - tekintettel a Mol-menedzsment jelenlegi 25 százalékos kontrolljára, és az alapszabályban szereplő korlátozásokra - semmiképp sem ellenséges felvásárlás lesz. (A piaci szereplőkben fölmerülhetett, hogy az orosz származású befektető, Megdet Rahimkulov közelmúltbeli vásárlásai és az esetleges Gazprom-megjelenéssel kapcsolatos találgatások késztethették a menedzsmentet befolyásának növelésére.)
Nincs nagy meglepetés
Blahó Levente, a Raiffeisen részvényelemzője is túlzottnak tartja a mai piaci reakciót. A szakember hangsúlyozza, hogy az áprilisi közgyűlésen a menedzsment már felhatalmazást kapott a részvény-visszavásárlási program beindítására, így lehetett számítani erre a lépésre. A pénteki emelkedés Blahó szerint akkor lenne megalapozott, ha az ING valóban megvenné a tíz százalékot, és a 2008-as közgyűlésen valóban bevonnák a papírokat - egyébként a rendelkezésre álló idő alatt az elemző szerint az árfolyam jelentősebb fölhajtása nélkül is meg lehet vásárolni a részvényeket. Jövő áprilisig azonban sok minden történhet, így a pénteki öt százalékos drágulás egy amolyan "vegyünk a pletykára, adjunk a hírre reakciónak" tekinthető. Az elemző megjegyzi, hogy az árfolyam számottevő emelkedése fundamentálisan nem indokolt, a társaság gazdálkodásában ugyanis az elmúlt 1,5 évben nem látni olyan változásokat, melyek jelentősebb felértékelődést indokolnának.
