Ha egyetlen mondattal kellene megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a stratégia nélküli kereskedés, a koncepció hiánya a kezdő befektetők legnagyobb hibája - mondta Balázs Bertold, a Buda-Cash üzletkötője. A szakember szerint egy átlagos kezdő ügyfél számára, aki soha életében nem kereskedett részvényekkel - persze az elméleti ismeretekben itt jókora különbségek lehetnek - az első két év igazán kritikus.
Fontos a stratégia
Az elején elsődleges fontosságú, hogy az ügyfél meghatározzon egy stratégiát, amihez szigorúan tartja magát. Ennek elemei a tervezett időtáv, az adott időtávra vonatkozó nyereségelvárás és a megfelelő kockázatkezelés, a stop-loss megbízások - a nyereségelvárás és a stop-loss alapesetben lehet mondjuk 10 százalék körüli. A szakember hangsúlyozza, hogy aki nem tudja röviden - mondjuk három percben - összefoglalni a stratégiáját, annak nem érdemes belefogni a tőzsdézésbe, a pletykák alapján történő kereskedést pedig el kell felejteni. A kezdő ügyfeleket ugyancsak lebeszéli a szakember a tőkeáttételtől, megfigyelései szerint ugyanis az ebből adódó jelentős kockázat miatt a tapasztalatlan tőzsdések nem tudják betartani stratégiájuk elemeit.
Elég évente 3-5 üzletet kötni
A szakember szerint az első években elegendő 3-5 üzletet kötni a BÉT-en, és csak akkor továbblépni a magasabb kockázattal járó piacok felé - deviza, opció -, amikor ezek nyereséget mutatnak. A kezdő ügyfelek többsége az állampapír-hozamot 5-6 százalékkal szeretné megverni, ami kifejezetten jó eredménynek számít. Aki tapasztalat nélkül 50-100 százalékot szeretne keresni az első évben, annak rendkívül kellemetlen élményi lesznek - hangsúlyozta Balázs Bertold.
Óvakodj a daytrade-től!
Az időtávok kapcsán a szakember megjegyzi, hogy a pár hetes, hónapos intervallumban is lehet nyereségesen kereskedni, ez ember- és stratégiafüggő. Egyetlen horizont van, amitől óva int: ez a daytrade-elés. A napon belüli kereskedés kapcsán megjegyzi, hogy mindössze két aktív daytradert ismer, aki hosszabb ideje nyereségesen üzletel ezen az időtávon.
Az ügyfelek döntő többségére egyébként a másik véglet sem jellemző, azaz nem tartanak évekig egy részvényt. A Mol drágulását hozta föl példának - 2004 eleje és 2005 ősze között 6000-ről 25 000-re drágult a papír, most 20 000-en forog -, ahol a mozgás elején a magánbefektetők többsége már tíz százalékos nyerőben kiszállt, 10 000-ig csupán néhányan tartották a részvényt, és szinte csak nagyítóval lehet olyan ügyfélre bukkanni, aki a 6000 forint környékén vásárolt papírokat a mai napig őrzi.
Óvatosan a napi 20 százalékos emelkedésekkel!
Tikász Zoltán, az Equitas üzletkötője leggyakoribb hibaként az alulinformáltságot emelte ki, továbbá azt, hogy a kezdő ügyfél nem tudja kezelni a kockázatokat. Rendkívül sokszor előfordul, hogy 2-3 nap limites - 20 százalékos - emelkedés után az ügyfelek megpróbálnak "felugrani a spekulatív vonatra" és vásárolnak a rendkívül kockázatos részvényből. Ilyenkor az üzlet vége gyakran jókora veszteség, sőt az sem ritka, hogy a spekuláns "beleragad" az illikvid papírba. A megfelelő kockázatkezelést a kezdő tőzsdések a legritkább esetben használják, a stop-loss megbízásokat jellemzően egyáltalán nem, vagy rosszul alkalmazzák. "Ez is egy szakma" - hangsúlyozza a szakember, ahol meg kell tanulni az alapokat és tapasztalatot kell gyűjteni.
Veszélyes pletykák
Tikász Zoltán kiemeli a pletykák alapján történő üzletelés veszélyeit, ahol a spekulánsok nem ritkán úgy vásárolnak egy részvényt, hogy még azt sem tudják, mivel foglalkozik az adott cég. A kezdő befektetők tipikus hibája továbbá, hogy a nyereséget azonnal leszüretelik, a veszteséges pozíciót azonban tartják, mondván hátha fölmegy. Sok hazai magánbefektető ül például a jelenlegi árfolyamnál jóval magasabban vásárolt Magyar Telekomban. Tikász Zoltán hangsúlyozza, hogy a hosszú bikapiacok során a kezdő befektetők is jellemzően nyereségesek, hiszen ilyenkor a legtöbb részvény emelkedik, az igazán kellemetlen meglepetések az emelkedő trendek utáni tartósabb esésben szoktak jönni.
Ha a tőzsdét szájára veszi a város...
További tipikus hiba, hogy a kezdő befektetők gyakran a mozgás végén szállnak be, amikor már szinte mindenki tudja, hogy az adott részvényt venni kell. Ha már az egyébként nem gazdasági újságokban illetve az esti híradókban is a tőzsdéről és az emelkedésről szólnak a hírek, akkor már jellemzően nincs messze a mozgás teteje. Aki ilyenkor vesz, az esetek többségében heteken vagy esetleg már napokon belül alacsonyabb árfolyamokkal lesz kénytelen szembesülni.
