Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az erős forint okait latolgatva makroelemzők a devizahiteleket is a fontos tényezők körébe sorolták - derült ki a Reuters konszenzusához kapcsolódó beszélgetésen. Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy az eladósodottsági rátáknál szintén érvényesül egy olyan sztori a piacon, amely szerint a nyugat-európai szintekhez történő konvergálás itt is meg fog valósulni. Ezt támasztja alá az is, hogy a bankok optimisták a további devizahitel-kihelyezéseikkel kapcsolatban.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője kiemelte: a lakáshiteleknél már 95 százalékra emelkedett a devizában felvett hitelek aránya, miközben a fogyasztási kölcsönöknél a forintban felvett állomány az első negyedévben még csökkent is. Mindez együtt a nettó devizakereslet emelkedéséhez vezetett.
A forint erősségét alátámasztó további tényezők között az elemzők a kedvező maginflációt, bizonyos opciós pozíciókat és a feltörekvő piacok iránt megnyilvánuló külföldi bizalmat említették.
Forintgyengülés jöhet
Mindezek ellenére a szakemberek a forint gyengülésére számítanak mind rövid, mind hosszú távon. A Reuters által megkérdezett devizadílerek szerint a jövő héten az euró ellen 243,50 és 245 közötti szinten kereskedhetnek a forinttal, ha az MNB csak 25 bázisponttal csökkenti kamatát, ennél nagyobb vágás esetében azonban lehetséges a forint gyengülése. Akad kereskedő, aki nem zárja ki, hogy a kisebb vágás esetén a forint visszatér a korábbi erősödő trendhez és a piaci szereplők újabb kisérletet tesznek a 243-hoz közeli opciós szintek kiütésére. Az elemzők szerint ugyanakkor a következő hetekben alábbhagyhat a forint lendülete: szeptember végére 246,50-es, az év végére 250-es, 2006 végére pedig 252-es euró elleni szinteket vetít előre a Reuters konszenzusa.
Hogyan erősíti a forintot a devizahitel-kereslet?
A deviza alapon felvett hiteleket a bankok forintban nyújtják az ügyfeleknek, így ez a deviza-forint konverzió erősíti a hazai fizetőeszköz iránti keresletet. Ez - csakúgy mint az egyéb, forintnak támaszt adó tényezők - azonban többé-kevésbé átmeneti faktornak tekinthető, kérdés tehát, hogy hosszabb távon mire támaszkodhat a magyar deviza. (A törlesztések elvileg a fordított konverzió miatt gyengíthetnék a forintot, ám a gyakorlatban a bankok többsége a részleteket már nem váltja vissza devizára.)
Ha a lakossági devizahitel-kereslet Magyarország eurózóna-csatlakozásáig képes lesz megfelelő támaszt adni a forintnak, azzal jól járnak a devizakölcsönt (elsősorban euró-alapon) korábban felvettek, hiszen kevésbé kell tartaniuk a törlesztőrészletek árfolyamváltozás miatti növekedésétől. Más kérdés, hogy amennyiben a jelenleginél nem sokkal gyengébb forinttal sikerül majd belépni az euróövezetbe, az a magyar versenyképességnek komoly tehertételt jelent.
