Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év végéig még legalább két 25 bázispontos kamatcsökkentés várható - váratlan piaci mozgások esetén a következő csökkentés akár már a következő hónapban is bekövetkezhet -, így nem elképzelhetetlen, hogy az alapkamat az év végéig lemegy egészen 6,5 százalékra.
Az Európai Uniós költségvetés elutasítása nagyon rosszkor jött Magyarországnak, mivel egyrészt óriási összegektől eshetünk el, másrészt ez felerősítheti a forint elleni spekulációs támadásokat. „Könnyen meglehet, hogy a következő hetekben a külföldi befektetők egy része spekulációs célzattal shortra játssza a forintot” - mondta a NAPI Online-nak Suppan.
Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője szerint a Monetáris Tanács közleménye semmi újat nem tartalmazott. A szakember két elemet emelt ki a dokumentumból. Elsőként, hogy feltűnő és indokolt időzítésű a kormányhoz címzett és az egyensúlyi kockázatok mérséklésére irányuló kérés, illetve a 2006-os inflációs cél említése. A második, hogy a közlemény - érthető módon - inkább a jó maginflációs adatokat hangsúlyozza, szemben a viszonylag magas ikerdeficittel. Végezetül az elemző elmondta: hiányolja, hogy a kockázati tényezők közül az olajár hiányzik, és inkább a hazai élelmiszerárakra koncentrál. Pintér még egy 25 bázispontos kamatvágást vár az év végéig, amelynek eredményeképpen 6,75 százalékos alapkamat valószínűsíthető.
A lehetséges spekulációs támadásokra reagálva Pintér elmondta: ennek bekövetkezése igen kevéssé valószínű, erre eddig egyáltalán nincsenek jelek. A távirati irodának a kamatdöntés előtt nyilatkozó hazai és külföldi szakértők a magyar alapkamatot az év végén 6,5-7 százalék közötti szinten valószínűsítik.
Ha az inflációs célkitűzés logikájából kiindulva pusztán technikai szempontból vizsgáljuk, volt és van is tere a kamatcsökkentésnek - véli Trippon Mariann, a CIB elemzője, hozzátéve, hogy az inflációs célkitűzések teljesíthetőnek látszanak. A szakember szerint fontos, hogy a Monetáris Tanács májusi ülése óta a külső befektetői hangulat nem változott negatív irányba, amit jelez, hogy a forint árfolyama stabil és erős maradt, az állampapírpiaci hozamok pedig csökkentek. Az elemző úgy véli, bár van még tere a további enyhítésnek, a kamatcsökkentés időpontja és mértéke nagyban függ a piaci folyamatok alakulásától. Amennyiben a befektetői klíma pozitív marad és a régió megítélése sem változik negatív irányba, már akár júliusban jöhet a következő 25 bázispontos mérséklés. Az elemző várakozásai szerint az év végén 6,75 százalék körül lehet az alapkamat, de vélhetően 6,5 százalék alá nem kerül az irányadó ráta. Trippon hozzátette: nem zárható ki annak lehetősége, hogy a jegybank kamatemelésre kényszerül. Ehhez azonban az kell, hogy a befektetői környezet drasztikusan negatív irányba változzon, a régióból pedig komoly tőkekivonás valósuljon meg. Ennek bekövetkezésére kicsi ugyan az esély, de teljes biztonsággal nem zárható ki.
A kamatdöntés mértéke megfelelt a piaci várakozásoknak, és az azt követő jegybanki közlemény is meglehetősen színtelen-szagtalan - áll az IEB elemzésében. A jegybank a vártnál kismértékben magasabb májusi inflációs adatra utalva (szintén összhangban a várakozásokkal) kiemelte, hogy a monetáris politika által befolyásolható termékcsoportok inflációja (azaz a maginfláció) alacsony szinten stabilizálódik, és a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása középtávon nem érinti az inflációs trendet. Ennek kapcsán az IEB szerint arra lehet számítani, hogy a jegybank érvrendszerében egyre inkább a 2006-os, a jelenlegi folyamatok alapján biztonsággal teljesíthető inflációs cél (3,5 százalék) kerül előtérbe. Szintén az elmúlt időszakban ismertté vált első negyedéves GDP-adatokra való reagálásnak tekinthető a fogyasztási kereslet lassulásának kiemelése. Az elemzés szerint érdekes, hogy az olajárról mint inflációs kockázatról, nem történik említés. Az IEB szakértői úgy vélik, a jelenleg hazánkban tartózkodó (a kéthetes jegybanki betét kiemelkedően magas szintjében is tükröződő) likvid külföldi tőke esetleges távozása jelenti a legnagyobb kockázatot.
