A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásokat meghaladó, 50 bázispontos vágást hajtott végre, így a hazai alapkamat mostantól 11,00 százalék. Az inflációs jelentésben szereplő várakozások alsó és felső határa alapvetően nem változott májushoz képest a Monetáris Tanács kiadványában, három hónappal ezelőtt azonban a 4-5 százalék közötti sáv közepére várták a fogyasztói árindex év végi növekedésének mértékét, míg augusztusban már a felső határ közelébe várják az eredményt.
A Monetáris Tanács májusi jelentésében a jövő év végi inflációt még 4,0 százalékra becsülte, mostanra azonban ez a szint 4,4 százalékra emelkedett. A 2005-ös átlagos fogyasztói árszint-változás mértékét a korábbi 4,3 százalékról 4,5 százalékra módosították. Az inflációval együtt a GDP is emelkedett: az idei prognózis 3,4-ről 3,8 százalékra nőtt, míg a jövő évi becslés 3,4-ről 3,6 százalékra nőtt.
Ha igaz a mondás, hogy a tőzsde a gazdaság barométere, akkor a magyar gazdaságnak nincs oka panaszra: a negyvenhét, időben gyorsjelentést adó tőzsdei társaság 237,6 milliárd forintos összesített eredményt ért el az első félévben, ami 102 százalékkal több a tavalyinál. A növekedés a Mol és az OTP mellett a BorsodChemnek is köszönhető.
A Pannonplast igazgatósága a második félév teljesítményének köszönhetően 986 millió forintos veszteségre számít az idei évet tekintve. Ez az összeg valamivel kisebb mint az egymilliárd forintos féléves veszteség. A javulás elsősorban annak köszönhető, hogy az év elején megindult átszervezések egyszeri költsége és a Philipstől származó megrendelések kiesése miatti üzembezárás nem sújtja már a második félévet. A cég továbbá új megrendelésekre is számít.
A felnőtt lakosság 38 százalékának van megtakarítása. Legtöbben a gyerekek jövőjére gyűjtenek, majd sorrendben a váratlan kiadások következnek, illetve a nyugdíjas évek - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet. A lakás vagy ingatlan vásárlását a megkérdezettek átlagosan 10 százaléka nevezte meg fő célként. A megtakarítási célok további sorrendje: ház- vagy lakásfelújítás 7, autóvásárlás 6, utazás vagy üdülés 4, nagyobb értékű műszaki cikk pedig 2 százalék. Érdekes, hogy minden tizedik megkérdezett konkrét cél nélkül tesz félre pénzt.
Januártól változik a lakásvásárlási illetékek mértéke és jobban járhatnak a használt ingatlant első lakásként vásárlók is – értesült a MTV Híradója. Az szinte biztos, hogy emelkedik a jelenleg 2 százalékkal adózó értékhatár, és valószínűleg jobban járnak azok is, akik első lakásként használt ingatlant vesznek – derül ki a szocialista berkekben formálódó javaslatról. A lakásvásárlási illeték mértékét 10 évvel ezelőtt állapították meg: e szerint 4 millió forint alatt 2 százalékot, fölötte viszont 6-ot kell fizetni. Most egy átlagosnak mondható 15 milliós lakás után 745 ezer forint az illeték. Elképzelhető, hogy az első, használt lakást vásárlók illetékmentességet kapnak.
A reggeli majdnem 47 dolláros hordónkénti olajár csúcs után ismét a 46 dollárhoz közelít, miután Venezuela elnöke Hugo Chavez "túlélte" a népszavazást, s ezzel csökkent az olajkivitelt fenyegető sztrájkok veszélye.
A Royal Dutch/Shell cég vezetői attól tartanak, hogy a Total francia olajipari csoport felvásárlási ajánlatot tesz a cégre - jelent meg a brit Observerben. A Total egyelőre nem kommentálta a hírt. Ezzel együtt a Shell hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta a feltételezést.
Európa legnagyobb biztosítója az Allianz második negyedéves nettó profitja nagyobb lett a vártnál. A cég 13,78 milliárdos bevétel mellett 614 millió eurós nettó profitot produkált, míg az első negyedévben 675 milliót.
Charley hurrikán legalább százmillió eurós kiadást jelent a világ legnagyobb viszontbiztonsítójának, a Munich Re-nek - írta a Reuters a társaság szóvivőjének, Florian Wöstnek közleményére hivatkozva.
Elképzelhető, hogy hamarosan csődöt jelent a Jukosz, ugyanis a gazadsági vezetők nem látnak lehetőséget arra, hogy kiegyenlítsék adótartózásukat - írja Financial Times.
