Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alábbiakban - időrendi sorrendben - közöljük a két fél által tett nyilatkozatokat.
I. A TEBÉSZ és a jegytulajdonosok aggódnak
Tiltakozásukat fejezték ki a tőzsdei egyéni befektetők és a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Forrás-részvények meghirdetett osztaléka miatt, szerintük ugyanis az osztalék-elsőbbségi részvények után fizetendő fix osztalék 5 százalékos mértéke elfogadhatatlanul alacsony.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) és a Kárpótlási Jegy Tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete álláspontja szerint az ÁPV Rt. ezzel egy olyan elemet épített be a Forrás Rt. jegyzés utáni működésébe, amely alkalmas a közgazdaságtanban járatlan jegytulajdonosok megtévesztésére és ezzel jelentős kár okozására.
A hatályos cégbírósági adatok szerint, melyet a cég vezérigazgatója tegnap nyilvánosan is megerősített, a Forrás Rt. 1000 forint névértékű osztalékelsőbbségi részvényei részvényenként évi 5 százalék, azaz 50 forint fix osztalékra jogosítanak. Ez a kibocsátás után azt jelentené, hogy az 1742 forint névértékű kárpótlási jegyek tulajdonosai - az egy jegyért egy részvény tervezett cserearány esetén - e befektetésük után csupán 2,87 százalékos hozamot fognak tudni realizálni. A Forrás Rt. alapszabályának alig két hete hatályos szövegezése ugyanis kizárja, hogy e tulajdonosi kör ennél magasabb osztalékot kapjon.
Mivel az állampapírok jelenleg 6,5 százalékkal fialnak, ezért - az azonos hozamelvárás elve alapján számítva - a Forrás Rt. fix osztalékának minimálisan elfogadható mértéke 11,3 százalék lenne - állítja a TEBÉSZ. Amennyiben ez az emelés nem történik meg, úgy már most kijelenthető, hogy jelentős veszteség fogja érni az osztalékelsőbbségi részvényt jegyzőket, mivel ezeket a részvényeket a tervezett kibocsátási árhoz (1742 forint) képest 44 százalékos árfolyamon, vagyis csupán 770 forint körüli áron lehet majd csak eladni a tőzsdén. (Ez utóbbi árfolyam úgy jön ki, hogy osztalékelsőbbségi részvények után meghatározott fix 5 százalékos, azaz 50 forintos osztalék 770-nek a 6,5 százaléka.)
II. Az ÁPV reagál
Az MTI tudósítása szerint az ÁPV Rt. nem tartja megalapozottnak a TEBÉSZ és a KJÉE által a tegnapi napon megfogalmazott kifogásokat a Forrás Rt. osztalékával kapcsolatban. Az ÁPV úgy véli, hogy a közlemény a forgalombahozatal tőkepiaci megítélése szempontjából veszélyesnek is tekinthető csúsztatásokat tartalmaz - írja a Portfolio.
A TEBÉSZ és a KJÉE a fix osztalék 5 százalékos mértékét elfogadhatatlanul alacsonynak tartja, ám az ÁPV Rt.-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy a befektetők a részvények vásárlásakor az osztalékhozam és az árfolyamnyereség várható megítélése alapján hozzák meg döntéseiket.
Az ÁPV Rt. álláspontja szerint a Forrás Rt. saját tőke értéke az apportálást követően a jegyzett tőkéhez viszonyítva 174,2 százalékot mutat, ami jelentős árfolyamnyereséget biztosíthat a kárpótlási jegyek jelenlegi és múltbeli árfolyamát is figyelembe véve, a társaság pozitív piaci megítélése esetén.
A privatizációs szervezet úgy véli, hogy a TEBÉSZ és a KJÉE közleménye közgazdaságilag két ponton is félrevezető, hiszen a tőzsdei részvények osztalékfizetési gyakorlatával összehasonlítva is értékelhető mértéket képvisel a Forrás Rt. alapító okiratában rögzített 5 százalékos osztalék, ami azonban növekedhet a cég jó eredményeinek a hatására.
Ezen kívül az ÁPV Rt. zerint a 2003. év első negyedévében realizálható állampapírpiaci hozamokat ugyancsak nem lehet összehasonlítani a 2003. gazdasági év lezárását követően 2004.évben járó osztalék mértékével, különösen nem a lehetséges árfolyamnyereséget teljesen figyelmen kívül hagyva.
III. A TEBÉSZ visszavág
Mivel az ÁPV Rt. közleményében szakmai ellenérvek helyett csúsztatással és félrevezetéssel vádolja a TEBÉSZ-t a tegnapi Forrás Rt. osztalékra vonatkozó közleménye miatt, ezért fontosnak tartom az alábbiak ismertetését - írta a szervezet elnöke, Dióslaki Gábor.
1. Idézet az alapító okiratból:
"Az osztalékelsőbbségi részvények után a társaság a részvény névértékére vetített 5 % osztalékot fizet."
A megfogalmazásból látszik az 5 százalék fix jellege: pontosan annyit fizet, nem kevesebbet és NEM TÖBBET.
"Ez a mérték a társaság eredményes gazdálkodása esetén a közgyűlés döntésétől függően ugyanakkor több is lehet" - írja az ÁPV Rt. Ez az állítás a fentiek alapján nem felel meg a valóságnak.
2. "A tőzsdei részvények osztalékfizetési gyakorlatával összehasonlítva is értékelhető mértéket képvisel az alapító okiratban rögzített 5 százalékos osztalék." - írja az ÁPV Rt.
A fix elsőbbségi osztalék nem hasonlítható össze a tőzsdei társaságok osztalékával, mert:
- jelenleg a tőzsdén nem forog fix osztalékra jogosító osztalékelsőbbségi részvény,
- a tőzsdei részvények 5 százalék körüli osztalék jogosultságához szavazati jog is társul,
- tőzsdei részvényeknél az osztalékként ki nem fizetett tartalék a későbbiekben bármikor kifizethető, e társaságoknál a jövőbeni osztalék ugyanis nincs felülről limitálva.
3. "A 2003. év első negyedévében realizálható állampapír piaci hozamokat ugyancsak nem lehet összehasonlítani a 2003. gazdasági év lezárását követően 2004.évben járó osztalék mértékével"- írja az ÁPV Rt.
A 2003. év első negyedévében kibocsátott 1 éves állampapír éppen 2004. első negyedévében jár le, tehát pont ekkor realizálható a hozama, aminek mértéke 6,46 százalék. Bizony, hogy össze lehet, sőt össze is kell tehát hasonlítani a két hozamot.
4. "különösen úgy nem, hogy a lehetséges árfolyamnyereséget teljesen figyelmen kívül hagyja" - írja az ÁPV Rt.
Nem értjük, ugyan mitől és milyen árfolyamnyereséget kellene figyelembe venni. Ki és miért venne az osztalékhozam-megfontoláson túl, más okból szavazati joggal nem bíró részvényt, amivel felhajthatná az árfolyamot?
