Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap megugrottak a New York-i indexek, attól a befektetői reménytől hajtva, hogy az Irak elleni háború most már hamar elkezdődik, rövid és eredményes lesz, anélkül, hogy különösebben megviselné az USA gazdaságát. A DJIA 3,59 százalékkal 8141,92 pontra, a Nasdaq Composite 3,88 százalékkal 1392,27 pontra, az S&P 500 3,54 százalékkal 862,79 pontra szökött fel, jelentős forgalom mellett. A mai Fed-üléstől az elemzők többsége nem vár kamatcsökkentést.
Emelkedéssel zárta napot a tokiói tőzsde is: a Nikkei 225 index 1,05 százalékkal 7954,46 pontig ment fel. Az optimistákat az fűtötte, hogy az amerikai fogyasztók a gyors háború után ismét elkezdenek vásárolgatni, a japán exportőrök örömére.
Ami a többi ázsiai tőzsdét illeti, a hongkongi HSI 2,17 százalékos, a dél-koreai KOSPI 4,28 százalékos emelkedéssel fejezte be a napot.
Ázsiában már nagyrészt George W. Bush az USA elnöke beszédének ismeretében kereskedtek. Bush 48 órát adott Szaddám Husszeinnek és fiainak arra, hogy elhagyják Irakot, ellenkező esetben az amerikai és brit csapatok elözönlik az országot. Az ENSZ már tegnap arra kérte munkatársait, köztük Hans Blixet a fegyverzetellenőrök vezetőjét, hogy hagyják el Irakot, miután biztosnak látszik a háború.
A brit miniszterelnök Tony Blair ugyanakkor kemény kihívások elé néz országában, miután a hatalmon lévő Munkáspárt részéről is heves támadások érik a háborús törekvései miatt, a kormányzat pedig széthullással fenyeget. Bush is támadások célkeresztjében áll hazájában, részint mert kudarcot vallott diplomáciai téren a lefegyverzést illetően, részint pedig azért, mert nem sikerült maga mellé állítania az ENSZ BT tagjait és a világ közvéleményét a háborús erőfeszítéseihez.
A Jukosz nem vetett szemet a Molra, hazánkban az olajszállításokra összpontosítanak a jövőben is - áll a Magyar Hírlap mai, Fazakas Imrével, a Magyarország ellátását is biztosító orosz olajóriás, a Jukosz kelet-közép-európai "helytartójával” készült interjújában.
A Jukosz a közeljövőben is inkább a magyarországi olajeladásra koncentrál majd, így nem kifejezetten érdekelt a Mol megvásárlásában, bár stratégiai befektető bevonásával fontolóra vennék az indulást. Fazakas szerint azonban a Mol mint befektetési célpont - részben a gázüzletág miatti bizonytalan helyzet okán is - nem érdekli a Jukoszt.
A kelet-közép-európai vezér szerint az iraki háború semmilyen fennakadást nem fog okozni Magyarország olajellátásában, igaz az árak, nemzetközi nyomásra, emelkedhetnek.
Az éves minimum közeléből 2025 forintra emelkedett az elmúlt napokban az Antenna papírok árfolyama. A Népszabadság értesülései szerint a drágulás háttérében a cég privatizációjával kapcsolatos előterjesztés áll. A pénzügyminisztérium által a tárcáknak megküldött javaslat indítványozza: a koncessziós törvények módosításával biztosítsák, hogy a következő években is az AH terjeszthesse a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió műsorait. (Ezek a tevékenységek adták a társaság 2001-es bevételeinek 42 százalékát, 9,3 milliárd forintot).
A műsorszórást jelenleg koncesszió alapján végzi az AH, ám a koncessziós törvény értelmében a megbízást tulajdonosváltás esetén elvesztené a társaság. A pénzügyminisztérium tervezete ezt próbálja elkerülni, a tárca két javaslatot is tesz a helyzet megoldására. Az egyik szerint a műsorszóró tulajdonosváltás esetén is megtarthatná a koncessziót, a másik szerint viszont úgy módosítanák a törvényt, az AH pályázat nélkül is megkaphassa a műsorszórási megbízást. Ez a rendszer az EU-csatlakozásig lenne fenntartható, ám utána már nem kellene koncesszióba adni a műsorszórást - derül ki a Népszabadság által megszellőztetett előterjesztésből. A közszolgálati adók műsorainak szórásából 12,6 milliárd forint bevétele származik idén a társaságnak.
A tervezet szerint az AH dinamikus növekedéséhez 55 milliárd friss tőkére lenne szükség, ebből 34 milliárd forintot még az idén megvalósuló tőkeemeléssel, a fennmaradó részt hitelekből teremtené elő a cég. Ekkora tőkeemelés névértéken számolva 17 milliárd forintnyi részvény kibocsátásával lenne elérhető, ám ezzel az állami tulajdonrész a kelleténél korábban a kívánatos 50 százalék alá csökkenne.
