Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állami kézben lévő, az alaptőke 25 százalékát kitevő Mol-részvénycsomag eladása esetén a tranzakció a tőzsdén keresztül történhetne, akár még az idén - mondta el Csillag István gazdasági miniszter külföldi újságíróknak tartott sajtóreggelijén.
A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy a tranzakciót megelőzően legalább három feltétel kell hogy teljesüljön. Új gázárszabályozást kellene a kormánynak bevezetnie, külön üzletágba kellene szervezni a Mol gázzal kapcsolatos tevékenységét és a gázpiac liberalizációjáról szóló törvényt is el kellene fogadni - tudósított a Dow Jones.
A feltételek megfogalmazásával Csillag gyakorlatilag kizárta a Mol-részvények idei eladását. Az olajtársaság papírjainak tőzsdén keresztüli értékesítése mindazonáltal úgy tűnik, valóban része a kormány privatizációs elképzeléseinek. Ezt támasztja alá Hollai Imrének, az ÁPV Rt. igazgatósági tagjának nyilatkozata is, melyben a Molt a Richterhez hasonlítva kijelentette, hogy egyik cég esetében sincs oka az állami részesedés megtartásának. Ugyanakkor jelenleg még nincs döntés az eladások pontos körülményeiről az ÁPV-ben sem; Hollai a jövő hónap közepére ígérte, hogy a szervezet kidolgozza részletes privatizációs menetrendjét.
A kormányzati kommunikációs központ tegnap délután kiadott sajtóközleménye ugyanakkor - legalábbis a Mol esetében - némileg lehűtheti a részvénycsomagok gyors eladásában reménykedőket. A közlemény szerint ugyanis még nincs kormánydöntés a magánosításról, és ezért a tervezett eladás kritizálásának sincs jelenleg alapja.
A Molról külön szólva a Gál J. Zoltán kormányszóvivőtől származó tájékoztatás kiemeli, hogy ilyen döntés nem is várható mindaddig, amíg nem alakítják ki a lakosság terheit nem növelő gázárpolitikát. A privatizációs célok megvalósításának menetrendje ugyanis az, hogy a kormány az ÁPV előbb említett koncepciója ismeretében dönt, és az esetlegesen szükséges törvényjavaslatokat benyújtja a parlamentnek. A végrehajtás pedig csak a képviselői testület jóváhagyása után következhet.
A kormányszóvivői közlemény, az ÁPV-s nyilatkozat és a miniszter által elmondottak egyike sem kívánja a 25 százalékos Mol-részvénycsomag eladásának lehetőségét kizárni. A közel 54 milliárd forintot érő Richter-pakett eladásának majdhogynem kész tényként való kezelése mellett azonban a Molra vonatkozóan sokkal óvatosabban fogalmaztak az említett források. Az eladás előfeltételeinek teljesülése ugyanis szakértők szerint mindenképpen jóval hosszabb időt venne igénybe, mint a Csillag István által - inkább csak elméleti lehetőségként - említett év végi határidő. Nem beszélve arról a szintén egyöntetű véleményről, hogy nemhogy a Mol, de még a feltételek nélkül említett Richter-eladás korábbi tranzakciókhoz hasonló - hazai nyilvános és külföldi zárt vagy nyilvános forgalombahozatallal történő - lebonyolítása is legalább 5-6 hónapot venne igénybe a döntés meghozatalától számítva.
Az elhangzott nyilatkozatok tőzsdei hatását tekintve elmondható, hogy nem volt különösebb hatásuk az árfolyamokra, még annak a gazdasági miniszter által vázolt lehetőségnek sem, mely szerint a részvényeket vásárlók között ott lehetne a Gazprom is. A régóta tőzsdézők között ez azért sem kelthetett különösebb hatást, mert a Gazprom - vagy különböző érdekeltségei - pénzügyi befektetésként már korábban is vásároltak, és vehetnek jelenleg is Mol-részvényt. A tőzsde jobb napjait idéző, állami lebonyolítású, előre meghirdetett részvényeladások - melyekből az orosz gázcég korábban sem volt kizárva - lehetősége ugyanis az elhangzottakat részletesen elemezve még meglehetősen távolinak és bizonytalannak tűnik úgy a Richter, mint a Mol esetében.
Ugyanakkor a hosszabb távú áralakulásra már könnyen pozitív hatással járhatnak, amint azt a korábbi, szinte mindig jelentős áremelkedéssel kísért tranzakciók hasonló példája mutatja. A Gazprom esetleges feltűnése pedig mindezt csak annyiban befolyásolhatja - mindaddig, amíg a 10 százalékos szavazati korlát a Molban fennáll és a vásárlás a miniszter által is hangsúlyozott transzparenciát és tőzsdei szabályokat betartva történik -, hogy a pluszkereslet vélhetően árfelhajtó hatással bírhat.
