A támogatásokról szóló rendeletbe az áfa-visszaigénylés lehetősége az új 2/A paragrafussal épült be. Az adó-visszatérítés összege a felhasznált vásárolt anyagok és szolgáltatások, illetve a lakásvásárlásról szóló számla szerint megfizetett áfa 60 százaléka, de lakásonként legfeljebb 400 000 forint lehet, ha az épített vagy vásárolt lakás nagysága a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg. A méltányolható lakásigény az együttlakó családtagok számától függ. Az együttlakó családtagok számába beszámítható a még meg nem született, de vállalt gyermek is. A még gyermektelen együttlakó házaspár legfeljebb két gyermeket, az egygyermekesek legfeljebb még egyet számíthatnak be. A méltányolható lakásigény mértéke (a vállalt gyermekekkel együtt) két személy esetén egy-két lakószoba. Négy személy esetén ez már kettő-három lakószoba, minden további személy esetében fél szobával nő. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával emelkedik. Általános forgalmi adó visszatérítését azokra a magánerős építkezésben épült lakásokra lehet kérni, amelyekre az építési engedélyt első ízben 1999-ben adták ki, valamint azokra az értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakások megvásárlására, amelyekre az adásvételi szerződést szintén 1999. január elsejét követően kötötték meg. Az áfa-visszatérítést a régi szabályok szerint az adóhivataltól lehetett kérni, amely az OTP fiókjaiban beváltható bemutatóra szóló csekket bocsátott ki. Ezzel szemben a támogatásnak minősülő, az új szabályok szerint igényelhető áfát kizárólag pénzintézet fizeti ki. A visszatérítést új lakás vásárlásakor a vásárlás igazolását követően, építkezés esetén pedig a készültségi fokkal arányosan lehet folyósítani. Az áfa-visszatérítés folyósításának az az egyik feltétele, hogy az építtető a felhasznált vásárolt anyagok és szolgáltatások jogszerű eredetét igazoló, az építtető saját nevére kiállított számlákat a pénzintézetnek bemutassa. A kifizetés másik feltételeként írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a bizonylatok valódiságát és a gazdasági események megtörténtét az adóhivatal ellenőrizhesse. A visszaigénylés alapját képező számlákat a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a vásárlástól vagy a használatbavételi engedély megadásától számított 5 éven belül a lakás kikerül a magánszemély tulajdonából vagy azt nem saját lakás céljára használják, hanem bérbe adják, vagy rokonnak használni engedik, a visszaigényelt általános forgalmi adót is vissza kell fizetni az egyéb igénybe vett támogatásokkal együtt. Ha az áfa-visszatérítéssel támogatott lakás a megszerzője tulajdonából cserével kerül ki, illetve a tulajdonos másik új lakás építési vagy vásárlási szándékáról nyilatkozik a pénzintézetnek, akkor az adó visszafizetési kötelezettsége felfüggeszthető. A felfüggesztés az értékesítésről vagy cseréről szóló szerződés dátumától vásárlási szándék esetében egy, építési szándék esetében három évig tarthat. Ha a tulajdonos a felfüggesztés egy- vagy hároméves határidejében az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja, a kedvezmény visszafizetési kötelezettsége alól mentesíteni lehet. A visszafizetés alóli mentesítés akkor adható meg, ha a teljes eladási árat az újabb lakás megszerzésére fordította és ez a lakás is megfelel az áfa-visszatérítés feltételeinek, tehát az új lakás nem haladja meg a tulajdonos méltányolható lakásigényét. Az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmét csak akkor lehet elfogadni, ha az előző tulajdonos igazolja, hogy áfa-visszatérítési kötelezettségének eleget tett, illetve azt építési vagy újlakás-vásárlási szándék miatt felfüggesztették. HALMAI ANIKÓ