Különös, új égi objektumot fedeztek fel csillagászok a Tejútrendszerben, amely a nemzetközi tudóscsoport szerdai bejelentése szerint röntgensugárzást és rádióhullámokat bocsát ki – írja az MTI.

Az égi objektum, ami a tudósok szerint egy csillag, csillagpár vagy valami egészen más is lehet, nagyjából egyidejűleg bocsát ki röntgensugárzást és rádióhullámokat, és a ciklus 44 percenként ismétlődik, legalábbis a különösen aktív időszakokban.

Ziteng Andy Wang, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjének magyarázata szerint a Tejútrendszer egy csillagokkal, gázzal és porral teli régiójában, 15 ezer fényévnyire található objektum egy erős mágneses terű holt csillag lehet, például egy neutroncsillag vagy fehér törpe. Az ausztrál Curtin Egyetemen dolgozó tudós ugyanakkor hozzátette, az is elképzelhető, hogy

„valami egzotikus” és ismeretlen objektumról van szó.

A NASA Chandra űrtávcsöve tavaly véletlenül vette észre a röntgensugárzást, miközben egy szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait vizsgálta. Wang kiemelte: ez volt az első alkalom, hogy röntgensugárzást észleltek egy olyan ritka objektumból, amely ciklikusan, többször tíz percen keresztül bocsát ki rádióhullámokat. A bizonytalan távolság (egy fényév az mintegy 9,5 billió kilométer) miatt a csillagászok nem tudják megmondani, a furcsa objektum kapcsolatban áll-e a szupernóva-maradvánnyal vagy sem.

Az ASKAP J1832-091 jelzésű objektum hiperaktív fázisa a jelek szerint körülbelül egy hónapig tartott. Ezen időszakon kívül a csillag nem bocsátott ki észrevehető röntgensugárzást. Ez azt jelentheti, hogy több ilyen objektum is lehet odakint, mondták a tudósok. A szerző jelezte: 

„Bár felfedezésünk még nem oldja meg a rejtélyt, hogy mik ezek az objektumok, sőt, talán még tovább mélyíti azt, tanulmányozásuk közelebb visz minket két lehetőséghez:”

vagy valami teljesen újat fedezünk fel, vagy egy ismert típusú objektumot látunk, amely rádió- és röntgenhullámokat bocsát ki olyan módon, amit eddig még soha nem figyeltünk meg 

– jelentette ki Wang.

Az 1999-ben felbocsátott Chandra ellipszis alakú pályán, több tízezer kilométerre kering a Föld körül, és az univerzum legforróbb, nagy energiájú objektumait figyeli meg.

Magyar űrutazás a jövőbe: forradalmian új dolog születésének lehettünk tanúi

Fény derült arra, milyen ívet ír majd le a hazai űrstratégia 2030-ra, valamint az is, hogy a világűrt ostromló terveknek milyen anyagi vonzatai lehetnek. Részletek.

Kapcsolódó