Mint arról nemrég beszámoltunk, új technológiák segíthetik a geotermikus energiahasznosítást, és Magyarország különösen ígéretes helyszín. Az Ember (Ember Energy Research) energiaügyi elemzőközpont jelentése szerint a 100 euró/MWh alatti becsült költségű projektek esetében a geotermikus energia potenciálja Európában eléri az 50 GW-ot, ami körülbelül 30 millió otthon ellátására elegendő. Ezen belül Magyarország részesedése a legnagyobb, mintegy 28 GW kiaknázatlan geotermikus energiával.
A 2024-ben publikált Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint Magyarország éves geotermikus termelése az 1 GW-t beépített kapacitás mellett elérte a 9 PJ-t. Az ország mintegy 47,5 PJ-t kitevő bruttó hőtermelésének 6,5 százaléka származik geotermikus forrásból, a tervek szerint ez az arány 2035-ig 25-30 százalékra növelhető. Az új hasznosítások révén 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd m3 földgáz kiváltása lehetséges.
Bürokrácia és hiányzó jogszabályok: mit állít a szakma az ÁSZ-jelentésről?
Ha ekkora potenciálról beszélünk, akkor valószínűleg a kormányzat az elmúlt években turbósebességbe kapcsolta az iparágat. Ja nem! Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös jelentése szerint a kiemelkedő hazai potenciál ellenére a geotermikus beruházások engedélyezési folyamata lassú, bürokratikus és töredezett, a hatóságok ellentmondásos elvárásai jogi bizonytalanságot teremtenek. A jelentés kiemeli, hogy a szabályozás nem kezeli megfelelően a mélyfúrások jelentős földtani és pénzügyi kockázatait, és az állami kockázatmegosztó mechanizmusok hiánya a teljes anyagi felelősséget a beruházókra hárítja.
Azt gondolhatnánk, hogy az ÁSZ végre odamondott a kormányzatnak, hiszen vannak itt erős mondatok. „A jelentés egy kilúgozott, cenzúrázott anyag, amiből kihúztak minden kritikus észrevételt, így került ki az a nagyon súlyos megállapítás is, hogy a kormány által 2023-ban életre hívott ún. Geotermikus Energia Bizottság (GEB) működése a jogbiztonság elemi követelményeit sem elégíti ki. Az új kormány éppen napjainkban terjesztette elő azt a törvénytervezetet, ami a GEB-et egyszerűen megszüntetné - helyesen” – mondta Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnöke az Economx érdeklődésére.
Ha már a jelentésnél tartunk, érdemes az MGtE honlapján az áprilisi bejegyzésükből is idézni: eredetileg „az ÁSZ jogász csapata magas szakmai minőségben készítette el elemzését. Számos olyan körülményt tárt fel, amiről még nekünk, szakmabelieknek sem volt tudomása, és igen komoly kritikával illette a geotermikus energiahasznosítás 2023-tól hatályos új hatóság engedélyezési felépítését. Mindezek többsége azonban a nagyközönség előtt rejtve maradt. Nyilvánvaló, hogy a tervezetet cenzúrázták.”
A módszertan ismerős
Az egyesület azt is állítja, hogy számos, több milliárd forintba került projekt eredményeit sem ismerhetjük meg, hiányosak a kutatási megállapítások, vagyis ki tudja, hogy a pénzek valójában milyen célt szolgálták. Az MgtE május végi közgyűlésén is számos érdekes megállapítás elhangzott, nevezzünk meg néhányat a teljesség igénye nélkül, amelyek szintén az ÁSZ jelentésén alapulnak: „az önkormányzatokat sok esetben kizárták a pályázatokból, pedig előjogot kéne, hogy élvezzenek, hiszen a geotermikus energia tipikusan helyben kitermelt és fel is használt energia. Más esetben is prioritásként nagyobb jogkört lenne célszerű adni az önkormányzatok kezébe az érdekellentétek elkerülése céljából.”
Vagyis az elmúlt évtizedek szokásai szerint a helyiek helyett mások döntöttek helyi ügyekben, ami valójában jól példázza a magyar önkormányzati rendszer kiüresítését. Folytassuk az észrevételeiket: „a visszasajtolás elviekben 2027. december 31-től általánosságban kötelező. Húsz éve ismert ez a határidő, de nem nagyon történt semmi, hogy miként lehetne megvalósítani. Nem tudjuk, hogy kéne egy hosszú távon is hatékonyan működő, jó homokköves visszasajtoló rendszert létrehozni, nem ismerjük egymás ezirányú tapasztalatait.”
Ez azért fontos, mert a földhő kitermelése utáni víz visszasajtolása 2027 végére törvényi kötelezettséggé válik, azonban a hazai szereplők meghatározó része nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, technológiai tudással és tőkével
Át kell alakítani az állami támogatások rendszerét
Ha már az elmúlt évtizedekben megszokott, átláthatatlan, egyenlők között is vannak egyenlőbbek típusú menedzselési módszertant jellemeztük, felmerül az egyszerű kérdés: mit kellen másként csinálni.
„Nagyjából mindent. Először is meg kell akadályozni, hogy a letűnt rendszer kivételezettjei, akik az elmúlt másfél évtizedben közpénz milliárdokat pocsékoltak el a semmire, irgalmatlan kárt okozva a geotermikus szakmának, továbbra is garázdálkodhassanak. Másodszor meg kell kísérelni rendet vágni a kaotikussá tett jogszabályi és engedélyezési környezetben” – sorolja Szita Gábor.
„Harmadszor mielőbb át kell alakítani az állami támogatások rendszerét, beleértve új pályázatok megalkotását is, hogy a potenciális beruházók lehető legszélesebb köre helyzetbe kerülhessen. A kanadai Calgaryban nemrég véget ért Geotermikus Világkongresszus a hét minden napján és a nap minden órájában (7/24) rendelkezésre álló geotermikus energiát az energiabiztonság egyik fő pilléreként határozta meg. Márpedig az energiabiztonságra nekünk igen nagy szükségünk van!” – hangsúlyozza Szita Gábor.
Európa lemaradása a világ élvonalától egyre csak nő
De nehogy azt gondoljuk, hogy csak mifelénk vannak gondok, az Európai Unió sem áll a helyzet magaslatán, ahogy azt a digitalizációs terén is „bizonyítja” negatív előjellel. 2024-ben mind az Európai Tanács, mind a Parlament javaslatot tett egy Európai Geotermikus Szövetség létrehozására, amelyet a Bizottság menedzselne. Sőt, egy Európai Geotermikus Akcióterv megalkotását is tervezték, de az is csak folyton a megalkotás fázisában leledzik.
„Olyan régóta húzódik az ügy, hogy kezd érdektelenné, lassan nevetségessé válni. A napokban elfogadott Villamosenergia Cselekvési Terv ugyan több helyen is említi a geotermikus energiát, de Geotermikus Cselekvési Terv megalkotására határidőt nem állapít meg. Az Európai Bizottság csupán egyfajta geotermikus egyeztető fórum (Geothermal Stakeholder Partnership) megszervezését vállalta magára 2027 elejéig. Sajnos ez is egy újabb bizonyítéka az Európai Unió lassú, körülményes, bürokratikus és nem hatékony működésének. Tagállami szinten szerencsére jobb a helyzet, de Európa lemaradása a világ élvonalától így is inkább nő, semmint csökken” – teszi hozzá MGtE elnöke.
