Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akárcsak a magyar politikai életben, az AI-ökoszisztémában sincs uborkaszezon a nyári hőségben, sőt, még az a veszély is felmerül, hogy a nagy melegben romlanak az idegek és a koncentrációképesség, és véletlenül rossz befektetést eszközölnek a piaci szereplők.
Pedig minden idők egyik legnagyobb és legjobban várt tőzsdei bevezetésére készül Elon Musk űripari vállalata. A SpaceX részvényenként 135 dolláros áron léphet a Nasdaqra, miközben akár 75 milliárd dollár friss tőkét vonhat be, és 1,75 ezer milliárd dolláros vállalatértékelést érhet el. A világtörténelem legnagyobb leendő IPO-ja (elsődleges nyilvános részvénykibocsátás) már most felkavarta a befektetői világot.
A SpaceX már nem csupán űripari vállalkozás, hanem az AI-biznisz gigaszereplője is, hiszen idén februárban magába olvasztotta az xAI-t és a Grok-ot, így a tőzsdére lépésével az xAI is újabb tőkeinjekciót kaphat. Azonban Elon Musk cége nincs egyedül, a tőzsdén várhatóan a mesterséges intelligencia óriásai, az OpenAI és az Anthropic követik majd.
Az OpenAI terve, hogy a ChatGPT-t átfogó szuperappá alakítsa át, amely integrálja a kódolási eszközöket és a feladatokat önállóan végrehajtó AI-ügynököket. A cég ezzel próbálja megnyerni a vállalati ügyfeleket, hogy kozmetikázza a pénzügyi mérlegét a várhatóan 2026 negyedik negyedévében esedékes tőzsdére lépése előtt.
Az Anthropic pedig már hivatalosan is benyújtotta az IPO-papírokat a tőzsdefelügyelethez, és akár már 2026 októberében debütálhat a Wall Streeten. Az Anthropic stratégiájának középpontjában a vállalati piac teljes dominanciája áll, hiszen a bevételeik túlnyomó többsége már most is innen származik, a tőzsdei tőkebevonásból pedig a gigantikus adatbázis-infrastruktúrájukat és a fejlett kiberbiztonsági modelljeiket kívánják finanszírozni.
A piacra készülő tech-óriások tehát elképesztő összegeket akarnak felszippantani. Mivel a befektetőknek (főleg az intézményi alapoknak) nincs végtelen pénzük, ahhoz, hogy be tudjanak szállni az évszázad AI-üzleteibe, készpénzt kell felszabadítaniuk. Honnan veszik el? A leglikvidebb, legkönnyebben eladható kockázatos eszközökből: a Bitcoinból és a feltörekvő tech-részvényekből.
De honnan lesz energia az adatbankoknak?
Ha az AI-óriásokhoz hatalmas befektetők érkeznek, akkor nyilvánvalóan az adatközpontjaikat még nagyobb lendülettel kell fejleszteniük, amelyek pedig hatalmas energiaigénnyel szembesülnek. Az AI-forradalommal együtt járó adatközpont-robbanás ugyanis hihetetlen energiaéhséget szabadított a világra.
Az adatközpontok villamosenergia-felhasználása megközelítőleg 415 terawattórára (TWh) tehető évente, ami a globális fogyasztás mintegy 1,5 százalékának felelt meg 2024-ben. 2030-ra a globális adatközpontok energiafogyasztása elérheti a 945 terawattórát, ami a világ villamosenergia-felhasználásának közel 3 százaléka. Az adatközpont-beruházások 2024 és 2027 között több mint kétszeresükre emelkedhetnek, a teljes beruházási volumen pedig 2032-ig meghaladhatja az 1,5 ezer milliárd dollárt a PwC Global Infrastructure Outlook szerint.
Az energiaigény hatalmas, Európa egyes országaiban az adatközpontok már most a teljes áramfogyasztás 10–20 százalékát kötik le, ami építési moratóriumokhoz, szabályozói szigorításhoz és társadalmi ellenálláshoz vezetett. Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát összefogó EMEA-régióban az új adatközponti kapacitások jelentős része már az átadás előtt le van kötve, miközben a valódi szűk keresztmetszet az elérhető villamosenergia teljesítménye.
Újabb ipari forradalom
A három AI-óriás tőzsdére lépése nemcsak a részvényárfolyamokat mozgatja meg, hanem valóságos „ipari forradalmat” és brutális építési lázat indít el az adatközpontok piacán. Az IPO-k során beáramló többszáz milliárd dolláros tőke közvetlenül az infrastruktúrába áramolhat, ami teljesen átformálja a szektort.
Ezek a cégek nemsokára gigantikus készpénzállományhoz jutnak, amit szinte azonnal adatközpontok építésére és chipekre költenek. A piacvezető adatközpont-üzemeltetők beruházásai idén megközelítik a 750 milliárd dollárt. A SpaceX 2030-ig tervezetten 300 milliárd dollárt költ kizárólag az AI-infrastruktúrára, miközben az OpenAI és az Anthropic is tízmilliárdos nagyságrendben lízingel és épít új kapacitásokat.
A CBRE által nemrégiben megkérdezett befektetők több mint fele azt nyilatkozta, hogy több mint 10 százalékkal növeli majd adatközpont-vásárlási aktivitását. A válaszadók több mint 50 százaléka fektetett már be ilyen típusú ingatlanokba. Az adatközpont-fejlesztők továbbra is a 250 megawattnál (MW) nagyobb teljesítményű, egyetlen telken megvalósuló projekteket részesítik előnyben, amelyek 2028-ra már áramszolgáltatást is biztosítanak. A befektetők számára legvonzóbb 10 piac nagy többsége állami adókedvezményeket, földterület-elérhetőséget és viszonylag alacsony energiaköltségeket kínál.
Az amerikai adatközpontok iránti kereslet továbbra is példátlan szinteket ér el, és 2026-ban új rekord várható a lízingtevékenység terén. Az üresedés továbbra is történelmi mélyponton van, az árak pedig minden idők legmagasabb szintjén vannak. Az új kínálat biztosítása azonban egyre nehezebbé válik. Az 50 MW-nál kisebb épületekre vonatkozó hagyományos 12-18 hónapos határidők már nem érvényesek. Az 500 MW-nál nagyobb mesterséges intelligencia-kampuszok felé való elmozdulás a kivitelezési ütemterveket pedig több évesre tolta. Ezek a nagyszabású fejlesztések ugyanis már több helyszíni alállomást igényelnek a CBRE elemzése szerint.
Bérleti konstrukciók
Mivel saját adatközpontot felépíteni 18-24 hónapig tart, az AI-cégek egymásra licitálva bérlik ki a meglévő kapacitásokat. Ez elképesztő üzletet generál a felhőszolgáltatóknak. A Google anyacége, az Alphabet nemrég kötött egy havi 920 millió dolláros szerződést a SpaceX-szel, hogy hozzáférjen az xAI Memphisben található Colossus adatközpont kapacitásaihoz. Ugyanezt a gigantikus bázist az Anthropic is bérli, amely havi 1,25 milliárd dolláros fix bevételt garantál 2029 májusáig. Az IPO-s pénzek garantálják majd, hogy ezek a cégek hosszú távú, fix szerződésekkel kössék le a piac szabad kapacitásait.
A Goldman Sachs adatai szerint az amerikai adatközpontok áramigénye 2027-re megduplázódik (31 GW-ról 66 GW-ra), és a teljes amerikai nyári csúcsfogyasztás 8,5 százalékát teszi majd ki. Mivel a hagyományos elektromos hálózatra való csatlakozás a bürokrácia miatt akár 4 évet is késhet, az IPO-tőkéből finanszírozott cégek átállnak a BYOP (Bring-Your-Own-Power) modellre: saját gázturbinákat, moduláris nukleáris reaktorokat (SMR) vagy bitcoin-bányászati telepeket vásárolnak fel, hogy azonnal áramhoz jussanak.
A tőzsdei tőke lehetővé teszi, hogy az adatközpontokat a legmodernebb technológiával szereljék fel. A hagyományos szervertermekkel ellentétben az új generációs AI-központok már alapértelmezetten folyadékhűtéses (liquid cooling) rendszerekkel épülnek, ami miatt a négyzetméterenkénti építési költségek idén elérik a történelmi 488 dolláros értéket. Az AI IPO-k lényegében egy globális ingatlan- és energetikai „aranylázat” finanszíroznak. Az adatközpontok már nem egyszerű szerverraktárak lesznek, hanem a világ legértékesebb, stratégiai fontosságú ipari létesítményeivé válnak.