Három az egyben, így is értékelhető az év tőzsdei bevezetéseként beharangozott SpaceX IPO- (elsődleges nyilvános részvénykibocsátás) sztori.
A cégalapító Elon Musk ugyanis nem önmagában egy űripari vállalatot vezet be az amerikai tőzsdére, hanem a Starship (űrkutatás) mellé érkezik a Starlink (műholdas kommunikáció, internetszolgáltatás) és az xAI (mesterséges intelligencia) is.
Többet érhet a cég a Teslánál
A társaság a tervek szerint 75 milliárd dollárt vonhat be új befektetőktől, amely alapján a becsült cégérték (részvénypiaci kapitalizáció alapján) 1,75-2 ezermilliárd dollár közt alakulhat. Ha sikerül, a SpaceX lehet a világ 7.-8. legértékesebb, tőzsdén jegyzett vállalata, nagyjából a Saudi Aramcoval hasonló kapitalizáció mellett. A vállalatot többre értékelné a piac, mint a Teslát (amely jelenleg 1628 milliárd dollárt ér).
Az IPO-val kapcsolatban ezek a legfontosabb események:
- június 4.: befektetői roadshow
- június 11: IPO/bevezetési ár megállapítása
- június 12: első kereskedési nap a Nasdaqon
Egyesülhet a Tesla és a SpaceX?
Sajtóértesülések szerint Elon Musk belső körben megvitatta a Tesla és a SpaceX esetleges összeolvadásának lehetőségét. A két vállalat már most is számos közös erőforrással rendelkezik, és a tárgyalásokra rálátó, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő források szerint Musk már egyeztetett a kollégáival a vállalatok összevonásának lehetőségéről.
A SpaceX információs dokumentumból kiderül, a részvények közt van olyan (B) sorozat, amely 10-szeres szavazati jogot biztosít, ez a garancia arra, hogy a vállalat irányítása jóideig Elon Musk alapító kezében maradhasson.
Elemzésében az OTP Global Markets rámutatott egy szokatlan dologra, mint írták, a legtöbb IPO szabályozza, hogy a kibocsátó cég munkavállalói és főleg a korai befektetői a tőzsdei bevezetést követő 180 napon ne adhassák el a részvényeiket, elkerülendő a frissen piacra vitt papír eladói nyomás alá kerülését.
A SpaceX viszont olyan, lépcsőzetes megoldást alkalmaz, ami megengedi egyes részvényeseknek, hogy már jóval a 180 napos határidő előtt eladjanak. (Musk azonban nem vehet részt a korai részvényeladásban.)
A kibocsátási tájékoztató szerint erre az eredetileg 4,3 százalékosra becsült, tehát várhatóan extrém alacsony közkézhányad miatt van szükség, magyarán a cél a szabadon kereskedhető állomány fokozatos növelésének a biztosítása. Ami különben nem öncélú, a Nasdaq 100 indexbe való bekerülés feltétele.
Az elemzés kitér rá, a SpaceX fő profittermelő része a több mint tízmillió előfizetővel rendelkező Starlink, itt jön létre a bevétel 60 százaléka, a jövedelmezőség (EBITDA-marzs: 64 százalék) pedig kiemelkedően magas.
Az űripari üzletág viszont üzemi profitsoron veszteséges volt 2025-ben, ráadásul jelentős a beruházási és fejlesztési igénye. A szegmens hosszú távú célja az egyelőre sci-finek tűnő Mars expedíció. Kevésbé távoli cél (2028) adatközpontok telepítése Föld-körüli pályára, amelyeket napenergiával működtetnének.
A legkeményebb dió a történetben valószínűleg az xAI és az X (ex-Twitter) integrációja: a SpaceX ez év februárjában egyesült Musk mesterséges intelligencia vállalatával, az xAI-al, amelybe az X is bekerült. A befektetők így nem egy tisztán űripari és műholdas kommunikációs céget kapnak, hanem egy olyan konglomerátumot, amelyben az AI is központi szerepet játszik. Azonban üzemi profitsoron ez a szegmens is veszteséges.
A 2025-ös bevételi és eredményadatokat összepárosítva a megcélzott árazással egészen extrém értékeltségi mutatók adódnak, szóval ez alapján egyelőre a szakértők sem igyekeznek ajánlásokat, célárakat megfogalmazni.
A tavalyi bevétel 18,7 milliárd dollár volt, majdnem ötmilliárd dolláros veszteség mellett. A cégnek 13,2 milliárd dollár nettó adóssága van, ezért a becsült cégérték 266-szorosa a tavalyi EBITDA-nak (6,5 milliárd dollárnak).
Ugyanakkor az OTP Global Markets megjegyzi,
Elon Musk személye, az AI és az űripar együttes megjelenése olyan hype-ot alakíthat ki, amely a SpaceX IPO-t az idei év legnagyobb részvénypiaci eseményévé teheti. Emellett azt is megmutathatja, hogy mekkora kereslet van egy ilyen növekedési sztoriért jelenleg a tőkepiacokon, vagyis, hogy mekkora a befektetők kockázatvállalási hajlandósága.
Egy év mérlege: húszmilliárd dolláros tőkeberuházás
Az Erste előzetese szerint a SpaceX veszteségei mögött nagyrészt a masszív beruházások állnak. Csak a Starship program eddig több mint 15 milliárd dollárt emésztett fel, miközben jelenleg még csak tesztrepülések történtek. Emellett a cég bevételeinek több mint 20 százaléka egyetlen – meg nem nevezett – ügyféltől származik, ami koncentrációs kockázatot jelent.
Egyébként a cég nagy tételben égeti a pénzt: tavaly 20 milliárd dollárt, idén az első negyedévben 10 milliárd dollárt használt el (CAPEX). Ebből tavaly és idén rendre 12,7 és 7,7 milliárd a mesterséges intelligenciára fordítódott.
Úgy értékelt az Erste, hogy a SpaceX IPO-ja összességében egy klasszikus "high growth – high risk” történetet mutat:
erős bevételnövekedés és jelentős jövőbeli potenciál mellett jelenleg is nagy veszteségek, magas beruházási igény, koncentrált bevételi struktúra és agresszív stratégiai célok jellemzik, amelyek sikeressége továbbra is bizonytalan.
A Bloomberg is hasonló véleményen van, mint a magyar elemzők: az IPO várhatóan piaci szenzációt fog okozni, mivel a befektetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy befektessenek Musk elképzelésébe, amely egy űr- és AI-óriás létrehozását célozza. Hosszú növekedési tervei – beleértve az űrbe telepített adatközpontokat is – rendkívül ambiciózusak, de magas költségekkel és jelentős kockázatokkal járnak, és megvalósításuk akár évekig is eltarthat.
De miért is megy tőzsdére a SpaceX?
Habár a SpaceX jelenleg jelentős pénzforgalmat generál, az nagyrészt a Starlinknek köszönhető, a vállalatnak sokkal több pénzre van szüksége az ambiciózus stratégiája finanszírozásához. A beadvány szerint a tőzsdei bevezetésből származó bevételeket többek között a vállalat mesterséges intelligencia számítástechnikai infrastruktúrájának bővítésére, űrinfrastruktúrájának és rakétáinak fejlesztésére, valamint műholdhálózatának fellendítésére fogják felhasználni.
A SpaceX dönthetett volna úgy is, hogy a tőzsdére lépés helyett továbbra is magánpiacokon von be tőkét. A finanszírozási igények azonban jelentősen megnőttek az xAI felvásárlásával, amely havonta körülbelül 1 milliárd dollárt költ a számítástechnikai infrastruktúra költségeinek fedezésére, ideértve a mesterséges intelligencia modellek betanítását is.