BUX 135346.40 1,36 %
OTP 42200 3,23 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Összeomlott a kriptopiac? Mehet minden a kukába? Pedig csak megjött az új vezérhím

Az elmúlt napokban a bitcoin árfolyama jelentős korrekciót mutatott a tavalyi ATH óta, amikor 126 ezer dollárért is kereskedtek a BTC-vel, hiszen 60 ezer dollárra zuhant a digitális arany ára. De vajon ezzel véget ért a kripto tündöklése vagy csupán átmeneti zavar támadt az erőben? Ennek jártunk utána.

2026. június 12. péntek, 11:00

Fotó: Getty Images / -
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Május végén és június elején komolyabb pofont kapott a kriptopiac, hiszen a bitcoin árfolyama hirtelen benézett a lélektani 70 ezer dolláros szint alá, majd megállíthatatlanul zuhant 60 ezer dollárra. Akkor a szektor 2,66 százalékkal, 2,41 billió dollárra esett vissza 24 óra alatt, elsősorban a tartós intézményi eladási nyomás miatt. Az elmúlt két napban azonban már erősödni kezdett a digitális arany, és elérte a 63 ezer dollárt is. De vajon mi okozta a hirtelen zuhanást? Számos ok egyszerre fejtette ki a hatását, mi most a legfontosabbakat gyűjtöttük össze.

Mt. Gox

A piacot komolyan megrázta, hogy a több mint 10 éve csődbe ment Mt. Gox tőzsde felszámolóbiztosa hatalmas mennyiségű – mintegy 740 millió dollár értékű – bitcoint mozgatott meg a hitelezők kártalanítására. A cég jelentőségét mutatja, hogy Mt. Gox a globális bitcoin-kereskedelem több mint 70 százalékát bonyolította le 2014-es összeomlása előtt. A felszámolóbiztos 2024 közepe óta kezeli a hitelezők kifizetéseit, és a tőzsde még mindig 34 ezer BTC-vel rendelkezik a fennmaradó törlesztőrészletekre.

Bár az elemzők szerint a hitelezők nem fogják azonnal eladni a teljes összeget, a „bálnák” mozgolódása miatti félelem rövid távú pánikeladásokat indított el. Az Arkham Intelligence által végzett nyomon követés megerősítette, hogy nem történt azonnali befizetés a tőzsdékre, és nem történt nagymértékű eladási tevékenység sem. Ennek ellenére már önmagában az esemény klasszikus rövid távú eladási nyomást váltott ki a szűkös nyári likviditásban.

A nagyotmondó Saylor esete

A pánikot tetézte, hogy a legnagyobb vállalati bitcoin-tulajdonos, a Strategy (korábban MicroStrategy) is eladott egy minimális mennyiséget. A cég május 26. és 31. között 32 BTC-t adott el körülbelül 2,5 millió dollárért, hogy finanszírozza az előnyben részesített részvények kifizetését, ezzel megszakítva régóta tartó felhalmozási sorozatát. Az eladás csupán a Strategy 843 ezer BTC-s! kincstárának kevesebb mint 0,004 százalékát képviselte, vagyis nem beszélhetünk jelentős kiáramlásról.

Azonban a vállalat alapítója és vezérigazgatója Michael Saylor mindig azt mondta, hogy sohasem ad el bitcoint, ezért a minimális eladás is átmeneti bizalomvesztéshez vezetett. „A Bitcoin nem egy kereskedési eszköz, hanem a végső digitális ingatlan. Az örökkévalóságig fogjuk tartani, a célár a végtelen” – mondta korábban Saylor, és most eladott. Majd vasárnap új X-bejegyzésében erősen utalt arra, hogy hamarosan új bitcoin-vásárlást jelenthetnek be. Ilyen ez a popszakma, hogy egy régi klasszikust idézzünk.

Az ETF-ek és a gazdasági adatok

A korábbi óriási rali legfőbb motorjai az amerikai spot Bitcoin ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) voltak. Azonban csaknem két héten át folyamatosan áramlott ki a tőke ezekből az alapokból. Mindössze 10 nap alatt több mint 3 milliárd dollárt vontak ki a nagybefektetők, ami folyamatos eladói nyomást jelentett. Mivel az ETF-ek mechanikusan működnek, ha a befektetők kiveszik a pénzüket, az alapkezelőknek bitcoint kell eladniuk a piacon, ami hatalmas eladói nyomást generál.

Emellett a legfrissebb amerikai inflációs adatok a vártnál magasabbak lettek, nem véletlenül a FED magasan tartja a kamatokat, így nem áramlik a pénz nagyobb volumenben a kockázatos eszközökbe, többek között a kriptóba. A bitcoin jelenleg sokkal inkább úgy viselkedik, mint egy magas kockázatú technológiai részvény, semmint infláció elleni menedék, így a likviditás szűkülése azonnal meglátszik az árfolyamán.

Támad a tőzsde is

Ráadásul bombahírek érkeznek a tőzsdék világából is, hiszen gigantikus tech- és AI cégek lépnek majd a tőzsdére. A SpaceX (+xAI) önmagában mintegy 75 milliárd dollárnyi friss tőkét vonhat ki a piacról, ami a történelem legnagyobb IPO-ja (kezdeti nyilvános tőzsdei kibocsátás). Az OpenAI és az Anthropic szintén több tízmilliárdos tételt jelentenek. Mivel a befektetőknek nincs végtelen pénzük, ahhoz, hogy be tudjanak szállni az évszázad AI-üzleteibe, készpénzt kell felszabadítaniuk.

Honnan veszik el? A legkönnyebben eladható kockázatos eszközökből: a bitcoinból és a tech-részvényekből. Vagyis nem a bitcoin lett rosszabb, mint befektetési termék, hanem a szabad tőke korlátozott. A Wall Street-i elemzők szerint a Bitcoin ETF-ekből látott legutóbbi, masszív tőkekivonási hullám közvetlenül összefügg az IPO-kra való felkészüléssel. Az alapkezelők és a nagybefektetők átcsoportosítják a tőkét a kriptóból az AI-infrastruktúrába.

A likvidáció hatása

Ráadásul a retail, azaz az átlagemberek hite sem erősödött mostanában a blokkláncokon tárolt tokenek iránt. Már tavaly október 10-én bekövetkezett a fekete október, azaz miközben mindenki arra spekulált, hogy a BTC elérheti a 150 ezer dollárt, hirtelen piaci összeomlás következett be. A bitcoin ára rövid idő alatt 121 ezer dollár körüli szintről 101 ezer dollárig esett vissza.

A teljes kriptopiac kapitalizációja körülbelül 250 milliárd dollárt veszített néhány óra alatt, és rekordösszegű, több mint 10 milliárd dollárnyi likvidáció történt a tőkeáttételes pozíciókban. De jelenleg is rendkívül magas a tőkeáttételes pozíciók aránya. Amikor az árfolyam a fenti okok miatt elkezdett süllyedni, a növekvő veszteségek miatt a tőzsdék automatikusan zárták a long pozíciókat. Ez egy dominóeffektust indított be: az automatikus eladások még lejjebb nyomták az árat, ami újabb likvidálási hullámot szült.

Az a fránya geopolitika

Az árfolyam-esések mögött azonban nem csak gazdasági trendeket és kripto-manipulációs eseményeket láthatunk, hanem a geopolitikai történések is befolyásolják a piacot. Tavaly októberben Trump eszkalálta az USA-Kína kereskedelmi háborút egy 100 százalékos vám bevezetésének megemlítésével. Ez globális piaci pánikot váltott ki, ami átterjedt a kriptóra is, hiszen az nagyon érzékeny a makrogazdasági kockázatokra, például a kereskedelmi feszültségekre és a dollár erősödésére.

Emellett tavaly a kormányzati shutdown (kormányzati leállás) folytatódása az USA-ban tovább növelte a bizonytalanságot. Most pedig a közel-keleti geopolitikai feszültségek (az amerikai-iráni ellentétek és a Hormuzi-szoros körüli kockázatok) miatt a befektetők szintén világszerte elkezdték leépíteni a kockázatosabb eszközeiket.

Mi lesz most?

A piaci hangulat továbbra is óvatos. Sok elemző a visszaesést inkább likviditásvezérelt reakciónak, mintsem fundamentális összeomlásnak tekinti. A medvepiac persze próbára teszi a türelmet, a magabiztosságot és a hitet. Az árak esnek, és sok ember számára úgy tűnik, vége a bulinak. Pedig ezek azok a pillanatok, amikor a zaj elcsendesedik, és csak a legerősebb projektek épülnek tovább.

A „rossz idők” a ciklus természetes részét képezik, amelyet a múlt is jól mutat. 2017-ben a Bitcoin ára elérte a közel 20 ezer dollárt, majd az árak 2018 végére több mint 80 százalékkal csökkentek. Aztán 2021-ben ugyanaz a történet ismétlődött meg: a bitcoin ára közel 69 ezer dollárig szökött fel, majd 2022 végére 15 ezer dollárra zuhant.

Majd a jelenlegi ciklus egy ismerős, de összetettebb mintát követett. 2025 közepén a BTC rövid ideig a 120-122 ezer dolláros zónában kereskedett, sőt, az új ATH 126 ezer dollár volt, mielőtt a lendület alábbhagyott. A korábbi lecsengési csúcsokkal ellentétben ez a csúcs inkább lassabb strukturális lehűlésbe, mintsem éles összeomlásba torkollott.

A mintázatok alapján a bitcoin egy természetes egyéves „újraindítási fázist” követ a csúcs elérése után, ahol a felesleges hype kiürül, és az „erősebb kezek” ismét akcióba lendülnek, azaz vásárolnak. A bitcoin jellemzően értékének 70–85 százalékát veszíti el a medvefázis alatt. A jelenlegi piac hasonló mintákat tükröz, a hangulat rossz lesz az infláció, az ETF-bizonytalanság és a globális tényezők miatt. Ezek a fázisok azonban jellemzően eloszlatják a túlzott spekulációt, és megalapozzák a következő bikapiacot.

Bár ez a tőkeelszívás most fájdalmas a kriptónak, a szakértők szerint ez egy ideiglenes likviditási válság. Miután ezek az IPO-k lezajlanak, a piac megemészti őket, és a tőkeáramlás stabilizálódik. Ráadásul hosszú távon az AI-szektor elképesztő energia- és számításikapacitás-éhsége egyre közelebb hozza egymáshoz az AI-cégeket és a bitcoin-bányászokat. Rövid távon az AI-IPO-k elszívják a levegőt a kripto elől, de ez nem a bitcoin trendjének a végét, hanem a tőke átmeneti átcsoportosítását jelenti.

Ez is érdekelhet