Willin-Tóth Kornélia

Itt van már a Kánaán a magánklinikáknak?

Profitálhatnak a magánklinikák az egészségügy átalakításából: a bizonytalan, gyakran változó állami rendszer, a hosszú várólisták, az időpont-egyeztetés nehézségei a drágább, de modernebb gépekkel felszerelt, gyorsabb szolgáltatások felé terelik azokat, akik ezt megengedhetik maguknak.

Új vezető az NKTH élén

Augusztus 1-jétől Pártos Ferenc irányítja a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalt (NKTH) – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. Pártos 2001 és 2006 között a CEU Business School dékánja és ügyvezető igazgatója volt, korábban pedig alapítója és első vezetője az RTL Klub, majd a Viasat3 televíziós csatornának. Dolgozott a Pantel Zrt.-nél vezérigazgató-helyettesi beosztásban is. A gazdasági miniszter azt várja az elnöktől, hogy használja fel nemzetközi tapasztalatait a tőkevonzásban és a know-how-transzferben. Pártos, aki fontosnak tartja, hogy a magyar üzleti szféra innovációs aktivitása fejlődjön és ezen keresztül külföldi beruházások induljanak az országban, arra törekszik, hogy az NKTH szerepe a jövőben erősödjék. A cél, hogy 2013-ra legalább 1,8 százalékra növekedjen a k+f-re fordított források aránya a GDP-ben. Két éve ez az arány 0,95 százalék volt. A vállalatok részesedését a teljes innovációs költésben a 2005-ös 40 százalékról 50-re, az egymillió lakosra jutó EU-s védjegyek számát pedig a jelenlegi 19-ről 28-ra növelnénk – mondta Kóka János. A kormány az Európai Neutronkutató Központért és az Európai Technológiai Intézetért folyó nemzetközi versenybe is beszáll, és rövidesen meghirdeti a magyar találmányok külföldi bejelentését támogató kiírást, 200 millió forint értékben. A gazdasági miniszter szerint a legtöbb tennivaló a kkv-szektorban vár a kormányra, de segíteni kell a jogvédelmi formák alkalmazásának terjedését és a vállalkozások, kutatóhelyek együttműködését; szükség van egy egységes k+f közfinanszírozási rendszerre és egy új akadémiai törvényre is.

Pártos az NKTH élén

Augusztus 1-jétől Pártos Ferenc irányítja a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalt - jelentette be Kóka János gazdasági miniszter.

Letett Pécs a ppp-s útról

A pécsi önkormányzat eredménytelennek nyilvánította a helyi utak üzemeltetésére és korszerűsítésére kiírt ppp-pályázatot. A város még tavaly augusztusban hirdette meg az önkormányzat útjainak csaknem felére szóló közbeszerzést, márciusban kezdődött a tárgyalásos szakasz a három – egy portugál és két magyar – konzorciummal, a döntés pedig június 21-én, az önkormányzat zárt ülésén született meg. Az ajánlattevőknek saját finanszírozásban nettó tízmilliárd forint értékű fejlesztést-üzemeltetést kellett volna vállalniuk a 2007-től 2027-ig tartó futamidő alatt. A nyertesnek az utak üzemeltetése mellett még három új útburkolatot kellett volna építenie, 132 utat korszerűsítenie és egyéb forgalomtechnikai beavatkozásokat, műtárgyfelújításokat elvégeznie. Az önkormányzat az üzemeltetési díjat csak a kivitelezések befejezése után – várhatóan 2009-től – kezdte volna fizetni, a lebonyolítás, a műszaki ellenőrzés költségei szintén a befektetőt terhelték volna (NAPI Gazdaság, 2007. június 14., 8. oldal). Az a műszaki tartalom, amelyet az önkormányzat előírt, olyan magas ajánlati árakat eredményezett, hogy azt a város nem tudta vállalni. Mindezek miatt letettünk a ppp-konstrukcióról – mondta a NAPI Gazdaságnak Tóth Bertalan, Pécs alpolgármestere. A Sopianae-tervet azonban, amelynek célja, hogy Pécs útjainak 40 százaléka új burkolatot kapjon, mindenképpen szeretnénk megvalósítani, a mostani utakkal ugyanis nem vághatunk neki a 2010-es Európa kulturális fővárosa évnek – tette hozzá Tóth. Az önkormányzat szakemberei már dolgoznak egy másik megoldáson, amelyről és az ahhoz tartozó forrásokról várhatóan szeptemberben születhet döntés Pécsett. A város az Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal egy esetleges hitelfelvételről. Egyelőre azt sem tudni, hogy a fejlesztések több részletben, több éven át vagy pedig egyszerre valósulnak meg a baranyai megyeszékhelyen.

Eltúlozták az egyszerűsítést?

A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) a tagok visszajelzései alapján lényegesen egyszerűbbnek, költségkímélőbbnek tartja az új uniós pályázati rendszert a korábbinál, ráadásul az előminősítésnek köszönhetően a pályázatírói piac is tisztul. Jellemzően csak olyan pályázatokat nyújtanak be, ahol reális esély van a nyerésre és a megvalósulásra, így a korábban az esélyeket illetően tisztességtelen ajánlatokkal kecsegtető tanácsadók, pályázatírók háttérbe szorulnak – mondta a NAPI Gazdaságnak Maróczi Imre, a Pátosz elnöke. Probléma viszont, hogy a pályázatok a korábbi ígéretekhez képest lassan jelennek meg, a GOP/KMOP kiírásainak feltételrendszere alapján pedig nagyon kevés pályázó felel meg a kívánalmaknak. Leginkább olyan vállalkozások juthatnak forráshoz, amelyek a projektet a támogatás híján is képesek lennének megvalósítani – tette hozzá Maróczi. A MAG Zrt.-nél óriási változások zajlottak le az elmúlt időszakban, de például a hiánypótlási procedúra katasztrofális. A pályázatok 60-70 százalékát küldik vissza olykor teljesen irreális kérésekkel – mondta lapunknak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója. Akadt olyan eset, amikor a megadottnál bővebb indoklást kértek a beruházás szükségességéről, de az elektronikus pályázati adatlapon karakterkorlát miatt erre nem volt hely. Az ügyfélszolgálatosok úgy tudják, maximum 30 napjuk van megválaszolni a feltett kérdéseket, miközben a pályázóknak legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre a hiánypótlásra. Sokat segítene, ha nemcsak a központi ügyfélszolgálatot hívhatnánk, hanem szükség esetén beszélhetnénk a pótlást elrendelő szakemberrel, mert sokszor nem egyértelmű, értelmetlen a kért dokumentum – tette hozzá Essősy. Az a pályázati kitétel, amely szerint a pályázónak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie, a jelenlegi gyakorlat szerint azokat a cégeket is hátrányosan érinti, amelyek csak adminisztrációs késedelmi hiba miatt kaptak munkaügyi büntetést. Sok tanácsadó, pályázatíró szerint az agrárpályázatok benyújtása is lényegesen egyszerűbb, mint az AVOP alatt volt. Talán nem is lenne szükség ekkora egyszerűsítésre: jobb lett volna, ha például a trágyakezelés esetében a helyszíni szemle helyett már a kérelemhez be kellett volna csatolni a minimális műszaki tartalmat meghatározó dokumentumokat – mondta a NAPI Gazdaságnak Keszthelyi Krisztián, az EMVA Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a géptámogatási kérelmekkel mindenki meg volt elégedve, apró eseti problémák kivételével nem volt gond; szeptember közepére már a döntés is megszülethet a támogatottak köréről. Mindkét kiírásnál bizonytalan viszont egyelőre, hogy a beadványokat hogyan és meddig lehet a későbbiekben módosítani. Ez a trágyakezelés esetében azért különösen fontos, mert az engedélyezési folyamat a kérelemben foglaltakhoz képest jelentős műszaki változtatásokat igényelhet. Ha a most beérkezett kérelmek nagy része támogatást kap, akkor a 2007–2013-as időszakra a mezőgazdaság versenyképességének növelésére és korszerűsítésére szánt összeg zöme már a programozási időszak elején leköthető – véli Keszthelyi.

Két óriás döntött: 105 ezer lesz a tandíj

Az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen is elfogadták a 105 ezer forintos éves tandíjat, a mentességi rendszerről mindkét intézményben később határoznak. A Corvinuson még februárban határozott hasonlóképpen a testület. Az ELTE szenátusa döntött a 2008/2009-es tanévtől fizetendő képzési hozzájárulás összegéről. Az egyetem ezzel hivatalosan is elfogadta a magyar rektori konferencia ajánlását: e szerint az intézmények az első „fizetős” tanévben nem differenciálnak, az alapszakokon 105, a mesterképzésben 150 ezer forintos éves tandíjat vezetnek be, és csak később, a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítják az összegeket. Korábban szó volt róla, hogy az ELTE 111 ezer forintos éves tandíjat szabna ki hallgatóinak. A képzési hozzájárulás összege a 2007 szeptemberében hallgatói jogviszonyt létesítő, államilag támogatott alapképzésben részt vevő hallgatókra vonatkozik. A fizetés alóli mentesség mértékét a szenátus ugyanezen hallgatókra vonatkozóan nulla százalékban állapította meg, egyúttal felkérte az oktatási rektorhelyettest, hogy az egyetemi hallgatói önkormányzattal együttműködve találjon megoldást a hallgatók legjobban teljesítő öt százaléka számára a képzési hozzájárulás visszatérítésére – mondta a NAPI Gazdaságnak Horváth Judit, az ELTE pr-felelőse. Hasonló döntés született Szegeden is. A hétfői szenátusi ülésen mindkét képzési szint esetében a rektori konferencia ajánlatát fogadtuk el, a döntés augusztustól hatályos – mondta lapunknak Keczer Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem szóvivője. A mentességi rendszerről a későbbiekben határoz majd a testület. A Semmelweis Egyetemen még nem született meg a döntés – tudtuk meg Kovács Eszter sajtóreferenstől. Lapunk februári körképe szerint (NAPI Gazdaság, 2007. február 14., 1–3. oldal) a felsőoktatási intézmények zöme tartja magát a rektori konferencia ajánlásához: 105 ezer forint lesz a tandíj.

Népszerű az üdülési csekk

A szakma résztvevői jól sikerült, bevált konstrukciónak tekintik az üdülési csekket – mondta Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Az év első felében a gazdálkodók által vásárolt csekkek értéke 18,5 milliárd forint volt, szociális alapon nyújtott támogatásként pedig mintegy 50 ezren vették igénybe, 1,7 milliárd forint értékben. A beváltott csekkek értéke 9 milliárd forint, az elfogadóhelyek száma pedig közel 7200. Az idén eddig mintegy 850 ezer ember vette igénybe ezt a támogatási formát, tavaly ugyanezen időszakban az igénybevevők száma 500 ezer volt – tette hozzá Kiss Péter.

Nem szereti a magyar a pénztári juttatást

Némi változást tapasztal a toborzási piac egyik éllovasának számító Grafton a belföldi mobilitásban: míg néhány éve komoly problémát jelentett munkaerőt találni a főváros tágabban értelmezett vonzáskörzetébe, ma már egyre többen hajlanak arra, hogy ingázás helyett kiköltözzenek Hatvanba, Százhalombattára, Ceglédre vagy Kecskemétre. Budapest szívóhatása változatlanul érvényesül, ide gond nélkül találunk embereket, akik vállalják a bejárást; viszont a két vagy három évvel ezelőtti gyakorlattal ellentétben a vidéki állások betöltésével sem csak a régiós munkapiacon próbálkozunk – mondta lapunknak Balázsy Krisztina, a Grafton Recruitment vezető tanácsadója. Külföldre viszont még mindig nem szívesen megy a magyar. Az iskolából kikerülő fiatalok gyakran, a kettő-öt éves gyakorlattal rendelkezők viszont szinte egyáltalán nem hajlandók elhagyni az országot. Míg magyarországi állásokra cseh, lengyel vagy szlovák pályázatok is érkeznek, fordítva ez szinte soha nem fordul elő. A nyelvtudás is folyamatos probléma: a legtöbb friss nyelvvizsgást nem is merjük elküldeni idegen nyelvű állásinterjúra, a használható tudással rendelkező középfokú végzettségű munkaerő pedig olyan ritka, mint a fehér holló – tette hozzá Balázsy Krisztina. Az, hogy mely állásokra a legnehezebb szakembert találni, régiónként változó probléma, nincs rá általános szabály. Ahol időnként nehézségekkel találkozunk, az a speciális szakképzettséget igénylő munkakörök területe. Másfél-két évvel ezelőtt például Budapesten elég nehéz volt képzett cukrászt találni – tudtuk meg Gillemot Katalintól, az Auchan kommunikációs vezetőjétől. Az Auchan esetében a bérezés két részből tevődik össze: az alapbér a munkatárs szakmai színvonalát tükrözi, míg a változó bér a vállalat gazdasági eredményeinek függvényében alakul. A Tescónál is a szakképzettek – pékek, hentesek – hiányoznak leginkább. Hiányszakmák esetén végképp nem lehet rábeszélni az embereket, hogy másik városba vagy megyébe költözzenek – mondta lapunknak Dobák András, a Tesco-Global Áruházak Zrt. személyzeti igazgatója. A Tescónál a szakmunkások, szakképzettek „tárgyalási sávja” régiótól, korábbi munkahelytől függően bár, de igen csekély (egy-két százalékos). A cafeteria-rendszerben a magyarok a „pénzzé tehető” juttatásokat – üdülési, étkezési csekket, sportolási hozzájárulást – kedvelik; Csehországban, Lengyelországban sokkal magasabb azok száma, akik nyugdíj- vagy egészségpénztári befizetéseket kérnek a munkáltatótól.

Két év múlva jön az SPS

Magyarországon a termeléstől független összevont gazdaságtámogatási rendszert, az SPS-t 2009-től vezetnék be. Azt várjuk a közvetlen termeléshez kötött SAPS rendszert felváltó modelltől, hogy stabilizálja a földbirtokviszonyokat, hiszen ez egy vagyoni értékű jog lesz – mondja Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára. A minisztérium tervei szerint az SPS nem okoz komoly változásokat sem a támogatottak számában, sem a támogatási jogcímekben, sem az arányokban. Az új rendszerrel 19 szabály – állatvédelmi, állatjóléti, környezetvédelmi – jár együtt, ezeket a gazdáknak be kell tartaniuk. Mivel ezeknek az előírásoknak a teljesítése a közösség régi tagállamaiban sem ment egyik napról a másikra, a minisztérium Gőgös szavai szerint „nagyon kemény derogációt” szeretne elérni. Ezenkívül a konkrét menetrend kidolgozásában szorosan együttműködnének a környezetvédelmi tárcával, hogy az SPS semmiképpen ne támasszon lehetetlen feltételeket a mezőgazdasági termelők számára. Várhatóan 2008 márciusáig állapítja meg a Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) azt a bázisidőszakot, amelynek alapján eldől, kinek jár támogatás az SPS-ben. Az agrárkormányzatnak azt is szabályoznia kell, hogy milyen korábbi tevékenységre adható támogatás, hiszen az eddigi gyakorlattól eltérően a jogosultság történelmi alapon megszerzett alanyi joggá változik, ami attól függetlenül megilleti a termelőt, hogy mit termel. Az ősz még ad némi lehetőséget a spekulációra, mivel azonban az ágazatban a hosszú távú földszerződések jellemzőek, ez nem valószínű – magyarázza az államtitkár. Amennyiben a földet művelő és a tulajdonos nem ugyanaz a személy, a támogatási jogosultság csak akkor illeti meg az ingatlan gazdáját, ha létezik olyan okirat, amely szerint az a bérleti szerződés lejártával rá száll vissza. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) minden év októberéig kell majd megállapítania, kik jogosultak támogatásra az SPS-ben. Ez valószínűleg az első évben lesz nagy munka, mert azt követően csak a változásokat kell rögzíteni a kialakult és már működő rendszerben. A minisztérium szakemberei szerint december–januári kifizetési időszakra lehet számítani. Az új rendszerhez a kifizető ügynökséget is hozzá kell igazítani, ezért az MVH-nál mintegy 3 milliárd forintos informatikai beruházás várható. Az unió tagállamainak legkésőbb 2011-ig erre a rendszerre kell átállniuk. Ha 2009-ig nem tudjuk bevezetni az SPS-t, akkor 2011-ig sem – állítja Gőgös Zoltán. Az államtitkár szerint az SPS nem módosítja lényegesen az állattenyésztés és a növénytermesztés arányait; 2013-ra fele-fele arány várható a jelenleg a növénytermesztés javára billenő 60–40 százalékos mérték helyett.