Willin-Tóth Kornélia

Ki segít a beruházókon?

Megjelent a kormányrendelet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások hatósági engedélyezéséről (NAPI Gazdaság, 2006. július 13., 1–2. oldal), az átlagos beruházások megindulását azonban továbbra is jelentős mértékben akadályozza a lassú, túlszabályozott ügyintézés. Érdeklődésünkre például sem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál, sem a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál (ITDH), sem a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál (BKIK) nem tudtak tanácsot adni, honnan és hogyan informálódjon a beruházni szándékozó a szükséges engedélyekről, a beszerzendő papírokról. A határidőkön is nehéz kiismernie magát a vállalkozóknak; a különféle törvények és rendeletek jellemzően 15, 30, 60 napon belüli ügyintézést írnak elő, viszont a hiánypótlások ezt kitolhatják. A kiemelt jelentőségű beruházások esetében nem kell újabb köröket futniuk a cégeknek, illetve néhány esetben a határidők is lerövidülnek, a többiek azonban még nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. A helyzet tragikus: bár azt nem tagadom, hogy együttműködésünk a hatóságokkal sokszor kitűnő, a szabályozás összességében nem kiszámítható és túlbonyolított – mondta lapunknak Komjáthy Attila, a Mérték Építészeti Stúdió vezetője. Szerinte az egyes hatóságoknak egyértelműen meg kellene határozniuk, hogy milyen papírokat kérnek, de csak egyszer kelljen hozzájuk fordulni, ne többször. A hatóságoknak jelenleg joguk van a határidő lejárta előtt egy nappal hiánypótlásra felszólítani az ügyfelet, majd ezt – akár többször is – megismételni. Komjáthy tapasztalatai szerint az ügyintézési határidő túllépését vagy egyáltalán nem is szankcionálják, vagy ha létezik is a megfelelő jogszabály, azt nem tartják be. A kiemelt beruházásokra vonatkozó könnyítéseket minden szinten be kellene vezetni – jelentette ki a stúdióvezető. Sokkal nagyobb fokú jogbiztonságra, a túlzó előírások eltörlésére, a civil szervezetek beleszólási jogkörének tisztázására lenne szükség – véli a szakember. A visszajelzésekből tudható, hogy továbbra is borzasztóan erős a bürokrácia, nagyon nagy szükség lenne az egyablakos ügyintézés mielőbbi bevezetésére – mondta a NAPI Gazdaságnak Vadász György, a BKIK alelnöke. Nem túlságosan vállalkozásbarát a mostani rendszer, kicsit hosszadalmas az ügyintézés, és menet közben gyakran még tovább nyúlik – osztotta meg lapunkkal a német cégektől származó tapasztalatait Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetője. A hatóságok nagyjából betartják a határidőket, de az optimális az lenne, ha a maximális ügyintézési időnél jóval gyorsabban sikerülne kiadni az engedélyeket. Szerinte általános szemléletváltásra lenne szükség; pillanatnyilag a hivatalok inkább gátolják az előrehaladást, mint segítik. A kamara minden évben felméri, milyen a befektetői hangulat, és mindig újra és újra előkerül ez a probléma. Ráadásul a kis cégeknek sokkal nagyobb terhet jelent a hatósági ügyintézés, hiszen a nagyobb vállalatoknál – ellentétben velük – komoly rutinnal rendelkező, külön stáb foglalkozik ezzel – tette hozzá Wölfer.

A művészek a befolyó összeg akár 80 százalékát is megkaphatják

Minden művész előtt nyitott, nonprofit online-zeneáruházat hozott létre a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete. A klipeket, életrajzokat is tartalmazó oldal látogatottsága dinamikusan nő, és nemsokára talán már külföldön is terjeszkedik a magyar zenékkel.

Teljes készültségben a városvédelem

Szerdától ismét hőségriadó van Budapesten: a készültség bevezetéséről, amelyet akkor rendelnek el, ha legalább három egymást követő napon 27 fok fölé kúszik a napi középhőmérséklet, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. döntött. A nagy hőség miatt péntek délelőtt összeül a fővárosi védelmi bizottság, hogy döntsön a kánikulával kapcsolatos megelőző intézkedésekről. A bizottság ventilátorokat szereltethet fel például a szociális és egészségügyi intézményekben. Az előrejelzések szerint a hőség a következő napokban sem enyhül: hétfőig 35 fok körüli csúcshőmérséklet várható, és ezt követően is csak néhány fokos lehűlésre lehet számítani. A kánikula (mint azt nemzetközi példák mutatják) a munkásokat is veszélyeztetheti. Különösen igaz ez a szabadban dolgozókra, ezért az ÁNTSZ nyáron a munkahelyek kockázati fokának figyelembevételével komoly, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez. A munkaadók kötelezettségeit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet tartalmazza.

Csúcsra járó strandok

Június közepe óta mintegy 40 százalékkal jobb a forgalmunk, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt – mondta a NAPI Gazdaságnak Horváth Gábor, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. vezérigazgatója. Bár a június 25-ei 34 ezres látogatói csúcs még nem dőlt meg, 16 és 20 ezer között mozog a napi látogatószám a főváros fürdőiben és strandjain (összesen). Július végén úszó-Európa-bajnokság lesz, aztán jön a Forma–1 és a Sziget-fesztivál; optimisták vagyunk – tette hozzá. A július 9-ei hétvégétől kiugró a látogatottságunk, már megdőlt az elmúlt három év szombati és vasárnapi látogatócsúcsa is: naponta közel 3000 főt látunk vendégül – tudtuk meg Vámos Zoltántól, a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő fürdővezetőjétől. A júliusi vendégforgalom eddig 30 százalékkal haladja meg a tavalyit, az üdülésicsekk-felhasználás a fürdőszolgáltatások terén csak a múlt hónapban tízszeresére növekedett – számolt be tapasztalatairól a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. gazdasági igazgatója, Kircsi Lajos. Itt a kánikulai hétvégeken napi 15 ezer ember is megfordul; összességében már jóval meghaladták a korábbi terveiket. A strandok üzemeltetői egyöntetűen ismét felpanaszolták, hogy mekkora kárt okoztak azok a meteorológusok, akik jó előre „temették” az idei szezont. Amikor az időjósok rossz nyarat jeleznek előre, legalább egy hét nagy meleg kell, hogy az emberek elhiggyék, mehetnek a strandra, de szerencsére most már elhiszik – fejtette ki Horváth Gábor.

Nincs más lehetőség: jól és versenyképesen kell termelni

Hódmezővásárhelyen és környékén a XIX–XX. század fordulóján még a lakosság 70 százaléka foglalkozott földműveléssel, állattenyésztéssel. Jelentős volt a minőségi lótenyésztés, a baromfi- és tojástermelés szerepe, később fokozatosan egyre nagyobb teret hódított az extenzív gabonatermesztés és az erre épülő ágazatok. A mezőgazdasági termékek korábbi kiváló értékesítési lehetőségeinek – a jó minőségű búzáén kívül – az első világháború vetett véget. Ezt követően a sertéstenyésztés és a baromfi kivitele lendült fel, majd a gazdasági világválság akasztotta meg a fejlődést. Az 1930-as évek végétől ismét a baromfitenyésztés és a lóexport kapott vezető szerepet, a hatvanas évek végére létrejöttek a nagyüzemek. Ma a hódmezővásárhelyi kistérség területén főként szántóföldi növényeket (búza, kukorica, napraforgó, árpa, lucerna), primőr illetve szabadföldi zöldségeket termesztenek, az állattenyésztést a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfi- és a juhtartás képviseli. A város gazdaságában szintén fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, a térség meghatározó nagyüzeme a több mint 7500 hektáron gazdálkodó, 500 embert foglalkoztató Hód-Mezőgazda Zrt. A vállalkozás profiljába tartozik a vetőmagtermelés, a takarmány-előállítás, a sertés-, lótenyésztés és a tejtermelés. Ami a sertéstenyésztést illeti, az ország egyik legjobb genetikai állományával rendelkezünk és saját fajtakeresztezésű programunk, a Hódhib szép eredményeket hoz. A Hódmix takarmányok újbóli piaci bevezetését is megkezdtük az idén. Saját magunk fejlesztjük takarmányainkat, ezeket saját nagyüzemi telepeinken teszteljük és csak a legjobb eredményt hozó konstrukciókat visszük ki a piacra – mondta a NAPI Gazdaságnak Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Ezt a gyakorlatot – nagyüzemi (nagy létszámú, párhuzamos és teljes) kísérletek végzése – jelenleg nem sok versenytársunk képes követni, bár a tudás, a know-how, a szakmai gyakorlat és tapasztalat, a legkorszerűbb és legjobb alapanyagok mindenki számára rendelkezésre állnak. Fontos a szarvasmarha-tenyésztésünk is: e téren szintén az ország egyik legjobb genetikai állományával rendelkezünk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a magyarországi tenyészbikarangsorban a vajháti tenyésztésű Vajháti Zaire Aaron bika az első. Megelőzi azokat a bikákat is, amelyek embrióként jöttek be, akár az USA-ból, akár Kanadából – véli a vezérigazgató. A belvíz a Hód-Mezőgazda Zrt. területeit is sújtotta, több kultúrában pedig most kezdődnek a betakarítások. A cég idei gazdálkodása eddig nyereséges, de az év végi várható eredményt nehéz megbecsülni, mert közel 1400 hektárnyi területét érintette belvízkár. A termésátlagok a betakarítható területeken eddig jónak mondhatók, de ha repcéből és árpából a teljes elvetett területre számítjuk a termésátlagot, sajnos rosszabb eredményekkel kell kalkulálnunk a belvíz miatt. A búza betakarítását is megkezdtük, átlagban 5 tonna/hektár termést várunk, jó minőségben – mondta Antal Gábor. A szakember tapasztalatai alapján úgy véli, a régió jövőjét a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés határozza meg. Itt nincs komoly ipari és szolgáltató szektor, a régió fejlettségi szintje össze sem hasonlítható az EU-átlaggal. Az emberek jövedelemszerzési lehetőségei jóval szűkebb keretek között mozognak, és még ebben a szűk körben is nagy szerepe van a mezőgazdasági termelésnek, az abból képződő bérnek, jövedelemnek. Nekünk itt, a Dél-Alföldön nincs más lehetőségünk, mint a természet és a körülmények adta lehetőségeket kihasználni, azaz termelnünk kell, de jól és versenyképesen – mondta a vezérigazgató, aki szerint az öntudatos fogyasztói magatartás hiánya az alföldi mezőgazdasági termelők életét is megnehezíti. A magyar termékek belföldön általában szigorúbb ellenőrzés alá esnek, mint a legtöbb EU- tagállamban, annál is inkább, mert Magyarországnak már a csatlakozás előtt szigorúbb ide vonatkozó rendeletei, szabályai voltak, mint amilyeneket a belépéskor elvártak tőlünk. Jó lenne, ha a vásárlók figyelembe vennék, hogy mi itthon termelünk, itthon adózó embereknek adunk munkát, akik szintén itthon költik el forintjaikat – hangsúlyozza Antal Gábor. A terméklogisztikán és a feldolgozottság fokán lenne mit javítani (például a kukorica esetében), de egyenlő feltételek mellett sok szempontból igenis versenyképes a hazai mezőgazdaság. Összességében úgy gondolom – természetesen a kötöttségeket figyelembe véve –, hogy nem mindenben kell az EU mezőgazdasági politikájára hagyatkozni, és ha lehet, a megszabott kereteken belül a saját utunkat kell járni – véli a szakember.

Sürgős a kistérségi szolgáltató központok kiépítése

A költségvetési viták során dől majd el, hogy pontosan milyenek lesznek a pénzügyi feltételek; az biztos, hogy a finanszírozás a társult feladatokat támogatja inkább – mondta lapunknak Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki szerint a 2007. január 1-jével életbe lépő változások nem okoznak gondot az önkormányzatok működésében, mivel hozzá vannak szokva a gyors intézkedésekhez. A kistérségi szolgáltató központokat kisvárosok irányítják majd; megvalósításukat mindenképp uniós támogatási keretből kell finanszírozni, mivel az önkormányzatoknak nincs meg az ehhez szükséges pénzügyi lehetősége – véli Magyar. A regionális struktúra kialakításával párhuzamosan kell kiépíteni a központokat – legfeljebb 1-2 év alatt –, különben komoly gondok adódhatnak az ügyintézésben. Annak örülnénk, ha már ma elkezdődne a kistérségi szolgáltató központok kiépülése, mert ez mérhetetlenül megkönnyítené az állampolgárok dolgát – véli Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke. Szerinte amint megszületnek a jogszabályok, a megvalósítást uniós pénzek nélkül is el kell kezdeni. Minden ésszerű pénzügyi változtatást be lehet vezetni, a kényszerítő hatású intézkedéseket azonban nem szabad elfogadni – vallja Gyenesei István, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke. Az átalakításból az önkormányzatoknak, és nem az államnak kell profitálnia. A megyei önkormányzatok számára bizonytalan és pénzügyileg kockázatos az a nemrég elfogadott törvénymódosítás, amely az illetékhivatalokat az APEH alá rendezte, az illetékekből befolyó összeg jelenti ugyanis sok önkormányzatnak az egyetlen fontos nem állami bevételt. Gyenesei a kistérségi szolgáltató központokat mindenképpen állami forrásból finanszírozná, és két, legfeljebb három évre becsüli kialakításuk időtartamát.

Ingatlanüzemeltetési menedzsert keres a GKM

Határozatlan időre szóló szerződést kötne a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ingatlanai üzemeltetési tevékenységének szervezésére, facility management bevezetésére – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A tárca a jelenleg használt négy – összesen mintegy 52 ezer négyzetméteres – épülete üzemeltetésének menedzselésére keres vállalkozót, nettó 60 millió forint keretösszegben. Az épületek állománya a szerződés alatt változik majd, területük összesen legfeljebb 100 ezer négyzetméter lesz. Majd várhatóan 2008 végén a minisztérium is a tervezett kormányzati negyedbe költözik. Még tart az új szervezeti struktúra kialakítása a GKM-ben, ennek eredményeként a volt Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól (IHM) átvett egységekkel együtt a korábbiaknak mindössze harmadát kitevő, 25 főosztályt kell majd elhelyezni – tudta meg a NAPI Gazdaság Ábrahám Gergelytől, a tárca szóvivőjétől. Az IHM volt Dob utcai épülete így felszabadul, azonban lapunk azon értesülését, amely szerint ezenkívül még a Kálmán Imre utcai és a Margit körúti épületet is már az új kormányzati negyedbe való beköltözés előtt elhagynák, a minisztérium illetékesei sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánták. A Margit körúti és a Kálmán Imre utcai épületeket egy-egy, közbeszerzés útján kiválasztott cég üzemelteti, a Honvéd és a Hold utcai ingatlanokét pedig saját dolgozóival látja el a GKM. A tárca jelenleg 618 millió forintot költ évente üzemeltetésre, de ez az összeg nemcsak a GKM, hanem az épületekben működő más szervezetek költségeit is magában foglalja. A tárca az üzemeltetés szervezőjét egy idén bevezetett új közbeszerzési eljárásfajta, a versenypárbeszéd keretében választja ki. A részvételi jelentkezési határidő augusztus 18. Ez a magyar ajánlatkérők számára még ismeretlen eljárásforma, sajátossága, hogy már magát a beszerzési igényt is az eljárás keretében, az ajánlattevőkkel folytatott párbeszédek során határozhatják meg. Tehát ez fordított tárgyalásos eljárás: előbb tárgyalnak a felek, majd ennek alapján készíti el az ajánlatkérő a pályázati dokumentációt, végül ennek megfelelően kell írásbeli ajánlatot tenniük az ajánlattevőknek. Ez az eljárásfajta csak akkor alkalmazható, ha a kiíró nem az ár, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján kívánja eldönteni a versenyt.

Ekhó: túl lehet a tízezren

A színlelt szerződések szankcionálására adott moratórium lejártáig összesen 790 millió forint egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) folyt be a költségvetésbe, vagyis az érintett szakmák képviselői nem kapkodták el az átállást az eváról és egyéb, a normál adózásnál olcsóbb megoldást kínáló szerződéses jogviszonyokról. A 790 millióból júniusban – tehát az utolsó hónapban – 220,1 milliót fizettek be az ekhósok – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az első félévben így összesen 2,25 milliárd forint volt az ekhoalap, ami után a foglalkoztató és a foglalkoztatott együttesen lerótta a 35 százalék közterhet. Vagyis amennyiben az átlagos havi bruttó ekhós jövedelem nem haladja meg a 225 ezer forintot (ami után a munkaadó és a munkavállaló együttesen 78 750 forintot fizet), akkor az ekhósok száma bizonyára elérte a „lélektani” 10 ezres határt – ez alatt ugyanis felül kellene vizsgálni az ekhót szocialista párti vélemények szerint. A júliusi bevételi adatok már vélhetően arról tanúskodnak, hogy látványosan megugrott az ekhósok száma, erre ösztökéli az érintetteket az adóhatósági vizsgálatok felpörgése is. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mennyivel nőtt az ekhót választók tábora – derült ki lapunk körkérdéséből. A színházak, a kiadók, a különböző művészeti szövetségek és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) birtokában nincsenek erre vonatkozó adatok, csak saját mindennapos tapasztalataikra támaszkodva tudnak saccolni: a július 1-jei moratórium lejártával biztosan nőtt az ekhósok száma. Elsősorban a sajtóban tértek át sokan a 25 millió forintos bevételig alkalmazható, a munkavállalónak 15 százalékos terhet jelentő ekhóra. Információink szerint például a Sanoma, az Axel Springer vagy a dél-magyarországi Lapcom Kft. munkatársai szinte kivétel nélkül az ekhót választották. Több kulturális intézmény teljesen átalakította foglalkoztatási rendszerét; színházak, szimfonikus zenekarok, énekkarok tagjai tértek át az ekhóra. A naponta hozzánk érkező telefonok sem hagynak kétséget afelől, hogy sok munkahelyen foglalkoznak az egyszerűsített járulékfizetési forma alkalmazásával – mondta a NAPI Gazdaságnak Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Korai lenne azonban levonni a következtetéseket, vagy bármilyen konkrét tendenciáról, számról beszélni; legalább egy adóévre van szükség, hogy elemezni tudjuk a statisztikákat és a lezajlott, illetve még most is zajló folyamatokat – véli Gyimesi. Szeptemberben újabb jelentős mozgás várható az „ekhopiacon”, hiszen a járulékfizetési változásoknak komoly hatásai lesznek: az őszi evaemelés miatt sok eddigi vállalkozó áttérhet. A biztosítási törvény (bit) 2004 májusában életbe lépő módosítása (a 2003. LX. törvény) alapján a hazai biztosítási piacon lényegesen megnőtt a vállalkozási szerződéssel foglalkoztathatók köre. Míg a korábbi bit csak a direkt értékesítők számára engedélyezte a vállalkozásban történő munkavégzést, addig a módosítás révén az értékesítés szervezésében, irányításában részt vevők számára is megnyitotta ezt az utat. Egész pontosan csak a lehetőségét teremtette meg, hogy ezeket a tevékenységeket mind munkaviszonyban, mind vállalkozói jogviszonyban el lehet végezni. Piaci szakértők szerint ugyan az a tény, hogy törvényben engedélyezetté vált a biztosításközvetítői munka vállalkozási formában történő végzése, csak részben ad felmentést a szakmának – egy APEH- vagy munkaügyi vizsgálat ugyanúgy szankcionálhatja a biztosítókat is, ha színlelt szerződésnek minősíti az üzletkötők munkáját. Nem ritka az a gyakorlat, hogy a biztosításközvetítők a társaság eszközeit (például laptopját) használják munkájukhoz, illetve több társaságnál van arra is példa, hogy a cég által üzemeltetett iroda infrastruktúráját veszik igénybe munkájukhoz a vállalkozói partnerek – igaz, a legtöbb esetben ezt bérleti szerződés alapján tehetik meg. Lapunk információi szerint az elmúlt időszakban több biztosítónál is áttekintették a vállalkozói szerződéseket, és volt olyan hely, ahol úgy határoztak, hogy az egyéb értékesítésben részt vevő munkatársakat (szervezők, irányítók) a rendes alkalmazottak közé sorolják be. Az ő esetükben ugyanis sokkal több olyan feltétel fennállása lehet kérdéses (utasítási rend, szabadság), amelynek alapján vélelmezhető, hogy a vállalkozói szerződés tartalma kimeríti a tényleges munkaviszony fogalmát.

Az aranypiac most spekulációs paradicsom

Egy hónap alatt az 550 dolláros unciánkénti aranyár 650 dollár fölé emelkedett a világ tőzsdéin. A közel-keleti konfliktus ismét bebizonyította: a nyersanyag és a dollár mellett az arany az a biztonsági tartalék.