Willin-Tóth Kornélia

Napokon belül leállnak a perek

Csak a pereskedők érzik meg a forró nyarat: a Fővárosi Bíróság július 17-től augusztus 20-ig nyári tárgyalási szünetet tart, ezen időszak alatt az információs szolgálat is zárva lesz. A bíróságok a soron kívüli ügyek intézéséhez szükséges ügyeleti, készenléti szolgálatot biztosítják. A Cégbíróság félfogadási ideje nyáron sem változik, ám a kezelőirodák minden ügyszakban csökkentett létszámban végzik a munkát. Az ítélkezési szünetben a kerületi bíróságokon és a Fővárosi Bíróságon minden ügyszakban bírói ügyeletet tartanak, a nyomozási bírák hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási csoportja tart ügyeletet – derült ki a Fővárosi Bíróság közleményéből. Az egyéb ügyek intézését nem gátolják a szabadságok, a bíróságokon kívül a minisztériumok és az alájuk tartozó szervezetek is a megszokott rendben végzik feladataikat. Nem lesz nyári szünet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-nél, az információs szolgálatoknál, a Magyar Fejlesztési Bank ügyfélszolgálatánál, az ITDH-nál, az EU-információs pontokon, az engedélyeztetési hivatal ügyfélszolgálatánál – mondta a NAPI Gazdaságnak Lindenberger Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályának munkatársa. Nem lehet fennakadás az adóügyek intézésében sem. Az APEH minden évben szabadságolási tervek segítségével ütemezi munkatársai pihenését júniustól augusztusig; jól működik a kialakult rendszer, ügyfeleik az idén sem érzékelnek majd semmilyen fennakadást – közölte Tímár Edit, a szervezet sajtó- és protokollosztályának vezetője. A forgóeszközhitellel számolók sem maradnak hoppon: a KA-VOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a Széchenyi kártyát igénylők legfeljebb helyi szinten számíthatnak nehezebb vagy lassabb ügyintézésre. Szép Zoltán elmondta, a társaság működésében a nyár folyamán nem terveznek változásokat. Ettől függetlenül az egyes helyi regisztráló irodák nyitva tartása a szabadságolások miatt esetenként változhat.

Nem lesz vízkorlátozás a hőség miatt

Sem a víz-, sem az áramellátás nem kerülhet veszélybe a forró napok következtében Magyarországon. Vízkorlátozást utoljára 20 éve vezettünk be Budapesten, locsolási tilalom formájában – mondta a NAPI Gazdaságnak Révai Anikó, a Fővárosi Vízművek szóvivője. Ma ez a veszély nem fenyeget: a vízművek egyrészt úgy alakította át technológiáját, hogy mindenkit el tudjon látni, másrészt tendenciózusan csökken a vízfogyasztás az általuk ellátott területen. Míg 1986-ban a napi átlagos ivóvízfogyasztás több mint egymillió köbméter volt, ma ez mindössze 5-600 ezer köbméter. A fogyasztás csökkenéséhez három ok vezetett: a 2-3 éve még mintegy 2 milliós budapesti és környékbeli lakosság ma már alig 1,8 milliós, az ipari felhasználók kitelepültek a főváros közvetlen közeléből, és a fogyasztók – mind a nagyvállalatok, mind a magánszemélyek – törekszenek az energiatakarékos technológiák, gépek használatára. Az energiaellátó rendszernek a téli felhasználási csúcs mellett évek óta számolnia kell (például a légkondicionálók miatt) kiugró nyári igényekkel is, ám ez egyelőre nem okoz gondot – mondta a NAPI Gazdaságnak Oroszki Lajos, a Mavir rendszerirányítási igazgatója. Szerinte június végén sokkal rosszabb volt a helyzet, jelenleg elegendő tartalék van a rendszerben; a két héttel ezelőttinél alacsonyabb fogyasztásra egyébként még a Mavir szakemberei sem találtak magyarázatot.

A megszorítások alakítják a drágulás ütemét

Csaknem a 2,88 százalékos konszenzusunknak megfelelő júniusi inflációról számolt be tegnap a KSH. Az adat így nem is gyakorolt különösebb hatást a piacokra, a forint tegnapi, hozzávetőleg 1 százalékos erősödése mögött alapvetően a feltörekvő piacokon tapasztalható pozitív hangulat, illetve technikai okok állnak – szakértők ezért a következő napokban enyhe gyengülésre számítanak. Júniusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,3, az első hat hónapban pedig az előző év hasonló időszakához viszonyítva átlagosan 2,6 százalékos volt. Az árak emelkedését alapvetően az élelmiszerek – ezen belül a szezonális élelmiszerek – drágulása vezette, ezt némiképp ellensúlyozta a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek árainak mérséklődése. Ugyancsak lefelé húzta az inflációt a szolgáltatások árcsökkenése. Az adatokon egyelőre nem látszik, hogy átmennének az árfolyamhatások – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A kamatkilátásokat illetően neutrális a tegnap közzétett adat, a lapunk által megkérdezett elemzők ettől függetlenül 25–50 bázispontos emelésre számítanak a július 24-i tanácsülésen. A monetáris tanács feltehetően a kiigazító lépések, valamint a gyenge forint inflatorikus hatásait tartja majd szem előtt – vélekedik Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. A piaci árazások a következő három hónapra 75 bázispontos kamatemelést mutatnak. Az infláció idei lefutásában sokkal nagyobb szerepet kapnak a megszorító intézkedések hatásai, ettől függően különböző – 5,1–6,1 százalékos – mértékben, de mindenki az áremelkedés ütemének növekedését várja; bizonytalanságot a gázáremelés kivitelezése jelent. Jövő év elejére további növekedésre számítanak az elemzők, januárra 6 és 7 százalék közé várják a drágulás ütemét – ekkor kiforog a rendszerből az áfacsökkentés hatása, s nem kizárt, hogy újabb gázáremelést készít elő a kormány –, 2007 egészében pedig 6 százalék körüli átlagos áremelkedést prognosztizálnak. Mindemellett a gyenge árfolyam is várhatóan begyűrűzik – kommentált Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank szakértője.

Üdülésicsekk-osztás

A hétfői parlamenti döntés értelmében újabb 164 ezer rászoruló részesülhet az üdülési csekk által nyújtott előnyökből – jelentette be Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. Az idei év első felében több mint 110 ezer szociálisan rászoruló kapott üdülési csekket. A 3,5 milliárd forint azok előtt is megnyitja az utat, akiknek kérelmét eddig forráshiányra hivatkozva visszautasították. A 2002-es 1,8 milliárdos értékhez képest az idén csak az első fél évben 14 milliárdnyi csekkről beszélhetünk, amiből egyértelműen látszik, hogy a belföldi turizmus motorja lett ez a támogatási forma – mondta Pál Béla, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke. A közelmúltban történt jogszabály-módosítás ellenére sem tart a forgalom visszaesésétől Karácsony Mihály, az MNÜA kuratóriumának elnöke. Szerinte az új szöveg csak jogilag szűkített, tartalmilag viszont bővített a felhasználási lehetőségeken. Nem jelentős a benzinre, horgászengedélyekre költött csekkek aránya; még ha ezeket a lehetőségeket eltörlik is, viszont a munkavállaló családja is kaphat üdülési csekket.

3,5 milliárd üdülési csekkre

A hétfői parlamenti döntés értelmében újabb 164 ezer rászoruló részesülhet az üdülési csekk által nyújtott előnyökből - jelentette be Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter kedden a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) új ügyfélszolgálati irodájának megnyitóján.

Több terhet raknának a cégekre

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit követelnek majd holnap a korábban a járulékemelés csúsztatásáért, az szja-kedvezmények megőrzéséért, az áfaemelés mérsékléséért, a természetbeni juttatásokat érintő megszorítások és az üdülésicsekk-felhasználás szűkítésének elkerüléséért, a munkavállalói járulékok emelkedésének mérsékléséért síkra szálló szakszervezetek a demonstrációjukon. A szombati tüntetés befejezéseként nyilvánosságra hozzuk közös állásfoglalásunkat, annyit elárulhatok, hogy drasztikus eltérés nem lesz a már eddig is hangoztatott követeléseinkhez képest – mondta a NAPI Gazdaságnak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Továbbra is sérelmezik, hogy a kormány megszorító csomagja – amelyre szerintük is szükség van, de nem ebben a formában – aránytalanul nagy mértékben sújtja a munkavállalókat. Számításaik szerint a megszorítások 50 százalékát viselik ők, 30 százalékát az állam – aminek egy része szintén a munkavállalókon csapódik le –, és csupán 20 százalékát a gazdasági szféra. Követeléseink döntően e torz arány helyreállítására irányulnak – tette hozzá Szabó. Annyi biztos, hogy a szakszervezetek a közszféra nominálbéreinek befagyasztását végképp elfogadhatatlannak tartják, és a multinacionális nagyvállalatok és a bankszektor fokozott adóztatását szeretnék elérni. A szakszervezeti vezetők a július 4-i, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterrel folytatott informális megbeszélés után sem bizakodóak; Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke saját bevallása szerint nemleges választ kapott arra a kérdésre, hogy a kormány szándékozik-e változtatni az Új egyensúly elnevezésű programon.

Még mindig ritka a szervizdíj

Minimálisan, de nőtt tavaly óta a szervizdíjat alkalmazó éttermek száma – derült ki a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) felméréséből. Bennünket is meglepett az eredmény: a 400-450 válaszoló közül mindössze 13-15 cég jelezte, hogy alkalmazzák a 2005. október 1-jén bevezetett díjat. Becsléseink szerint Magyarországon az éttermi kategóriába tartozó éttermek 2-3 százaléka emelte árait ezen a módon – mondta a NAPI Gazdaságnak Thurzó Béláné, az MVI gazdasági alelnöke. Holott a gazdaság fehérítését szolgáló szervizdíj szabályozása sok területen idomul az egyes vállalkozás viszonyaihoz: reggel, délben, este, termenként (nincs zene, élőzene) és évszakonként is változtatható az alkalmazása. A cég abban is szabadon dönthet, hogy a befolyó összeget hány dolgozó között, milyen alapon (az árbevétel nagyságához való hozzájárulás, az ismertséghez való hozzájárulás aránya, munkaidő) kívánja elosztani. A vendégkör nem bírja el – ez az első ok, amelyet felhoznak a cégek, ha arról kérdezik őket, miért nem vezetik be a legfeljebb 15 százalékos szervizdíjat. Döntő többségében továbbra is első osztályú vagy ennél is magasabb kategóriába tartozó éttermek alkalmazzák a szervizdíjat, 5–15 százalékos kulccsal, elvétve akad csak köztük másod- vagy ennél is alacsonyabb besorolású vendéglátóhely. Budapest fölénye egyértelmű, a fővároson kívül csak a nagy idegenforgalmi gócpontokban vezették be a díjat – mondta Thurzó Béláné. A Balaton környékén elsősorban a szállodákhoz kapcsolódó színvonalas éttermek éltek a lehetőséggel. Az újlipótvárosi Firkász kávéház-étterem az elsők között vezette be e díjat. A maximális, 15 százalékos kulcsot alkalmazzuk, és a tapasztalataink abszolút pozitívak. Vendégeink jól reagáltak a díj bevezetésére, csupán egy-két látogatónk tette szóvá az áremelést, és a forgalomban egyáltalán nem észleltünk visszaesést – mondta a NAPI Gazdaságnak Ábel László, az étterem egyik vezetője. Ábel a rendszerváltás óta várta a külföldön természetesnek számító szervizdíjat, és alkalmazását kötelezővé tenné minden vendéglátóhely számára. A Firkász dolgozói között egyenlő arányban osztja fel a szervizdíjból befolyó pluszpénzt. Aki jól mérte fel cége erőviszonyait, jól becsülte a várható forgalmat és kellően tisztában volt vevőköre sajátosságaival, teherbíró képességével, annak pozitívak a tapasztalatai. Van esély rá, hogy a későbbiekben – a kedvező tapasztalatok nyomán – a jelenleginél többen választják majd a szervizdíjat, de az sem lehetetlen, hogy a gazdasági szabályozók számunkra kedvezőtlen változása miatt még azok is kilépnek az alkalmazók közül, akik már bevezették – véli az MVI gazdasági alelnöke.

Elismerten is politikai az államtitkári poszt

A miniszterelnök előterjesztése alapján hétfőn kinevezte a minisztériumok államtitkárait Sólyom László köztársasági elnök, megbízatásuk július 1-jével lépett hatályba. Az újfajta, egységes államtitkári pozíció egyértelműen politikai tisztség, betöltőinek fontos feladata, hogy megtalálják az érintkezési felületet az országot működtető szakerővel; felelősségük, hogy az alkotmány értékrendjét képviseljék, és ne feledkezzenek meg arról, hogy feletteseiken kívül az ország egészének felelősek – mondta Sólyom László. Véleménye szerint a közigazgatási államtitkári poszt megszűnésével a politika még mélyebben hatol az állam működésébe, ezért különösen fontos, hogy az elnök fokozottan ügyeljen a parlament és a kormány világán kívül álló szervezetek függetlenségére. Mostanáig a politikai államtitkár főként a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítéséért felelt. Az új poszt betöltője a miniszter teljes jogú helyettese, miniszterének és a miniszterelnöknek felelős. A mindenkori kormány már 15 évvel ezelőtt mélyen belenyúlt az államszervezet működésébe. A főosztályvezetői tisztségtől felfelé politikai alapú a rendszer, a közigazgatási államtitkári poszt is az volt – mondta a NAPI Gazdaságnak Révész Béla politológus. A szakember szerint a második Gyurcsány-kormány egyértelműen állást foglalt a fokozottan politikai alapú vezetés mellett, és ha a megszorító intézkedések véget érnek, lazulhat a politikai befolyás a közigazgatásban.

Pályára lépnek az államtitkárok

Sólyom László szerint kifejezetten politikai tisztség az újfajta államtitkári poszt.