Willin-Tóth Kornélia

Bíztató az első fizetős nap

Vegyesek a tapasztalatok a vizitdíj első napján – a beszámolók sorállásról és feszült hangulatról számolnak be számos kórházban, a lapunk által megkérdezett intézményekben ugyanakkor olajozottan működött a rendszer. Különösebb tumultus reggel óta nem alakult ki, de ennyi idő kevés ahhoz, hogy valóban tapasztalatokról beszélhessünk – mondta Golub Iván, a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórházának főigazgatója. Az intézményben vizitdíj-automaták segítségével szedik a pénzt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Kórházában – a korábbi BM Kórházban – „rákészültek” a vizitdíjra: az orvosok és az érintett betegirányítók, asszisztensek számára oktatást tartottak, a betegeknek pedig szórólapokat készítettek a vizitdíjról és a beszedés mikéntjéről. Amíg nem dől el, mi lesz a kórházunk sorsa, semmiképpen nem akartunk beruházni az automatákba, ezért alkalmazottaink segítségével állítjuk ki a számlákat, nyugtákat – mondta lapunknak Tőrincsi József nyugállományú dandártábornok, az intézmény titkárságvezetője. Reggel tumultuózus jelenetek játszódtak le, de a tömeg kezelhető volt. A betegek mintegy 80 százaléka tisztában volt a fizetési kötelezettséggel és szó nélkül tudomásul is vette azt, a többiek morgolódtak – tette hozzá Tőrincsi. A volt BM-ben csütörtökön az érintett dolgozók összehívása után többször is értékelték a tapasztalatokat, esetenként újabb intézkedéseket hozva – a vizitdíj beszedését például elválasztották a betegirányítástól – az ellátás könnyítése, gyorsítása érdekében. A kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház kapuját csütörtök délután 2 óráig mintegy 700 beteg lépte át, mégsem volt fennakadás. Az ellátásra szorulók a vizitdíjat a kórház bejáratánál lévő recepciós pultnál fizethetik be, az új rendszerrel kapcsolatos kérdésekre is itt adunk választ – mondta lapunknak Gémesiné Lőrincz Márta, az intézmény ápolási igazgatója. Egyelőre kézi nyugtákkal dolgozunk, később valószínűleg beszerzünk majd néhány automatát – tette hozzá. A mobiltelefonos fizetési módot ugyan egyelőre nem vették igénybe a betegek, de jellemzően tájékozottak voltak, és zsörtölődés nélkül fizették be a vizitdíjat – mondta lapunknak László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója. A Szent Imrében délig 358-an fizettek vizitdíjat, ami meglehetősen visszafogott forgalomról árulkodik – közülük is csak öten próbáltak nagyobb címletű pénzzel fizetni. Nyugodtan telt a nap a Péterfy Sándor Utcai Kórházban is, ahol számos ponton be lehet fizetni a vizitdíjat, és több információs pult is a betegek rendelkezésére áll – tudtuk meg Dobosi Zsolt orvos igazgatótól. A Péterfyben sem volt probléma tehát a tájékoztatással, egyedül a mentességekkel kapcsolatban (18 év alattiak, hajléktalanok, terhességgondozásra járók, életmentő beavatkozásban részesülők és még néhány eset) merültek fel kételyek. Dobosi Zsolt szerint ugyanakkor nem esett vissza a forgalom az elmúlt napokhoz képest, és a pénzkezeléssel sem voltak problémák. Molnár Lajos egészségügyi miniszter elégedett volt az első napi tapasztalatokkal – szerinte ez a nap bizonyítja, hogy az egészségügyi dolgozók törvénytisztelő polgárok és eleget tesznek a törvényi előírásoknak. A rendszert ugyanakkor folyamatosan felülvizsgálják, és kijavítják az esetleges hibákat.

Koalíciós megállapodás Budapesten

Megszületett a koalíciós megállapodás a fővárosban, a novemberihez képest csupán kisebb változtatás történt.

Újabb tizenegy szakma kerül az iparkamara kezébe

Újabb szakképzési együttműködési megállapodást írt alá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervek (IPOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ, KISOSZ, VOSZ, MGYOSZ, STRATOSZ). Ennek értelmében a kamara újabb 11 OKJ-s szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek gondozását, iskolai rendszerű szakképzésben pedig a szintvizsga szervezését veszi át. A tartós munkaerőhiány több mint 50 százalékát a szakképzettek adják. Ha ez nem volna, a versenyszférában 7 százalékkal több embert tudnánk foglalkoztatni – véli Kiss Péter munkaügyi miniszter, aki szerint nem számítanak azonnali eredményekre, de „Magyarországon is ki kell alakulnia annak a gyakorlatnak, ami egy középfokú szakképzettséggel bíró ember számára biztosítja a bejutást a társadalom középosztályába”. Az ezredforduló óta paradigmaváltáson dolgozunk, és immár egyértelmű az elmozdulás a centralizált képzés felől a decentralizált, a piac szereplőinek igényeit kielégítő modell irányába – mondta Parragh László, a kamara elnöke. A megállapodás egyik lényeges eleme, hogy abban a 16 szakmában, amelyek kamarai gondozásáról már tavaly év végén döntöttek, április elsejétől az MKIK küldi a vizsgabizottság elnökét, a tagokat pedig az érdekképviseletek. Ezenkívül további tizenegy – döntően hiányszakma, mint a CNC-forgácsoló, szerszámkészítő vagy fémipari megmunkálógépsor- és berendezés-üzemeltető – képzésben a gazdasági szervezetek visszajelzései alapján alakítják ki a vizsgakövetelményeket, és 16 OKJ-s képzésben útjára indul a szakma kiváló tanulója verseny.

Lassúbb a tervezettnél a közszféra karcsúsítása

Bár a legutóbbi, augusztus közepi összesítést követően január végére ígérték a pontos, intézményre lebontott adatokat, a Miniszterelnöki Hivatal még most sem tud pontos tájékoztatást adni, hogy a tervezetthez képest hány embert bocsátottak el a közszférából 2006. december 31-éig. A kormány júniusi döntésétől az év végéig mintegy 5800 álláshelyet szüntettek meg az igazgatási és igazgatási jellegű szervek. Az érintett költségvetési intézmények a 2006-ra tervezett elbocsátásokat megközelítőleg végrehajtották – tudta meg a NAPI Gazdaság a Kormányszóvivői Irodától. Az idei elbocsátásokról szóló adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ezek összegzése még tart. Az eredeti tervek szerint 2006-ban a minisztériumok létszáma 1950, az igazgatási és igazgatási jellegű szerveké pedig 4877 fővel csökkent volna, ez összesen mintegy 6900 munkahely megszűnését jelentené. Mint arról korábban már beszámoltunk, az egészségügyi és az oktatási tárcánál még tavaly nyáron megtörténtek a 2006-ra előírt elbocsátások, a szociális tárcánál 2007. január 1-jétől dolgozik a kormányhatározatnak megfelelő létszám. A gazdasági és a zöld tárca is teljesítette a 2006-os elbocsátási tervet (NAPI Gazdaság, 2007. január 4., 1–2. oldal). A közszféra átalakításának eredményeként 2007 végéig összesen közel 17 500 embert küldenek el a magyar államigazgatásból, emellett 20 százalékkal csökken a mintegy 300, az államhoz kapcsolódó alapítvány, közalapítvány, közhasznú és gazdasági társaság száma. További létszámcsökkenésre a jelenleg még felülvizsgálat alatt álló intézményekből azok saját hatáskörében meghozott szervezeti intézkedései alapján, valamint a haderőreform előrehaladása nyomán lehet számítani – véli a MeH.

Újabb 11 OKJ képzést indít a kamara

Újabb szakképzési együttműködési megállapodást írt alá a munkaügyi tárca, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a gazdasági érdekképviseleti szervek (IPOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ, KISOSZ, VOSZ, MGYOSZ, STRATOSZ)

A helyi adóztatást erősítheti a kormány

Az adózást meg kell tisztítani a felesleges, csak nyűgöt hozó adminisztrációs elemektől, kis adóktól, továbbá a mostaninál jóval nagyobb súlyt kell kapnia a helyi adóztatásnak – a kormány jövőbeni adópolitikája támaszának tekintett Magyarország holnap kezdeményezés versenyképességi szekciójának vitaindító előadásából ezek az irányok világosan kiolvashatók. Vértes András, a GKI elnöke, a vitaindító jegyzője szerint előadásában nem válaszokat keresett, hanem kérdéseket vetett fel, keretet próbált adni az adórendszerrel szemben felvethető dilemmáknak, de ő is úgy véli, hogy az egyszerűsítésre és a helyi adóztatás erősítésére szükség lesz. Vértes úgy véli, a jelenlegi jövedelemelvonási szint (a bruttó hazai termék 38 százaléka) érdemi csökkentése nem jöhet szóba, azaz az átlagos adóterhelés nagymértékű mérséklése nem járható út. Arra kell szerinte választ adni, hogy e feltétel figyelembevételével milyen belső átalakítást lehet végrehajtani. Felvethető szerinte egy átrendezés a forgalmi típusú adók súlyának növelésével, a jövedelmet terhelő elvonások mérséklésével. Ennek részeként pedig meg kell vizsgálni, hogy van-e mód az adóbázis szélesítésére a foglalkoztatást terhelő elvonások esetében, ami által többen fizetnének, így egy adózóra kevesebb befizetés jutna. Érdemes megnézni, hogy az adójóváírás mostani rendszere (az, hogy az adózók egy jelentős részét e szabályok gyakorlatilag kivonják az adófizetés alól) megfelel-e az elvárásoknak. Az iparűzésivel kiegészítve már magasnak tartja a vállalati nyereségadó mértékét. A kisebb vállalkozások átalányadózását (például az evát) megtartaná. Egy lehetséges modell szerint az önkormányzati bevételek 80 százalékát biztosítaná a megújított helyi adórendszer. Megszűnne, de legalábbis minimális szintre szorulna vissza a központi büdzsé szerepe a finanszírozásban (a különbségek kiegyenlítésében), mivel az adókat ugyan az APEH szedné be, de a címzettek direkten az önkormányzatok lennének. Az adókat régiós vagy kistérségi szintre továbbítanák, a továbbosztás a településekre pedig később kidolgozandó mechanizmusok, alkuk alapján történne. Vértes elképzelése szerint a helyi adónak az ingatlanadózáson kell alapulnia, de azt kombinálni lehetne a jövedelemadókkal és/vagy a nyereségadókkal. Az egyik lehetséges megoldás lenne, ha a kétkulcsos szja-rendszerben az alsó kulcs alá tartozó adók helyi szintre kerülnének. E pénzek felett rendelkezve az önkormányzatok jobban tudnák érvényesíteni igényeiket a szolgáltatásvásárlásban – de persze nagyobb is lenne rajtuk a felelősség.

A legtöbb egyetemen az ajánlott szinten lesz a tandíj

Az általunk megkérdezett felsőoktatási intézmények zöme nem tér el 2008-ban az ajánlott – alapképzésben 105, mesterképzésben 150 ezer forintos – képzési hozzájárulástól. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) elfogadta a rektori konferencia javaslatát alapképzésben és mesterképzésben is az első évre – tudtuk meg D. Szekeres Ágnestől, a BCE sajtófőnökétől. Hasonlóképpen nyilatkozott Guth László, a Szent István Egyetem (SZIE) főtitkára.

Motiválatlanok a magyar orvosok, ha minőségügyről van szó

Tisztázatlan felelőségi körök, egymást fedező orvosok és nővérek, motiválatlan, túlhierarchizált struktúra – Magyarországon a mai napig nem történt meg az áttörés az egészségügyi minőségbiztosításban – véli Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos.

Uniós pénzből épülhetnek helikopterleszállók

Mintegy 400 milliárd forint jut 2007 és 2013 között az egészségügy fejlesztésére uniós forrásból, az összeg felére már az idén pályázni lehet. Ebben a félévben a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítására, fejlesztésére indulhat egy körülbelül 25 milliárd forintos pályázat. Hasonló összeggel kezdődik a mentés, a sürgősségi ellátás fejlesztése – tudatta tegnap Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Az egészségügyre vonatkozó pályázatok a társadalmi megújulás operatív programban (Támop) és a társadalmi infrastruktúra operatív programjában (TIOP) szerepelnek majd, kisebb források bevonására a regionális operatív programok (ROP) és a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) kínál lehetőséget. Az elsősorban fizikai, infrastrukturális beruházásokat támogató TIOP-on belül kistérségi járóbeteg-szakellátók építésére, aktív kórházi ellátásokat kiváltó szolgáltatások és a sürgősségi ellátás fejlesztésére írják ki a pályázatokat, a tervek szerint már márciustól. A fekvőbeteg-szakellátási struktúra átalakítása miatt különösen fontos a járó betegeket kiszolgáló létesítmények biztosítása, elsősorban azokon a területeken, ahol jelenleg semmilyen szakellátás sincs. Kritikus azoknak az intézményeknek a fejlesztése is, amelyeknek eddigi aktív kórházi szerepe megszűnik, illetve jelentős mértékben csökken, hiszen ezek nemcsak az egészségügyi ellátás szempontjából nélkülözhetetlenek, hanem a települések, térségek versenyképességének, népességmegtartó képességének szempontjából is. A kormány az uniós forrásokra támaszkodva javítana a mentés, légi mentés helyzetén is. A nemzetközi normáknak megfelelő, 15 percen belüli helyszínre érkezést ugyanis az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mérései alapján csak az esetek 79,8 százalékában sikerül teljesíteni, a lakosság 13 százaléka (a települések több mint harmada) számára pedig a mentőállomás földrajzi távolsága miatt elvi lehetőség sincs a 15 perces kiérkezésre. A cél az, hogy az esetek 90 százalékában teljesíthető legyen az előírt időlimit. Ezt 42 új mentőállomás létrehozásával, a régiek korszerűsítésével, egységes bevetésirányítási rendszer kiépítésével és nyolcvan új jármű beszerzésével, légimentő-bázisok építésével oldaná meg a kormány.