Willin-Tóth Kornélia

Továbbra sincs tolongás a gyógyszer-árusítási engedélyekért

Továbbra sem tolonganak az engedélykérelmekkel a regionális állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatok (ÁNTSZ) kapui előtt a patikán kívüli szerek forgalmazásából meggazdagodni vágyók. A legfrissebb adatok szerint országosan 90 kérelem érkezett eddig be, ebből 46 hiánypótlás alatt áll, 15-öt elfogadtak. Amennyiben a kérelmező kevés vagy hiányos iratokat juttat el a hatósághoz, a tiszti főgyógyszerész hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező benyújtotta az összes iratot, onnan számítva az elbírálás legfeljebb 30 nap. A tapasztalatok szerint az ügyintézés ennél kevesebb idő alatt véget ér – tudtuk meg Ritoók Emesétől, az ÁNTSZ szóvivőjétől. Néhány fitotéka, drogéria és egyéb, gyógynövényekkel foglalkozó vállalkozás munkatársa vagy tulajdonosa érdeklődött, konkrét kérelmet pedig mindössze ötöt kaptunk: egy benzinkúttól és négy gyógynövényszaküzlettől – mondta a NAPI Gazdaságnak Kiss Gézáné, a nyugat-dunántúli régió tiszti főgyógyszerésze. Somogyban, Tolnában és Baranyában folyamatosan keresik az emberek az illetékes ÁNTSZ-t telefonon vagy személyesen, és érdeklődnek a patikán kívüli gyógyszerárusítás mikéntjéről, ám egyelőre kevesen vágnak bele az üzletbe. Összesen nyolc kérelmet nyújtottak be az ÁNTSZ dél-dunántúli regionális intézetéhez, ezek közül az egyik egy Shell-benzinkútra vonatkozik, a többi jellemzően drogériákhoz és más, gyógyászattal kapcsolatos vállalkozáshoz köthető – tudtuk meg Vermes Éva régiós tiszti főgyógyszerésztől. Engedélyt az országnak ezen a részén eddig két állatgyógyszertár kapott, mindkettő Pécsett. A közép-dunántúli régióban hasonló tapasztalatokról – mindössze egyetlen benyújtott kérelemről és számtalan érdeklődőről – számoltak be. Gyakran érdeklődnek drogériáktól, de egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt is fontolgatja a nyilvánosságra hozott listán szereplő 289 készítmény egy részének árusítását. Egy büfétől és egy fűszerbolttól szintén megkerestek bennünket, de érezhető volt, hogy maguk sem gondolják komolyan – mondta Csőkör Györgyné, a közép-dunántúli régió tiszti főgyógyszerésze. A szakember szerint a legtöbb potenciális érdeklődő még mindig az első tapasztalatokra vár, és ha ezek pozitívak lesznek, megugrik a kérelmek száma. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében összesen négy kérelem – egy vegyesbolt, egy drogéria és két Shell-töltőállomás – elbírálása zajlik. A közép-magyarországi régióban 26 kérelmet regisztráltak, közülük hét – négy Mol-állomás, két drogéria és egy Shell-kút – már zöld utat kapott, több beadványt pedig hiánypótlásra visszaküldtek.

Áprilisban pályázati boom várható

Április elején írják ki az akár 500 millió forintos vissza nem térítendő támogatás megszerzésére is lehetőséget adó logisztikai, ipari parkok létesítésére vonatkozó pályázatokat, de a k+f-es felhívások és a regionális szolgáltató központok támogatását célzó intézkedések pályázatai is ez idő tájt jelennek majd meg. A fiatal vállalkozások szempontjából fontos, hogy – eltérve az eddigi gyakorlattól, amely szerint csak két évnél régebbi cégek pályázhattak – szintén áprilisban kezdő gazdasági társaságoknak szóló kiírások is lesznek – mondta a NAPI Gazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Március 12-én az Észak-alföldi ROP-on belül hotelek, wellness-szállók építését támogató pályázatot írnak ki. A Jeremy-típusú pályázatok – ezek révén a vállalkozások kedvezményes bankhitelekhez, bankgaranciákhoz juthatnak – nyár közepén, végén jelennek meg. Az energiahatékonysági és az alternatív energiára vonatkozó kiírások nyárra várhatók – hívta fel a figyelmet Essősy. A kis beruházásokat támogató A kategóriás pályázatoknál fontos az időzítés, hiszen minél hamarabb adja be valaki a szükséges papírokat, annál nagyobb rá az esélye, hogy még részesül a keretből. Közepes és nagy (B és C kategóriás) kiírásoknál érdemes átgondolni a pályázónak, hogy biztosan teljesíteni tudja-e a kötelező árbevétel-növekményt. Ellenkező esetben a pályázati forrást dupla jegybanki alapkamattal kell visszafizetnie. Az újdonságok közé tartozik, hogy 2007-től azok a cégek is pályázhatnak, amelyek létszámcsökkentést terveznek, azok a vállalatok viszont, amelyek a társadalmi megújulás operatív program (Támop) segítségével informatikai, nyelvi vagy egyéb OKJ-s képzésre szeretnének pénzt nyerni, csak akkreditált intézmény akkreditált tanfolyamában gondolkozhatnak. A mezőgazdasági vállalkozóknak is számtalan változást hoz a 2007–2013-as időszak, hiszen az agrár- és vidékfejlesztés operatív programot (AVOP) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) váltja fel. A február közepén megjelent támogatási rendelettervezetek már formájukban is jelentősen eltérnek az előző időszak rendeleteitől, hiszen 2007-től egy-egy intézkedést (alintézkedést) már egy-egy FVM-rendelet fog szabályozni, azzal a kiegészítéssel, hogy mindegyik egy általános EMVA-rendeletre épül – mondta lapunknak Keszthelyi Krisztián vezető pályázatkészítő, az EMVA Tanácsadó Iroda ügyvezetője. A korábbi pályázati időszakhoz képest a legfontosabb újdonság, hogy beruházási támogatások mellett más jellegű támogatások is igényelhetők EMVA-forrásból, ezért a jogszabályi tervezetek igen összetettek, a szabályozások intézkedésenként jelentősen eltérnek. Fontos, hogy a pályázóknak az árajánlatok bekérése helyett referenciaárak alapján kell majd a beruházások értékét meghatározniuk, ahol pedig ez nem lehetséges, ott a közbeszerzési törvény egyszerű eljárásra vonatkozó előírása szerint kell majd eljárni. Az EMVA-n belül 30 napos, legfeljebb még 30 nappal meghosszabbítható pályázati időszakokat írnak ki, és csak ezeken belül fogadják be a pályázatokat – tette hozzá Keszthelyi. Úgy tudjuk, hogy áprilisban indulnak a trágyakezelési, gépberuházási és a mikrovállalkozások támogatását célzó pályázatok is, a fiatal gazdálkodók viszont csak az év második felében reménykedhetnek az EU-s források meghirdetésében. Az egészségügy fejlesztésére a 2007–2013-as időszakra szánt mintegy 400 milliárd forint felére a tervek szerint már az idén pályázni lehet. Mint arról korábban már beszámoltunk (NAPI Gazdaság, 2007. február 9., 2. oldal), az elsősorban fizikai, infrastrukturális beruházásokat támogató társadalmi infrastruktúra operatív programon (TIOP) belül a kistérségi járóbeteg-szakellátók építésére, aktív kórházi ellátásokat kiváltó szolgáltatások és a sürgősségi ellátás fejlesztésére várhatóan márciustól írják ki a pályázatokat – 25-25 milliárdos keretösszeggel.

Vizitdíj: rácsok, érmeválogatás és pluszmunka

A betegek megértőek, pedig az automaták néhány helyen naponta bedöglenek, míg a befolyó pénz kezelése további bonyodalmakat okoz a kórházakban – derül ki a vizitdíj egyhetes „születésnapjára” készített körképünkből.

Teret nyer a szelektív szemétgyűjtés

Az Öko-Pannon Kht. 342 ezer tonna hulladékot gyűjtött be a múlt évben, ebből csaknem 41 ezer tonnát lakossági csomagolási hulladék tett ki. Utóbbi mennyiség 50 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Már nem változik a kórházlista?

Eljuttatta az új kórházlistát a szocialista képviselőknek Molnár Lajos egészségügyi miniszter. A Népszabadság értesülése szerint a dokumentum lényegében a kormánypártok közti, két héttel ezelőtti lovasberényi informális fórumon született megállapodást tartalmazza. A lista szerint a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Schöpf-Mérei Ágost Kórház, a borsodi FMC dialíziscenter, a Kecskeméti Repülő Kórház megszűnik, a Budai MÁV Kórház sorsa pedig a MÁV-szakszervezetekkel zajló egyeztetéseken múlik. Korábbi helyén a Szabolcs utcai Országos Gyógyító Központ (OGYK) is megszűnik, bizonyos funkciói az új állami nagy kórházkomplexumban kapnak helyet. A Budai Gyermekkórház viszont megmenekült a bezárástól, kapott száz krónikus ágyat, de azt még nem tudni, mi lesz az intézmény feladata. Ez egy informális lista, amely azonban nem fog már változni – mondta lapunknak Kökény Mihály, az országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. Más lehetett volna az eredmény, ha a regionális egészségügyi tanácsok (ret) nem dobják vissza a miniszteri javaslatot, de úgy gondolom, józan, sokféle szakmai szempontot figyelembe vevő döntés született – tette hozzá Kökény. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) államtitkára az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a politikusoknak kiküldött kórházlista még nem a végleges változat, azt csak március elején hozza nyilvánosságra a miniszter és az egyeztetések továbbra is folyamatosak. Az egészségügyi tárcánál a megszűnő intézmények további sorsáról csak a végső döntés megjelenése után tudnak majd bármilyen felvilágosítást adni, bár arról már jelentek meg nyilatkozatok, hogy az értékesítésből befolyó bevételt az egészségügyben használják majd fel. A Schöpf-Mérei kitűnő elhelyezkedése miatt bármilyen célra – irodaháznak, lakóparknak egyaránt – alkalmas, a II. kerületi, Hűvösvölgyi úti Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet szintén sokoldalúan hasznosítható majd: lakópark, de akár nyugdíjasotthon is lehet – osztotta meg véleményét a NAPI Gazdasággal Salamon Adorján, az Eston International Rt. vezérigazgatója. A legtöbb megszűnő kórház épületére azonban rossz állaga miatt lebontás vagy legalábbis komoly átalakítás vár.

A GKM tervei szerint jövő nyáron nyílik a gázpiac

A gazdasági kabinet január végi ülésén elfogadta a villamosenergia-piac új modelljének tervét, amely után áprilisban tárgyalhatja a kormány az ezt tartalmazó törvénytervezetet – mondta Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője kedden a GasCon 2007 elnevezésű konferencián. Ezt követően a tervek szerint július 1-jétől részlegesen hatályba is lép az új törvény, majd 2008 január elejétől valósul meg a teljes piacnyitás. Mindezek után a gázpiac liberalizációját három-hat hónapon belül hajtják végre, ami azért is érthető, mert a gázév ekkor zárulna – tette hozzá Zarándy Tamás. A számtalan szabálymódosítás miatt – hangsúlyozta – célszerű a jelenleg hatályos földgázellátásról szóló törvény helyett egy teljesen új jogszabályt kialakítani, amely illeszkedik mind az európai uniós, mind a magyar jogrendszerbe. A profilalapú elszámolás kidolgozása, amelynek segítségével a kisfogyasztók is kiléphetnek a szabad piacra és amelynek részleteit a szolgáltatóknak maguknak kell kialakítaniuk, egyelőre jelentős késésben van, miközben a műszaki szakbizottság megfelelően működik. Ez is alátámasztja a tárca eddigi tapasztalatait: az iparági önszabályozás műszaki kérdésekben hatékony, ha azonban piaci pozíciókról és pénzről van szó, nehezebb közös nevezőre jutni. Ahhoz, hogy a fogyasztók „vándorlása” valóban működhessen, az adminisztratív akadályokat lényegesen csökkenteni kell – hívta fel a figyelmet Szilágyi Zsombor, az EMFESZ Kft. kereskedelmi ügyvezető helyettese. Ha a nyitás utáni három hónapos moratórium lejártával Budapesten 100 ezer fogyasztó úgy dönt, hogy szolgáltatót vált, az nagyon komoly nehézséget okozhat a szolgáltatóknak – teszi hozzá a szakember.

A bértarifa ellenőrzését várják az építőipari cégek

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly kiemelten vizsgált ágazatai – a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar – közül utóbbi mind a munkaügyi bírságok, mind a szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozatok számát tekintve első helyen áll. Az előző évekhez hasonlóan a halálos munkabalesetek legnagyobb számban szintén az építőiparban (és a mezőgazdaságban) következtek be. A feketemunka feltárását az építőiparban jellemző alvállalkozói láncolat nehezíti, hiszen a munkavállalók gyakran nem tudják megnevezni azt a céget, amelyik foglalkoztatja őket, a fővállalkozók pedig az alvállalkozói szerződés birtokában kibújnak a felelősség alól – áll az OMMF tavaly év végi jelentésében. Kevés a beruházás, év végéig valószínűleg nem is javul a helyzet és a bértarifarendszer áldásos hatásai sem érezhetők egyelőre az építőiparban – jellemezte az előttünk álló évet Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója. A feketemunka visszaszorításának akkor lesz szerinte eredménye, ha az OMMF ellenőrzi a bértarifa-táblázatban foglaltak betartását is. Ez egyelőre nem történt meg, de bízunk benne, hogy az idénre bejelentett fokozott ellenőrzések nyomán tisztul majd az építőipari foglalkoztatás – jelentette ki az igazgató. Szakértők szerint az év második felétől érezhetőek és elemezhetőek a megszorítások hatásai a magyar építőiparban. A terhek emelése szinte biztosan az adóelkerülési módszerek bővüléséhez vezet majd, de senki nem tudja megmondani, hogy strukturálisan pontosan milyen folyamatok mennek végbe az ágazatban. Kevés az állami beruházás, azaz egyre kevesebb a „konc”, az európai uniós pályázatokat pedig – Nagy János információi szerint – csak az év vége felé írják ki.

Akik félnek az ingatlanadótól - mi lesz az iparűzésivel?

A lapunk által megkérdezett önkormányzatok nem hisznek abban, hogy központi kompenzáció nélkül elboldogulnak a helyi iparűzési adó (hipa) megszüntetése utáni időkben, még ha az ingatlanadó mellett meg is maradnak a kisebb helyi adók.

Az ingatlanadó nem pótolhatja a kieső bevételt

A lapunk által megkérdezett önkormányzatok nem hisznek abban, hogy központi kompenzáció nélkül elboldogulnak a helyi iparűzési adó (hipa) megszüntetése utáni időkben, még ha az ingatlanadó mellett meg is maradnak a kisebb helyi adók.