Willin-Tóth Kornélia

Január közepétől enyhült a nyomás a gyógyszerkasszán

Lapunk értesülése szerint az előző hónapban kiugróan magas, 38 milliárd forint volt a gyógyszerkassza kiadása, ám ennek túlnyomó részét a január 15-e előtti felvásárlások gerjesztették. Január közepétől viszont csökkentek a támogatási kulcsok (egyes kategóriákban a felére), a gyógyszerpolitika pedig az olcsóbb készítmények felé terelte a fogyasztást, ez meglátszik a forgalmi adatokon is. A január első felében keletkezett állami kiadásokon még nem enyhíthettek az ez évtől kötelezően előírt gyártói befizetések, azok csak a későbbi kifizetéseket mérsékelhetik. Pénzt ráadásul csak tavasz táján lát majd a biztosító: a gyártókhoz március 10-éig juttatják el az első hónap forgalmi adatairól szóló kimutatást, ami alapján április 20-áig kell befizetniük a rájuk jutó részt. Figyelembe véve a lecsengő gyógyszervásárlási lázat, illetve a gyártói kompenzációt, februárban már moderáltabb, 20–25 milliárd közötti lehet a gyógyszerkassza költése. Egy országos (például influenza) járvány azonban felülírhatja a terveket. A forgalom átrendeződését tapasztalják a gyógyszerészek is. A „legendák”, amelyek arról szólnak, hogy kötelező felírni a legolcsóbb gyógyszert, illetve az Egészségügyi Minisztérium (EüM) kommunikációja, amelyekkel arra utal, hogy megbünteti a drágább készítményeket felíró orvosokat, máris kifejtették hatásukat: egyre több olcsó szer fogy a patikákban és egyes termékekből hiány van – mondta a NAPI Gazdaságnak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. A kisebb cégek egyelőre nem tudtak átállni a nagyobb kibocsátásra, a nemrégiben törzskönyvezett, olcsó gyógyszerek közül pedig bizonyos készítményeket még nem is gyártanak. A gyártók február végére, március elejére ígérik, hogy rendezik soraikat, akkor azonban már jön az újabb OEP-lista a legolcsóbb gyógyszerekről, amelyek nem biztos, hogy egyeznek majd a jelenlegivel, így minden kezdődhet elölről – tette hozzá az elnök. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke viszont nem gondolja, hogy a keresletnövekedés az olcsó gyógyszerek iránt hosszú ideig fennmarad. Azok, akik elégedettek voltak az eddig használt készítményekkel, nem fognak váltani, vagy legkésőbb akkor visszatérnek a korábbi szerekhez, amikor először patikáról patikára kell járniuk a 100 forinttal olcsóbb, de mindenhonnan hiányzó pirulás dobozokért – mondta lapunknak az elnök.

Vizitdíj-automata: az járhat jól, aki vár a beszerzéssel

Minden intézmény gőzerővel dolgozik a vizitdíj beszedésének különböző módozatain. A nagy kórházak az automatákat részesítik előnyben. Rövid idő alatt számtalan cég repült rá a kínálkozó lehetőségre, különböző szervizszolgáltatásokat kínálnak és adaptálhatóságot a már működő rendszerekhez – mondta lapunknak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A szaktárca bármilyen lehetőséget támogat, a szolgáltatók egyedileg döntik el, milyen megoldással élnek, ami lehet készpénz, egészség- és önsegélyező pénztárak által kibocsátott kártya, vizitbérlet, vizitdíj-automata által kiadott bizonylat, egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (bankkártya). Automata esetén a beteg bedobja a pénzt, majd kap egy sorszámot, ami igazolja azt is, hogy befizette a háromszáz forintos díjat. Néhány napja a miskolci megyei kórházban üzembe helyezték az ország első vizitdíj-automatáit. Pedig valószínűleg érdemes lenne várni: bár a szaktárca tájékoztatása szerint már egymillió forinttól is kapható készülék (négymillió forintért pedig érintőképernyős, betegirányítóként funkcionáló berendezéseket is kínálnak már a gyártók), szerkesztőségünk 198 ezer forintért is talált minden igényt kielégítő automatát, ám azt csak áprilisban tudnák szállítani. Az intézményeket az Egészségügyi Minisztérium (EüM) legfeljebb 300 ezer forintos támogatással ösztönzi a befektetésre. Ez az összeg azoknak jár, akik február 15-éig beüzemelik a betegirányítási funkcióval is rendelkező gépeket és legfeljebb 250 ezer forintos támogatást kaphatnak az alapfunkciókat biztosító vizitdíj-automatát telepítő kórházak és egészségügyi szolgáltatók. Készpénzes beszedéssel minden kórház el tud indulni február 15-én, ezért a szaktárca biztosan nem halasztja el vizitdíj bevezetését. Erre már csak a parlamenti ülésezés kezdete (február 12.) és a törvény hatályba lépése között rendelkezésre álló idő rövidsége miatt sincs lehetőség – mondta lapunknak Ari Lajos, a vizitdíj miniszteri biztosa.

Többet kapnak az orvosok, ha megmondják, miből

Több ezer orvos vett részt tegnap azon a nagygyűlésen, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szervezett az egészségügyi alapellátásban dolgozók számára. A doktorok sérelmezték a vizitdíjjal járó adminisztrációs terheket és követelték csökkentett finanszírozási díjuk megduplázását, illetve a januárban megszűnt eszköz- és ingatlantámogatás rendszerének visszaállítását. A háziorvosok csőd közeli helyzetbe jutottak, hiszen választaniuk kell, hogy a rezsiköltségeket fizetik-e ki vagy bért adnak a praxisban dolgozó munkatársaknak – mondta Éger István, a MOK elnöke. Az orvosok havi bevétele legfeljebb a havi eszköz- és ingatlantámogatási hitel összegével csökkenhetett – reagált Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) államtitkára. Ez a rendszer 2001 óta működött, keretein belül összesen mintegy 20 milliárd forintot fizettünk ki, úgy véljük, kellő alapul szolgált a jól működő rendelők beindításához. Nem igaz az az állítás, hogy a háziorvosok finanszírozási díja csökkent – tette hozzá az államtitkár. Egy felnőtteket ellátó háziorvos tavaly decemberben 626 300, az idén januárban pedig 628 900 forintot kapott, ezt az összeget növeli majd további 150 ezer forinttal a vizitdíj. Az átlagos havi betegszám Magyarországon 780, a tárca számításai szerint ebből 35 százalék mentesül a vizitdíj fizetése alól. A konvergenciaprogram pedig egyébként is csak akkor tesz lehetővé bármilyen kiadásnövelést, ha azok, akik többletforrást kérnek, megjelölik, honnan vonjuk el a kívánt összeget – reagált Horváth az orvosok követelésére. Az EüM számításai szerint a háziorvosi költségvetés megduplázása 61 milliárd forintba kerülne.

Adósságban vergődnek a súlyponti kórházak

Fél év alatt 1,6 milliárddal nőtt a kórházak adóssága. A szaktárca kompenzációs keretet nyit a struktúraátalakítással összefüggő többletkiadások finanszírozására.

Nem hoz leépítést a román csatlakozás a határőrségnél

Több alkalommal is igen nehéz pénzügyi helyzetbe került 2006-ban a határőrség, mégis megúszta adósság nélkül az évet. A tervek szerint idén a német szemétimportügy után egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelmi feladatokra.

Közép-Európa kulturális központja lehet a Jövő Háza

Ezentúl elsősorban időszaki, három-négy hónapos kiállításokkal várja a látogatókat a tavaly november óta új menedzsmenttel működő Jövő Háza Központ, korábbi nevén Millenáris Park. Az olcsóbb, rövid idő alatt sok nézőt vonzó rendszer annak az új koncepciónak a része, amely a racionális, költséghatékony működést szolgálja, igazodva a csökkenő állami támogatáshoz. A Jövő Háza a 2006-os mintegy másfél milliárdos költségvetési támogatás után idén már csak 974 millió forintból és az azt kiegészítő mintegy 50-50 milliós, a digitális középiskola (Tessedik-program) és az eMagyarország működtetésére kapott pénzből gazdálkodhat. Közérthető, közvetlen és szerethető tárlatokat tervezünk, és 2007-ben az a célunk, hogy legalább a tavalyi 512 ezres látogatószámot elérjük – mondta Hajnóczy Árpád, a Jövő Háza Központ Kht. ügyvezető igazgatója a programismertetőn. A nagyközönség szombattól vehet részt a fogyatékkal élők mindennapi nehézségeit, életét megismertető Ability Park rendezvényein. Az interaktív szakmai bemutatókból, dramatikus játékokból és játszóház ötvözetéből építkező kiállítás célja, hogy segítse a fogyatékkal élők társadalmi integrációját. Az Ability Park száz fogyatékosnak ad munkát, az 1 százalékos fesztivál és charity-kampány keretében pedig az esélyegyenlőség területén kiemelkedő tevékenységet végző civil szervezetek mutatkoznak be – mondta Nagy Géza, az Ability Park vezetője. Márciusban a televíziózás történetét bemutató tárlat, nyár elején pedig az internet, később a pénz, az energia témakörével foglalkozó kiállítások lesznek láthatók a Millenárison. A Jövő Háza középtávú célja – ami az ügyvezető igazgató szerint három éven belül megvalósítható – az, hogy a komplexum Budapest és Kelet-Közép-Európa egyik példaértékű kulturális központja legyen. Ehhez járulhat hozzá a Rhoda Scott vagy a Leningrad fellépését tervező, világsztárokat felvonultató koncertsorozat, az együttműködés a Budapesti Tavaszi Fesztivállal, a dzsesszklubrendezvények, a színész-, film-, irodalmi és zenei börzék és kirakodóvásárok.

Fejleszt és átképez a határőrség

Bár a működőképesség megőrzése a szűkös költségvetés miatt többször is gondot okozott 2006-ban, a határőrség adósságmentesen zárta az évet.

Szinte semmiben nem ért egyet a szaktárca és a gyógyszeripar

Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) álláspontja szerint a gyógyszergyártóknak is részt kell vállalniuk az egészségügyi átalakítással járó terhekből. Miután tegnap a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszak intézkedései szerintük szakmailag átgondolatlanok és egyebek mellett a befektetések visszaeséséhez, készítmények kivonásához és létszámleépítésekhez vezetnek (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 2. oldal), a szaktárca így reagált lapunk megkeresésére: a gyártók terheinek mérséklése kizárólag a gyógyszerpiac többi szereplőjének, elsősorban a vásárlók terheinek növelésével oldható meg, a minisztériumnak azonban elsősorban a betegek érdekét kell szem előtt tartania. Bár a gyártók úgy érzékelik, hogy érdemi párbeszéd nem folyik az érintett felek és a kormányzat között, az EüM illetékesei a vállalatok kezdeményezésére múlt héten is tárgyalóasztalhoz ültek és megállapodtak a vitatott rendelet módosításában – hívták fel rá figyelmünket a tárcánál. Azt azonban a minisztérium is elismeri, hogy a kérdést megnyugtatóan csak további egyeztetések után lehet rendezni. Az esetleges későbbi tárgyalásokon a feleknek a gyógyszerár-támogatási rendszer több vitatott pontjáról kell majd dűlőre jutnia. A gyártók sérelmezik például a generikus gyógyszerárak szabályozását, ami a minisztérium várakozásai szerint ahhoz vezet, hogy egyes készítmények ára rövid időn belül beáll egy viszonylag alacsony szintre és nem okoz további váltási kényszert a betegek gyógyszeres kezelésének rendjében. Piaci szereplők szerint a generikus gyógyszerárak alakulására vonatkozóan az egészségügyi tárca semmiféle számítást, előzetes hatásvizsgálatot nem készített. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGyE) elnöke nem érti, honnan lehetnek biztosak abban a minisztériumban, hogy az árak rövid idő alatt stabilizálódnak majd. A jelenlegi szabályozás szerint támogatásra jogosult referenciakészítménnyé csak bizonyos piaci részesedéssel rendelkező gyógyszerek válhatnak. A volument mérő DOT-korlátnak 3-ról 1 százalékra csökkentése a gyártók szerint veszélyezteti a betegellátást, hiszen a minimális piaci részesedéssel rendelkező előállítók képtelenek lesznek egyik napról a másikra ellátni az egész országot. A kormány kizárólag az ártól teszi függővé a támogatás odaítélését, fittyet hány az egyéb szempontokra – érvelnek a cégek. A tárcánál ugyanakkor azt állítják, hogy a DOT-korlát csökkentése a betegek érdekeit védi azáltal, hogy hamarabb lesz referenciakészítmény egy olcsó gyógyszer, amelynek természetesen továbbra is megfelelő piaci részesedéssel kell rendelkeznie. Nincs egyetértés a támogatási kulcsok módosításával járó hátrányokat illetően sem: míg a kormányzat szerint a normatív támogatások csökkenését ellensúlyozzák a kiemelt és emelt jogcímen felírható gyógyszerek – ebbe a kategóriába kerültek egyebek mellett a magas vérnyomás elleni készítmények –, az IGyE elnöke úgy véli, ez a szűk felírási lehetőségekkel bíró kategória semmiképpen nem mérhető össze azzal a nagyságrenddel, amelyet a normatív támogatások csökkentése jelent.

Millenáris: februártól a fogyatékosok a központban

Több mint 100 fogyatékkal élő személy számára biztosít munkalehetőséget 2007. februárjától a Millenárison megnyíló Ability Park.