Willin-Tóth Kornélia

Internetes álláspiac: minden megváltozott

Az ezredforduló környékén a legtöbb személyzeti tanácsadó cég a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések mellett saját honlapján tette közzé állásajánlatait. Néhány év alatt az internet, azon belül is a 2001–2002-ben megjelenő állásportálok kerültek az álláskeresők figyelmének középpontjába. A legnagyobb gyűjtőoldalak – a Jobinfo, a Jobpilot, a Profession.hu vagy a CV-Online – ma már több ezer munkahelyet kínálnak, havi látogatottságuk százezres nagyságrendű. Egyre jellemzőbb az is, hogy a munkaerő után kutató cégek először az interneten jelennek meg ajánlataikkal. Az elmúlt másfél-két évben Magyarországon is óriási ütemben nőtt az online állásközvetítés szerepe. Mára már olyan mértékűvé vált az internethasználat az országban – napi szinten több mint 2 millió ember látogatja a különböző portálokat –, hogy az online megoldások a munkaerő-közvetítés területén is kikerülhetetlenek – mondta a NAPI Gazdaságnak Tóth Gábor, a CV-Online portál marketingvezetője. A www.cvonline.hu-ra több mint 250 ezer álláskereső klikkelt az előző hónapban, de nemcsak a látogatók száma, hanem a bevételek is dinamikusan nőnek. A csoport árbevétele tavaly Magyarországon 90 százalékkal emelkedett – tette hozzá Tóth. Miközben a kereslet és a kínálat folyamatosan szélesedik – a piaci szereplők szerint nem is az internetpenetráció növekedésével párhuzamosan, hanem annál nagyobb mértékben –, a hirdetési szokások is változnak. Ma már sok cég, személyzeti tanácsadó iroda a nyomtatott sajtó helyett először a világhálón kínálja állásait. A hirdetési időtartam szintén jócskán csökkent: míg néhány éve egy hétnél hamarabb nem, ma már akár órák múlva is levehető a netről egy-egy népszerűnek bizonyuló munka, amire özönlenek a jelentkezők – tudtuk meg Balázsy Krisztinától, a toborzási piac egyik éllovasának számító Grafton Recruitment vezető tanácsadójától. A piacon az álláskeresők száma jóval meghaladja a munkaerő után kutatókét, így a vállalkozások kínálata a mérvadó. A kisebb gazdasági társaságok jellemzően közvetlenül hirdetnek az álláspiaci portálok valamelyikén, amit néhány tízezer forintért megtehetnek a nagyobb oldalakon. A multinacionális cégek – persze csak bizonyos szintű pozíció felett – általában fejvadászcégeket alkalmaznak a megfelelő személy kiválasztására. Ezek a társaságok jellemzően az alkalmazott 1–3 havi bruttó bérének megfelelő sikerdíjért dolgoznak, de ezért cserébe nemcsak az álláshirdetések megjelentetését vállalják, hanem az első körös kiválasztás meglehetősen hosszadalmas és időigényes feladatát is – mondta Kristók Balázs, a Jobinfót üzemeltető Hírek Média és Internet Technológiai Kft. üzletág-igazgatója. Mivel nem költséghatékony, az szinte kizárt, hogy egy-egy munkanélküli vagy állásváltásra készülő személy megbízzon valakit a saját menedzselésével, az internet nyújtotta lehetőségeket azonban sokan kihasználják. Az „állást keresek” jeligéjű hirdetések feladása mellett a www-n olvasható, interjúra felkészítő, önéletrajz készítéséhez segítséget nyújtó cikkeket, tanácsokat is igyekeznek betartani a munkahelyet keresők. Egyértelműen érezhető a neten megjelenő számtalan újságcikk, javaslat és álláskeresőknek írt kisokos hatása. Sokan érkeznek ilyen módon felkészülten – olykor az interneten látott szabályokhoz, jó tanácsokhoz görcsösen ragaszkodva – interjúra. Ez azonban problémát is jelenthet, hiszen ha a jelentkező nem őszinte a saját tulajdonságait illetően, nem a megfelelő munkakörbe kerül, ami előbb-utóbb konfliktushoz vezethet – mondja egy munkaerő-közvetítő cég munkatársa, aki szerint egy tapasztalt személyzetis azonnal rájön a turpisságra.

Az önkormányzatok is olimpiát szeretnének

A gazdasági megszorító intézkedések nem akadályozzák a felkészülés megkezdését a 2020-as olimpiára – mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) és a Budapesti Értéktőzsde elnöke egy konferencián. Véleménye szerint a konvergenciaprogram végrehajtása alatt olyan lépésekre van szükség, amelyek nem kerülnek pénzbe, az autópályák építésekor pedig figyelembe kell venni például egy esetleges 2020-as fővárosi olimpiát. Elbert Gábor, az önkormányzati tárca szakállamtitkára szerint elkerülhetetlen a szemléletváltás is, hiszen a közvélemény még mindig fél a magántőkétől, ha sportlétesítmények építéséről van szó. A BOM február elején bemutatott megvalósíthatósági tanulmányából is kiderül: 2016 nem reális alternatíva, 2020-ban azonban vállalható az ország számára egy ötkarikás verseny rendezése. Ennek két alapfeltétele, hogy minden olimpiai célú fejlesztés később is százszázalékosan hasznosítható legyen és a játékok koncepciója illeszkedjen Magyarország infrastrukturális és egyéb terveibe – mondta Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke. A PricewaterhouseCoopers becslései szerint a 2020-as olimpia makrogazdasági hatása a 2016–2020-as időszakban egyebek mellett évi 360 milliárd forint GDP, évi 35 milliárd forint adótöbblet, és a 2010–2024-es időszakban a jelenleginél mintegy 15 millióval több külföldi látogató lenne (az itteni költésük 2 ezer milliárd forintra tehető).

A Gyurcsány-csomag nem hátráltatja az olimpiát

A gazdasági megszorító intézkedések nem akadályozzák a felkészülés megkezdését a 2020-as olimpiára - mondta Szalay-Berzeviczy Attila a BOM és a BÉT elnöke Gödöllőn az Összefogás a Budapesti Olimpiáért című konferencián.

Az NFÜ nem tágít a 8–15 százaléktól

Bár a leíró képlet valóban hibásan jelent meg a gazdaságfejlesztési operatív program első pályázati kiírásaiban – és azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csak február 26-án módosította –, az érdekelteknek kezdettől tudniuk kellett az elvárt 8–15 százalékos árbevétel-növekedésről – tudtuk meg az uniós pályázatokat felügyelő szervezettől. Az ügynökség és a gazdasági tárca a pályázati kiírások előzetes szakmai egyeztetése során – a pályázatok január 30-ai meghirdetésekor, illetve a pályázati kitöltő program tesztidőszaka alatt is – azt az álláspontot képviselte, hogy az e pályázatokon indulóktól elvárt éves átlagos árbevétel-növekedés mértéke 8–15 százalék között változik a beruházás helyétől függően – reagált az NFÜ lapunk cikkére (NAPI Gazdaság, 2007. február 28., 2. oldal), amelyben a pályázatírók a módosítás bejelentése és az első benyújtási határidő közötti rendkívül rövid időre hívták fel a figyelmet. Bár az elvárt árbevétel-növekedés mértékét azóta sokan kritizálták, álláspontunk nem változott, azt szakmai szempontból és az ország érdekeinek megfelelőnek gondoljuk – mondta lapunknak Fadgyas Gábor, az NFÜ szóvivője.

Magyarország pesszimizmusban az élen jár

A magyar válaszadók rendre borúlátóbban ítélték meg helyzetüket a régió polgárainál a GfK Custom Research Worldwide harmadik felmérésén. A kutatás készítői arra keresték a választ, hogyan látják a 2004-ben csatlakozott országok lakosai – Litvánia kivételével – saját helyzetüket és jövőbeli kilátásaikat. Eszerint miközben a régióban átlagosan százból 37 ember gondolja úgy, hogy az EU-csatlakozás óta csökkent munkahelyének biztonsága, addig Magyarországon ez az arány 66 százalék. Az egészségügyi ellátás színvonala a magyarok 57 százaléka szerint romlott 2004 óta, míg egy éve csak 33 százalékuk volt ugyanezen a véleményen. A régió lakóinak mintegy ötöde éppen ellenkezően értékeli az elmúlt időszakot: szerintük javult az ellátás, ezzel a magyarok mindössze 4 százaléka ért egyet. Az egészségügyi ellátás romlását a vállalkozók különösen nagy arányban érzékelik Magyarországon – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója. Minden negyedik válaszadó szerint az életszínvonal magasabb lett a csatlakozás óta. Magyarországon ezt százból csak hét ember gondolja így, de 67 százalékuk szerint – ez a régiós átlag kétszerese – romlott az életszínvonal.

Az álláspiac éllovasa lett az internet

Az álláspiacon is egyre nehezebben állja a versenyt a nyomtatott sajtó az internettel szemben, legyen szó akár gyorsaságról, akár a szolgáltatások színvonaláról, akár azok áráról. A NAPI Gazdaság körképe szerint még azoknak az álláskeresőknek a döntő többsége is a számítógép segítségével kutat, jelentkezik a munkákra, akiknek otthon nincs internetes hozzáférésük (ezek jellemzően a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők). A fizikai és szakmunkások előtt szintén egyre több lehetőséget nyit a háló. Az online álláspiac 2001–2002-ben, az első portálok megjelenése után kezdett fellendülni és ma már igazi „boomról” beszélhetünk, de tapasztalataink szerint ezzel párhuzamosan a piaci tisztulás is megkezdődött – tudtuk meg Balázsy Krisztinától, a munkaerő-toborzás piacvezető személyzeti tanácsadójának számító Grafton Recruitment vezető tanácsadójától. Míg hat évvel ezelőtt az életrajzok zöme faxon, levélben érkezett, ma mintegy 95 százalékban e-mailen küldik el. Az álláskeresők 80-90 százaléka tapasztalataink szerint napi szinten használja a világhálót, kérdéseinkre, e-mailjeinkre néhány órán belül válaszolnak – mondta Balázsy. A Grafton egy évvel ezelőtt határozta el, hogy visszafogja nyomtatott hirdetései számát, és inkább az internetre koncentrál. Ennek a lépésnek nem volt hatása a kereslet-kínálat alakulására, ami szintén a www növekvő hatalmát bizonyítja. Természetesen elsősorban a betöltendő álláson múlik, hogy az egyes cégek milyen eszközöket használnak. Egyre jellemzőbb azonban, hogy az állást kínáló vállalkozások is először az interneten hirdetnek. Az online állásportálok árban, gyorsaságban és minőségben is sokkal versenyképesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, mint az offline médiumok. Míg az online állásközvetítés hajnalán leginkább it-cégek hirdettek, mára jelentősen megváltozott a kép: a CV-Online-on az informatikai állások mellett adminisztratív, pénzügyi, értékesítői és műszaki hirdetések találhatók a legnagyobb számban – mondta lapunknak Tóth Gábor, a CV-Online portál marketingvezetője. Az elmúlt egy-másfél évben az is tapasztalható volt, hogy egyre több szakmunkás, fizikai állásra vadászó munkanélküli járt sikerrel a www.cvonline.hu-n, teherautó-sofőrtől a gépjárműlakatosig. A Jobinfo.hu oldalon jelenleg hatezernél is több egyedi állás található, amelyet több ezer munkaadó cég kínál, a néhány fős kisvállalkozásoktól a multinacionális óriásokig. Gyakori, hogy egy-egy munkaadó több felületen vagy közvetítőnél is megjelenteti hirdetéseit, így ugyanaz a pozíció „megtöbbszöröződik”. Mind a Jobinfo.hu portál, mind a teljes online álláspiac működésére jellemző, hogy az internetes penetráció növekedésével párhuzamosan, sőt annál is nagyobb ütemben bővül a forgalmuk. Ez a tendencia egyértelműen és folyamatosan növekszik mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról. Az utóbbi időben a negyven évnél idősebb álláskeresők aránya is egyre nagyobb – mondta a NAPI Gazdaságnak Kristók Balázs, a Jobinfót üzemeltető Hírek Média és Internet Technológiai Kft. üzletág-igazgatója. A közszféra elbocsátásainak hatása egyelőre nem érezhető, de számolunk vele – tette hozzá Kristók.

Töretlenül pesszimista magyarok

Egy friss felmérés szerint a magyar emberek továbbra is lényegesebben pesszimistábban látják helyzetüket, mint a régió többi országának lakosai.

Az Alkotmánybíróság kilőtte az elvárt adót

A házipénztáradó után az Alkotmánybíróság (Ab) leterítette az elvárt adóról szóló, szintén a kiigazítás jegyében fogant törvényi részeket is, ezzel a tervezettnél akár 55 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyhat be idén a büdzsébe. Ennyit tesz ki ugyanis az elvárt adó, míg a házipénztáradóból várt bevételről nem lehet fogalmunk, hiszen azt még a 2007-es költségvetési törvény sem nevesíti. Feltételezhető, hogy 10 milliárd forintnál nem sokkal többet hozott volna ez az adónem (ha a teljes adózói kör élt volna a hozzá kapcsolódó kedvezményes lehetőséggel). Az alkotmánybírák korábban „megkegyelmeztek” a banki különadónak, így legalább erre a 25 milliárd forintra számíthat a büdzsé. A levegőben lóg még a dupla járulékalap ügye, ami tavaly nyár közepi számítások szerint 80 milliárddal hizlalná a tb-alapok bevételét. Ha ez is elbukna az Ab előtt, akkor összességében közel 150 milliárd forint pótlásáról kellene gondoskodni az államháztartásban: ez az idénre tervezett hiány 9,5 százaléka, vagyis majdnem tizede. Az Ab-döntés indoklása szerint az elvárt jövedelemhez kötődő elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A határozathoz ugyanaz a két alkotmánybíró – Bragyova András és Holló András – írt különvéleményt, akik a házipénztáradóhoz is csatolták a fősodortól eltérő álláspontjukat. Holló András szerint az alkotmánybírósági döntés magában hordozza a veszélyt, hogy elmosódnak a határok az adójogszabályok alkotmányossági és gazdaságpolitikai megítélése között. A hatályos jogszabályok szerint az elvárt adó után fizetési kötelezettség legkorábban júliusban keletkezett volna, az első félévben ugyanis még a 2005-ös adófizetés alapján történik az előlegfizetés. Júliustól már a 2006-os alapján, és a jogszabályok szerint ebben már figyelembe kellett volna venni az elvárt adót, még ha ezen a jogcímen fizetési kötelezettség nem is keletkezett az előző évben. Az Alkotmánybíróság (A) határozata teljesen korrekt, a testület kezd visszatérni a kilencvenes évek közepének markánsan jogvédő filozófiájához – mondta a NAPI Gazdaságnak Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint az elvárt adó kétségtelenül nem fért össze a közteherviselés elvével. A szakértő szerint nem lenne meglepetés, ha a dupla járulékalap is hasonló sorsa jutna. Mint mondta: nem arról van szó, hogy a vállalkozók nem akarnak adót fizetni, csak kiszámítható adórendszert akarnak. Demetrovics Gergely, a KMPG vezető adómenedzsere szerint az Alkotmánybíróság helyt adott a keresetekben foglaltaknak, miszerint a törvényalkotó megdönthetetlen vélelmet állított föl az elvárt adó kapcsán, aminek az ellenbizonyítására nem volt módjuk az adózóknak. A szakértő szerint az elvárt adóból 2007-re tervezett 55 milliárd forint költségvetési bevétel túlzottnak tűnt, még úgy is, hogy az adózók elég széles rétegét érintette volna ez az elvonás. A KPMG különféle szektorba tartozó ügyfeleinek bizonyosan megkönnyebbülést jelent az Ab határozata – tette hozzá Demetrovics. Ez már a második rés, amely a magyar konvergenciaprogram hajóján keletkezik – mondta a NAPI Online-nak Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Lassan eljön az ideje, hogy a kormány újraírja a konvergenciaprogramot – jegyezte meg a politikus. Varga Mihály egyelőre nem látja, hogy a kormánynak van-e vészforgatókönyve a történtekre, de szerinte óriási hiba volt kizárólag a legoptimistább forgatókönyvvel számolni.

Átszabták a feltételeket

Három nappal a beadási határidő megnyílása előtt módosították a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) már kiírt – a GOP-2007-2.1.1/A, a GOP-2007-2.1.1/B, a GOP-2007-2.1.1/C, a GOP-2007-2.1.2/B és a GOP-2007-2.1.2/C – pályázatainak útmutatóit. A vállalkozások technológiai fejlesztésének támogatására vonatkozó előírások február 26-a óta 10, 12 és 15 százalékos átlagos nettó árbevétel-növekedés elérését szabják feltételül a fejlesztés megvalósításától számított három éven keresztül. Változott a kiírás a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) hátrányos helyzetű kistérségek munkalehetőség-teremtő komplex beruházásait támogató két pályázata – a KMOP-2007-1.2.1/A és a KMOP-2007-1.2.1/B – esetében is, itt 8 és 10 százalékra nőtt a három évre előírt nettó árbevétel-növekmény. A GOP irányító hatósága a „pályázói visszajelzéseket figyelembe véve” pontosította az árbevételképletet a kiírásoknál. Az eddigiek szerint elég volt éves szinten 4,5–7 százalékkal növelni az árbevételt, ez most 8–15 százalékra ugrik. A pályázatok átdolgozása nem nagy munka, így azok számára, akik már majdnem kész vagy kész beadványokkal várják a március 1-jét, nem ez jelenti a komoly hátrányt – mondta lapunknak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda (Mapi) ügyvezető igazgatója. A gond inkább az, hogy a cégeknek újra át kell gondolniuk, tudják-e vállalni ezeket a feltételeket, ráadásul a közlemény csak hétfőn este jelent meg az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján – és szerverhiba miatt kedd délután 15 óráig nem is üzemelt –, így akiknek fontos, hogy minél előbb benyújtsák a dokumentumokat, valószínűleg nem értesülnek időben a változásról. (Az ügynökség szerverét megtámadták, az nfh.hu ezért nem működött kedd délutánig.) Akadt olyan pályázatírással foglalkozó szakember, aki azt mondta a NAPI Gazdaságnak: a módosítás „egyszerűen dilettáns lépés” ilyen késői fázisban. Egyes vélemények szerint a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak mindössze 1-2 százaléka képes stabilan, a pályázati életciklus 3–5 éves időtartama alatt a kívánt mértékű növekedésre, így az elő- és társfinanszírozást vállaló bankokra hárulhat az uniós projektek összes kockázata (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 1–4. oldal).