Az ezredforduló környékén a legtöbb személyzeti tanácsadó cég a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések mellett saját honlapján tette közzé állásajánlatait. Néhány év alatt az internet, azon belül is a 2001–2002-ben megjelenő állásportálok kerültek az álláskeresők figyelmének középpontjába. A legnagyobb gyűjtőoldalak – a Jobinfo, a Jobpilot, a Profession.hu vagy a CV-Online – ma már több ezer munkahelyet kínálnak, havi látogatottságuk százezres nagyságrendű. Egyre jellemzőbb az is, hogy a munkaerő után kutató cégek először az interneten jelennek meg ajánlataikkal.
Az elmúlt másfél-két évben Magyarországon is óriási ütemben nőtt az online állásközvetítés szerepe. Mára már olyan mértékűvé vált az internethasználat az országban – napi szinten több mint 2 millió ember látogatja a különböző portálokat –, hogy az online megoldások a munkaerő-közvetítés területén is kikerülhetetlenek – mondta a NAPI Gazdaságnak Tóth Gábor, a CV-Online portál marketingvezetője. A www.cvonline.hu-ra több mint 250 ezer álláskereső klikkelt az előző hónapban, de nemcsak a látogatók száma, hanem a bevételek is dinamikusan nőnek. A csoport árbevétele tavaly Magyarországon 90 százalékkal emelkedett – tette hozzá Tóth.
Miközben a kereslet és a kínálat folyamatosan szélesedik – a piaci szereplők szerint nem is az internetpenetráció növekedésével párhuzamosan, hanem annál nagyobb mértékben –, a hirdetési szokások is változnak. Ma már sok cég, személyzeti tanácsadó iroda a nyomtatott sajtó helyett először a világhálón kínálja állásait. A hirdetési időtartam szintén jócskán csökkent: míg néhány éve egy hétnél hamarabb nem, ma már akár órák múlva is levehető a netről egy-egy népszerűnek bizonyuló munka, amire özönlenek a jelentkezők – tudtuk meg Balázsy Krisztinától, a toborzási piac egyik éllovasának számító Grafton Recruitment vezető tanácsadójától.
A piacon az álláskeresők száma jóval meghaladja a munkaerő után kutatókét, így a vállalkozások kínálata a mérvadó. A kisebb gazdasági társaságok jellemzően közvetlenül hirdetnek az álláspiaci portálok valamelyikén, amit néhány tízezer forintért megtehetnek a nagyobb oldalakon.
A multinacionális cégek – persze csak bizonyos szintű pozíció felett – általában fejvadászcégeket alkalmaznak a megfelelő személy kiválasztására. Ezek a társaságok jellemzően az alkalmazott 1–3 havi bruttó bérének megfelelő sikerdíjért dolgoznak, de ezért cserébe nemcsak az álláshirdetések megjelentetését vállalják, hanem az első körös kiválasztás meglehetősen hosszadalmas és időigényes feladatát is – mondta Kristók Balázs, a Jobinfót üzemeltető Hírek Média és Internet Technológiai Kft. üzletág-igazgatója.
Mivel nem költséghatékony, az szinte kizárt, hogy egy-egy munkanélküli vagy állásváltásra készülő személy megbízzon valakit a saját menedzselésével, az internet nyújtotta lehetőségeket azonban sokan kihasználják. Az „állást keresek” jeligéjű hirdetések feladása mellett a www-n olvasható, interjúra felkészítő, önéletrajz készítéséhez segítséget nyújtó cikkeket, tanácsokat is igyekeznek betartani a munkahelyet keresők.
Egyértelműen érezhető a neten megjelenő számtalan újságcikk, javaslat és álláskeresőknek írt kisokos hatása. Sokan érkeznek ilyen módon felkészülten – olykor az interneten látott szabályokhoz, jó tanácsokhoz görcsösen ragaszkodva – interjúra. Ez azonban problémát is jelenthet, hiszen ha a jelentkező nem őszinte a saját tulajdonságait illetően, nem a megfelelő munkakörbe kerül, ami előbb-utóbb konfliktushoz vezethet – mondja egy munkaerő-közvetítő cég munkatársa, aki szerint egy tapasztalt személyzetis azonnal rájön a turpisságra.
Willin-Tóth Kornélia