Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A házipénztáradó után az Alkotmánybíróság (Ab) leterítette az elvárt adóról szóló, szintén a kiigazítás jegyében fogant törvényi részeket is, ezzel a tervezettnél akár 55 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyhat be idén a büdzsébe. Ennyit tesz ki ugyanis az elvárt adó, míg a házipénztáradóból várt bevételről nem lehet fogalmunk, hiszen azt még a 2007-es költségvetési törvény sem nevesíti. Feltételezhető, hogy 10 milliárd forintnál nem sokkal többet hozott volna ez az adónem (ha a teljes adózói kör élt volna a hozzá kapcsolódó kedvezményes lehetőséggel). Az alkotmánybírák korábban „megkegyelmeztek” a banki különadónak, így legalább erre a 25 milliárd forintra számíthat a büdzsé. A levegőben lóg még a dupla járulékalap ügye, ami tavaly nyár közepi számítások szerint 80 milliárddal hizlalná a tb-alapok bevételét. Ha ez is elbukna az Ab előtt, akkor összességében közel 150 milliárd forint pótlásáról kellene gondoskodni az államháztartásban: ez az idénre tervezett hiány 9,5 százaléka, vagyis majdnem tizede.
Az Ab-döntés indoklása szerint az elvárt jövedelemhez kötődő elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget.
A határozathoz ugyanaz a két alkotmánybíró – Bragyova András és Holló András – írt különvéleményt, akik a házipénztáradóhoz is csatolták a fősodortól eltérő álláspontjukat. Holló András szerint az alkotmánybírósági döntés magában hordozza a veszélyt, hogy elmosódnak a határok az adójogszabályok alkotmányossági és gazdaságpolitikai megítélése között.
A hatályos jogszabályok szerint az elvárt adó után fizetési kötelezettség legkorábban júliusban keletkezett volna, az első félévben ugyanis még a 2005-ös adófizetés alapján történik az előlegfizetés. Júliustól már a 2006-os alapján, és a jogszabályok szerint ebben már figyelembe kellett volna venni az elvárt adót, még ha ezen a jogcímen fizetési kötelezettség nem is keletkezett az előző évben.
Az Alkotmánybíróság (A) határozata teljesen korrekt, a testület kezd visszatérni a kilencvenes évek közepének markánsan jogvédő filozófiájához – mondta a NAPI Gazdaságnak Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint az elvárt adó kétségtelenül nem fért össze a közteherviselés elvével. A szakértő szerint nem lenne meglepetés, ha a dupla járulékalap is hasonló sorsa jutna. Mint mondta: nem arról van szó, hogy a vállalkozók nem akarnak adót fizetni, csak kiszámítható adórendszert akarnak.
Demetrovics Gergely, a KMPG vezető adómenedzsere szerint az Alkotmánybíróság helyt adott a keresetekben foglaltaknak, miszerint a törvényalkotó megdönthetetlen vélelmet állított föl az elvárt adó kapcsán, aminek az ellenbizonyítására nem volt módjuk az adózóknak. A szakértő szerint az elvárt adóból 2007-re tervezett 55 milliárd forint költségvetési bevétel túlzottnak tűnt, még úgy is, hogy az adózók elég széles rétegét érintette volna ez az elvonás. A KPMG különféle szektorba tartozó ügyfeleinek bizonyosan megkönnyebbülést jelent az Ab határozata – tette hozzá Demetrovics.
Ez már a második rés, amely a magyar konvergenciaprogram hajóján keletkezik – mondta a NAPI Online-nak Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Lassan eljön az ideje, hogy a kormány újraírja a konvergenciaprogramot – jegyezte meg a politikus. Varga Mihály egyelőre nem látja, hogy a kormánynak van-e vészforgatókönyve a történtekre, de szerinte óriási hiba volt kizárólag a legoptimistább forgatókönyvvel számolni.
