Willin-Tóth Kornélia

NEP: csökkenés várható

Az ágazati és regionális operatív programok révén Magyarország akár 140 milliárd forintot is költhet az energiahatékonyság növelésére 2007 és 2013 között. Erre azért is lenne különösen nagy szükség, mert egyes adatok szerint jelenleg közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fűtésére, mint amennyi az EU–15-ök átlaga és Magyarországon egységnyi GDP előállításához kétszer annyi energia szükséges, mint az Európai Unió többi tagállamában átlagosan. A kormány tervei szerint a 2007–2013-as időszakban Magyarország 7 petajoule háztartási energiát takarít majd meg, ami 600–700 millió köbméter földgáz felhasználásával egyenértékű. Az idei költségvetés összesen 3 milliárd forint energiatakarékossági célú összeget tartalmaz, ez a gazdasági tárca számításai szerint mintegy 20 milliárd forintos lakossági programot indukálhat. Már folyik a 2007-es nemzeti energiatakarékossági program (NEP) pályázatainak tárcaközi egyeztetése, a kiírások várhatóan március végén jelennek meg. A tervek szerint ebben az évben a korábbi 30 százalékhoz képest az állami, vissza nem térítendő rész 15 százalékra csökken, a fennmaradó hányadra pedig hosszú lejáratú MFB-hitelt lehet kérni. A NEP mintegy 1,2 milliárdos keretét tavaly napok alatt túligényelték és szétkapkodták, a pályázók zöme nyílászárók cseréjéhez kérte a központi támogatást. Az idei program keretében mintegy 14-15 ezer lakás támogatásáról lehet szó – tudta meg a NAPI Gazdaság a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) sajtóosztályán. A rendszer előnye, hogy a lakosság gyakorlatilag akár készpénz nélkül is pályázhat, hiszen az állami támogatás kiváltja a hitel melletti sajátforrás-igényt, így az állami támogatásból és a hitelből megoldható a beruházás finanszírozása. A Megújuló energiahordozó pályázat segítséget nyújthat az elektromos árammal el nem látott tanyák szerényebb mértékű, megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-ellátásához is – hívta fel a figyelmet a tárca. A környezeti és energetika operatív program (KEOP) energiahatékonyságot támogató pályázatainak 34 milliárd forintos keretét elsősorban középületek energiafelhasználásának csökkentésére, közvilágítás és távhőellátás energiahatékonyságának növelésére, illetve kkv-k energiafelhasználásának csökkentésére lehet felhasználni. Az önkormányzati intézményfenntartók számára a Szemünk fénye program biztosít kedvezményes hitelt fűtés- és világítás-korszerűsítést célzó beruházások finanszírozásához. Ez KEOP-támogatással is kiegészíthető.

A hét kérdésből kettő már nem az

Kettő elvérzett a Fidesz tavaly szeptemberben javasolt hét kérdése közül, amelyekkel a kormány megszorító intézkedéseit bocsátották volna népszavazásra. Az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtöki döntése értelmében a nyugdíj és a miniszterek vagyoni felelőssége tárgyában semmiképpen sem lehet országos voksolást rendezni. A testület az Országos Választási Bizottság (OVB) korábbi hitelesítő határozatát hagyta helyben a gyógyszerárusítással és a közszolgáltató intézmények, kórházak tulajdonlásával, illetve a termőföldvásárlással kapcsolatban, így ezekben a témákban elkezdődhet az aláírásgyűjtés. A tandíj és a vizitdíj sorsa egyelőre kétséges, ezt az OVB-nek újra kell tárgyalnia. A képzési hozzájárulással kapcsolatos határozatot az Ab tartalmi okok miatt semmisítette meg, míg a vizitdíj kérdésében formai hiányosságok miatt kell az OVB-nek új döntést hoznia. Az országos népszavazás kiírásához a Fidesz–KDNP tömörülésnek 200 ezer érvényes aláírást kell gyűjtenie, amelyet az Országos Választási Iroda 45 napon belül ellenőriz. Ezt követően az Országgyűlés hoz határozatot a referendumról, amelynek időpontját az államfő tűzi ki. A kormánynak nincs teendője az Ab döntése után sem, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, hogy lesz-e róla népszavazás – közölte a Kormányszóvivői Iroda. A Fidesz lapzártánkig nem kommentálta az Ab közleményét. Az MDF elfogadja az Ab döntését. Dávid Ibolya pártelnök szerint az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP képtelenek a népszavazás intézményét a maga eredeti szerepének megfelelően kezelni, amivel súlyos demokratikus deficitet okoznak.

Jelentős fejlesztés a japán Densótól

Tízmilliárd forintos beruházással 9,6 ezer négyzetméterrel bővíti jelenleg 61 ezer négyzetméteres székesfehérvári üzemét a Denso Gyártó Magyarország Kft. – jelentette be tegnap a megyeszékhelyen Jukimasza Ohoka, a társaság elnöke. A japán tulajdonban lévő autóipari beszállító elsősorban kapacitásait növeli, aminek révén 2008 végéig 1100 új munkahely jön létre. A beruházás kapcsán Kóka János gazdasági miniszter kijelentette, hogy a Denso többek közt ennek a befektetésnek köszönhetően a következő nyolc évben megduplázza exportját. Jukimasza Ohoka a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta: a beruházáson felül szóba került egy újabb, kisebb volumenű fejlesztés is, ám gondot okoz, hogy Székesfehérvár térségében munkaerőhiány van. Bár nem könnyű a helyzet, a Denso számára továbbra is a régió a „fő merítési célpont”, a most bejelentett fejlesztés is ezt bizonyítja. Lehet azonban még munkaerőt találni Tolna megye északi részén, Sárbogárd környékén, a szomszédos megyékben és Kelet-Magyarországon is. Elméletileg járható út, hogy Kelet-Szlovákiából is hozunk munkaerőt, ahogyan ezt más cégek csinálják, de mi elsősorban Magyarországban gondolkodunk – mondta lapunknak Mezőközy András, a Denso Gyártó Magyarország Kft. hr-menedzsere. A Denso 53 termelő és 18 értékesítő vállalattal rendelkezik a világban, alkalmazottainak összlétszáma több mint 100 ezer fő. A székesfehérvári üzem a japán anyavállalat után a második legnagyobb egysége a világ szinte összes személy- és teherautó-gyártóját kiszolgáló Densónak. A Magyarországon gyártott dízeladagolók, vezérlőegységek és egyéb cikkek – például gyújtógyertyák – legnagyobb felvevője a Toyota és a Ford.

Jönne még autóipari beruházás, de... - fejleszt a Denso

Mintegy tízmilliárd forint beruházással 9,6 ezer négyzetméterrel bővíti jelenleg 61 ezer négyzetméteres székesfehérvári üzemét a Denso.

Egyre többen és egyre többször megyünk a színes kukákhoz

Magyarországon évi 4,3 millió tonna háztartási szilárd hulladék keletkezik. Egy felmérés szerint a szelektív gyűjtésről lényegében a teljes lakosság hallott már. A gyűjtést elutasítók 32 százaléka a hulladékszigetek távolságát jelölte meg válaszként arra, hogy miért nem szelektál.

Gyógyszer-liberalizáció: árletörés elhalasztva

Bár a gyógyszerészek és gyógyszergyártók tapasztalatai szerint a benzinkutaknál jóval magasabb áron kaphatók a „liberalizált” készítmények, mint a patikákban, a NAPI Gazdaság korántsem reprezentatív mintája az mutatja, hogy a különbség szinte csak fillérekben mérhető. Az öt, gyógyszert is árusító kúttal rendelkező Molnál azt állítják: mivel egyelőre túl kis szereplői a piacnak, még árkövetőek. A Mol – Magyarországon elsőként – január 23-án kezdte a gyógyszerforgalmazást. Kedvezőek a tapasztalatok, az emberek keresik a láz-, fájdalomcsillapítókat, savlekötőket vagy épp gyulladáscsökkentőket kútjainknál – tudtuk meg Bacsúr Györgytől, a Mol Nyrt. szóvivőjétől. Olyan eset is akadt, amikor valaki gyógyszert nem forgalmazó állomáson akart ilyen készítményt venni. Az elmúlt időszakban érthető módon a megfázásra való szereket keresték leginkább. A Shellnél még nem nyilatkoznak a gyógyszer-értékesítés első tapasztalatairól, a forgalomról és az árakról. Túl kevés idő telt el a bevezetés óta, így nem tudnánk megalapozott véleménnyel szolgálni, az árakkal kapcsolatos stratégiáról is később várható a konkrét döntés – mondták lapunknak. A cég egyelőre két töltőállomásán kezdte meg a patikán kívül árusítható szerek értékesítését és várhatóan további tíz benzinkutat vonnak be a tevékenységbe. Nem meglepő, hogy a patikák forgalmán nem érződik annak a néhány konkurens árusítóhelynek a hatása, melyek az utóbbi hetekben kezdték meg működésüket, ám a liberalizáció az árakat sem törte le, vélik a gyógyszerészek, gyógyszergyártók. Ennek a néhány kútnak a gyógyszerértékesítése semmilyen hatással nem volt a patikák forgalmára, az viszont bebizonyosodott, hogy – a minisztérium várakozásaival ellentétben – a liberalizáció egyáltalán nem vitte lejjebb az árakat – mondta a NAPI Gazdaságnak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél úgy tapasztalják, hogy a benzinkutaknál „a lehető legmagasabb áron” kaphatóak a készítmények.

Magyar megújuló energia: bizonytalan jövő

Az átgondolatlanul telepített bioerőműveknek „köszönhetően” az uniós támogatások jó része elveszhet, és a hazai etanolboom is számtalan gazdaságossági kérdést vet fel – állítja a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke, aki szerint az ágazat szereplői nem számíthatnak könnyű évekre a közeljövőben.

Csordogálnak a pályázatok

A beadási időszak megnyílását követő pillanatban már érkeztek a pályázatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), hétfő estig összesen mintegy ötven beadvány futott be, a tárcánál a feltételek enyhítésén dolgoznak.

Az átlagosnál lényegesen nagyobb növekedést produkált az Auchan

Míg a hivatalos adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom közel hat százalékkal nőtt 2006-ban, addig – az egy évvel korábbihoz képest – a tíz hipermarkettel rendelkező Auchan Magyarország Kft. tavaly 7,5 százalékkal növelte forgalmát. Az év második felében különösen három üzletben, a solymáriban, a székesfehérváriban és az albertfalvaiban volt nagy a növekedés, ezek mindegyikében rekordforgalom jött össze. Az év folyamán 28 millió pénztárblokkot adtunk ki, az eladott termékek száma pedig megközelítette a 700 milliót, ám az eredmény némileg így is elmaradt a várakozásoktól – mondta Jean-Paul Filliat, az Auchan Magyarország vezérigazgatója kedden. Filliat a 2007–2008-as időszakban az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései miatt nehezedő piaci feltételekkel és a fogyasztás csökkenésével számol, a cégnél azonban ezzel együtt sem adják fel expanziós terveiket, s egy XVIII. kerületi, illetve egy maglódi hipermarket építését készítik elő 2007-ben. Emellett néhány héten belül a patikán kívül árusítható gyógyszerek forgalmazása is megindulhat az áruházakban. Külön munkacsoportot hoztunk létre, hogy a szükséges feltételeket megteremtsük; először kísérleti jelleggel vezetjük be a gyógyszerforgalmazást, később azonban minden egységünkben megindulhat az árusítás – mondta a vezérigazgató. Még az idén megnyílhat a budaörsi üzlet mellé tervezett benzinkút is, amely nem az utolsó lesz a sorban. Az Auchan vidéken is tovább terjeszkedne: Pécsett, Szegeden, Győrött, Debrecenben és Miskolcon is területeket keresnek, van, ahol már a végéhez közeledik az ingatlanvásárlási szerződés aláírása. A kereskedelmi hálózatnál 2007-ben 2,5 százalék körüli forgalombővüléssel számolnak.