Willin-Tóth Kornélia

Csekély hatást gyakorolnak a keresetekre a munkaügyi ellenőrzések

Tavaly az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kiemelt célként kezelte a feketefoglalkoztatás következetes feltárását: elsősorban az autópálya-építéseket, az építő- és feldolgozóipari, a mezőgazdasági, a vendéglátással foglalkozó, valamint a kereskedelmi vállalkozásokat vizsgálták. Az egész éves akciósorozatnak azonban valószínűleg csekély befolyása volt a keresetekre. Nagyon fontos, de nem elégséges lépés a munkaügyi ellenőrzések számának növelése a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében – mondta a NAPI Gazdaságnak Kutas János, az egykori Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezető főtanácsosa. A vizsgálatoknak elvileg természetesen jelentős hatása van, főként a bejelentett foglalkoztatás növelésére, de kevésbé a keresetek alakulására. Az igazán komoly áttöréshez a munkaadók, munkavállalók és az állam kölcsönös, egymás érdekeit figyelembe vevő megállapodására van szükség Egy ilyen együttműködés érintené az állam piacszabályozási szerepének növelését (a pénzügyi és minőségi követelményeket, határidőket betartató szabályok szigorítását), főleg a körbetartozások mértékének csökkentése érdekében; kiterjedne az építőipari foglalkoztatás speciális módjainak lehetővé tételére, például az időjárás, a piaci bizonytalanságok miatt ingadozó teljesítményekhez való rugalmas alkalmazkodást lehetővé tevő munkarend kialakítására. A mai árszabályozási normákon is változtatni kellene, hiszen ezekben olyan nyomott árak szerepelnek, amelyek teljesítése eleve feltételezi az irreálisan alacsony kereseti szinteket – véli Kutas János, aki szerint az állam feladata lenne az alvállalkozók kiválasztását érintő közbeszerzési törvény szigorítása is. Ennek ellentételezéseként bevezethető lenne egy olyan szakmai bértáblázat, ami folyamatosan kényszerítené ki a bérszínvonal jelentős emelését, a ma (és a jövőben) élő keresetek szintjére emelve az üzleti könyvekben is megjelenőket.

Béremelés 2007: a több kevesebb

Bár felmérések szerint a cégek a megszorító intézkedések nyilvánosságra hozatala után felfelé módosították béremelési előrejelzéseiket 2007-re, a számok növekedése nem kompenzálja majd a járulékfizetési többletterheket vagy az inflációt, így a munkavállalók mindenképpen a reálkereset csökkenésére számíthatnak. A Hay Group tavaly év végi adatai szerint a vállalkozások átlagosan 6 százalékos bruttó béremelést terveztek 2007-re, és csupán elenyésző részük kalkulált munkatársai nettó jövedelemkiesésének ellensúlyozásával. A Hewitt 5,4–5,7 százalékra taksálta az emelést, a Német–Magyar Ipar- és Kereskedelmi Kamaránál a német érdekeltségű magyar vállalatok válaszai alapján szintén a 6 százalékot tartották valószínűnek. Sok helyütt béren kívüli juttatásokkal igyekeznek ellensúlyozni a várható reálbárcsökkenést, a cafeteria-rendszerektől azonban például a közszféra dolgozói nem sok jót remélhetnek, hiszen a kormányzat nem használja majd ki az ezekben rejlő lehetőségeket, hogy az inflációt kompenzálja. A Hay Group nemrégiben közzétett világméretű tanulmányából az derült ki: miközben a kelet-európai bérek dinamikusan, a Nyugat-Európában jellemző ütemet is meghaladóan emelkednek majd idén, Magyarország nemcsak a régióban, hanem globálisan is a sereghajtók között lesz. Miközben Szlovákia vagy Litvánia az öt legnagyobb béremeléssel számoló ország közé került, ahol 5-6 százalékos reálbéremelésre van kilátás, addig Magyarországon Írországot, Venezuelát is alulmúlva az adminisztratív dolgozók körében 1,3, a szakértői munkakörökben egyszázalékos reálbércsökkenés várható. A felsővezetői munkakörökben szintén egyszázalékos bérapadást jósoltak.

Kihasználatlan a régió legjobb MR-készüléke

Intézmények közötti kapacitásátcsoportosításra lenne szükség, hogy a Semmelweis Egyetemen tavaly márciusban üzembe helyezett diagnosztikai „csodafegyver” megfelelő heti óraszámban működhessen.

Budapest kiürült, a vidék megtelt a hosszú hétvégén

A budapesti lakások kiürültek, a vidéki panziók, wellnesshotelek, kastélyszállók megteltek; a külföldieket nem ijesztette el a nemzeti ünnepre várt tüntetések híre, sok magyar család pedig egyhetesre bővítette a négynapos szünetet – így foglalhatók össze az év első hosszú hétvégéjének turisztikai tapasztalatai. Míg az októberi utcai harcok és az MTV ostroma után egyértelműen csökkent a Magyarországra látogató külföldiek száma és számtalan foglalást lemondtak, az 1848-as forradalmi megemlékezés – a várt és valóban bekövetkező utcai gyújtogatások és tömegoszlatás ellenére – nem járt hasonló következményekkel. A március 15-eihez hasonló kisebb megmozdulások, tüntetések a nyugat-európaiak számára ismert és nem ijesztő események, így a Magyarországra érkezők számában, összetételében egyelőre nem tapasztaltunk változást – mondta a NAPI Gazdaságnak Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. A fővárosi szállodák jó kihasználtsággal működtek, a Danubius-lánc hoteljei például megteltek, de a vidéki panziók, wellnesshotelek és kastélyszállók tulajdonosai sem panaszkodhattak: azok, akik nem vettek ki három nap szabadságot március 15. előtt, ezzel bő egy hétre nyújtva a pihenést (ők inkább Európán kívüli helyekre utaztak), jellemzően belföldi célpontokat, túrákat, városi kirándulásokat választottak. A budapesti fürdőkben átlagos volt a forgalom, egyedül 15-én választották a megszokottnál kevesebben ezt a kikapcsolódási formát. Sokan inkább megemlékezésekre mentek, vagy a telken, kiskertjükben végezték el a tavaszi munkákat. Valószínűleg az útlezárások is riasztóan hatottak – mondta Mogyorósi Ferenc, a Budapest Gyógyfürdői Zrt. elnöke, aki elsősorban a strandszezon kezdetén, az iskolai tanév vége felé számít a hosszú hétvégék forgalomnövelő hatására. Sokan látogattak át Ausztriába, Szlovákiába síelni, de a Romániába irányuló határforgalom is megélénkült 14–15-én. A nemzeti ünnep napján viszont a másik irányból, Romániából is érezhetően többen léptek be Magyarországra, mint máskor – tudtuk meg Tímár Zoltántól, a határőrség kommunikációs osztályvezetőjétől. Az utazók körében egyre népszerűbb az üdülési csekk: a vásárlás 34, a beváltás pedig 176 százalékkal nőtt az év eddig eltelt időszakában az előző év elejéhez képest – mondta Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnöke, majd hozzátette: a csekk rövid időn belül – a hosszú hétvégék számától függetlenül is – átveszi a magyar turizmus motorjának szerepét. Miután érezhetően megnőtt a belföldi turisták száma, és az üdülési csekk felhasználása is dinamikusan bővül, siker koronázhatja a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) ide Zöld Út 2007 elnevezésű kezdeményezését, amely éppen e két tényezőre épít. Mint arról korábban már beszámoltunk, a bor és gasztronómia éve után az MT Zrt. idén a természetbe: a nemzeti parkokba, biciklire és lóhátra csábítja a hazai turistákat. A zöld programsorozat keretein belül egész évben számtalan kedvezmény várja az érdeklődőket. Az MT Zrt. távlati célja, hogy 2010-re az Európában jellemző 60 százalékra tornázza fel a belföldi turisták jelenleg 48 százalékos arányát.

Az enyhe tél pluszmunkát hozott a gazdáknak

Támadásra készek a kártevők: az őszi árpa táblákon már megjelentek a vírusfertőzések, lisztharmat ellen is biztosan védekezni kell, a gyomirtást pedig érdemes a megszokottnál korábban elkezdeni, korszerűbb szerekkel és többször – mondta lapunknak Kárpátiné Győrffy Katalin, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. A szakember szerint nem érdemes a trágyán, műtrágyán spórolni, mert az egészséges, jó tápanyag-ellátású növény sok esetben a legfontosabb és leghatékonyabb védekezés a kártétel ellen. A kemikáliákon kívül a megfelelő agrotechnika, azaz a gondos vetőágy-előkészítés, a vízkészlet megőrzése, a csávázott, fémzárolt vetőmag használata ígér sikert a szokatlanul enyhe tél káros következményeivel vívott harcban. Gyümölcsösökben fontos a lemosó permetezések elvégzése, a kórokozók, kártevők gócpontjaként szolgáló levélhalmok összegyűjtése, ezenkívül pedig – mivel a meleg miatt a fák korábban virágba borulnak – a méhkímélő szerek használatára is ügyelni kell. A növényvédőszer-árak idén sem szabadultak el, a gazdáknak átlagosan 2-4 százalékos emelkedéssel kell számolniuk (bár a pontos összeg egyéni alku eredménye lehet). A teljes magyar piac becslések alapján 45-50 milliárd forint (eladási áron számolva), az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a forgalom stabil: mindössze 1-3 százalékos kilengés mutatkozik mindkét irányba – mondta a NAPI Gazdaságnak Lantos Péter, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesületének elnöke. A szakmai visszajelzések egyértelműen azt mutatják – tette hozzá Lantos –, hogy a gyártók idén forgalomnövekedést érzékelnek az előző év hasonló időszakához képest. A Csomagoló Eszköz Begyűjtési Rendszer (Cseber Kht.) legfrissebb adatai szerint Magyarországon mintegy 160 ezer liter/tonna szilárd és mintegy 6900 liter/tonna folyékony növényvédő szer került forgalomba 2006-ban, a folyékony kemikáliák esetében ez 6,3 százalékos emelkedést, a szilárd növényvédő szerek esetében pedig mintegy 11 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Jöhetnek az e-bíróságok

Bár a gazdasági perek időtartama a korábbi két-három évről hat-nyolc hónapra csökkent, az eljárások további gyorsításához és a bíráskodás szolgáltatói jellegének erősítéséhez, az e-bíráskodás megvalósításához az uniós forrásokon kívül kormányzati pénzekre is szüksége van a magyar igazságszolgáltatásnak. Az e-kormányzati gerinchálózathoz való csatlakozásuk forrásairól két héten belül aláírhatják a szerződést. Ha a bíróságoknak nem maguknak kell kiépíteniük a rendszert, az mintegy 30-40 milliárd forintos költségmegtakarítást jelent – mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Az eljárások gyorsítására a gazdasági tárca konkrét javaslatokat is tesz majd: a tárgyalások előkészítése például a tervek szerint legfeljebb 30 napig tarthat, folyamatos „szakértéssel” nem lehet a végtelenségig elhúzni a pereket, és a végrehajtás egyes cselekményeit is felgyorsítanák. Emellett népszerűsítenék az alternatív vitarendezési formákat: a mediációt és a választott bíráskodást. Az LB elnöke szerint Magyarországon két-három éven belül kiépülhet az e-bírósági rendszer, ám ez – a nyugat-európai példákhoz hasonlóan – nem feltétlenül jelenti majd az illetékek megszűnését.

Idén a hosszú hétvégék húzzák a belföldi turizmust

A bor és gasztronómia éve után a Magyar Turizmus Zrt. 2007-re a zöldturizmus évét hirdette meg: a környezettudatosság jegyében a természetjárást, a nemzeti parkokat, a kerékpározást, a lovaglást és a vízi sportokat helyezik előtérbe. Mivel idén kilenc hosszú hétvége lesz, várhatóan jelentősen nő a belföldi turisták száma. Emellett a tavaly kibocsátott mintegy 25 milliárd forint értékű üdülési csekk is jót tehet a forgalomnak, mivel azokat a tapasztalatok szerint a legtöbben csak a következő évben használják fel – mondta Róna Iván, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója. A belföldi turisták aránya Magyarországon 2006-ban 48 százalék volt; az MT Zrt. célja, hogy ezt a számot 2010-re a Nyugat-Európában jellemző 60 százalék fölé tornázza. A társaság tavaly decemberben készített felmérése szerint a magyarok általános attitűdje pozitív, ha a természetjárásról, nemzeti parkokról vagy a lovaglásról van szó, a személyes azonban már kevésbé. Sokaknak eszébe sem jut, hogy szabadidejüket vagy a külföldi nyaralásra szánt időt Magyarország nemzeti parkjaiban, egy lovas- vagy kerékpártúrán töltsék el. E hozzáálláson szeretnénk változtatni, szeretnénk „divatba hozni” a természetjárást, és bebizonyítani, hogy a lovaglás megfizethető sport, a Balaton pedig nem csak egy „fürdőkád” – mondta Sztojanovits Kristóf, a zrt. termékcsoport-vezetője. A zöld programsorozat keretében áprilisban nyolc napon át ötvenszázalékos kedvezménnyel vehetők igénybe az akcióban részt vevő lovas létesítmények szolgáltatásai, májusban a Balaton természeti értékeit és a fürdőzés alternatíváit (kerékpározás, hőlégballonozás, lovaglás, evezés, vitorlázás) bemutató rendezvénysorozat indul, júniusban pedig a nemzeti parkok biztosítanak egy héten át kedvezményes vagy ingyenes programokat a látogatók számára.

Gondban a kistelepülések

Akár 30 százalékkal is visszaeshet a polgármesteri hivatalok jelenleg 37-38 ezres létszáma, hiszen a konvergenciaprogram 2007-re mintegy húszezer fős létszámcsökkentést helyez kilátásba a közigazgatásban, és a tavalyi 12 ezres leépítés után politikailag a központi szervek helyett a helyhatóságok megnyirbálása a kevésbé kockázatos lépés – véli Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Szakértők szerint azonban a 30 százalékos leépítési arány – főképp a nagyobb városok esetében – túlzó. Siófokon például senkit sem küldenek el az önkormányzattól 2007-ben. A megszorító intézkedések hatásait a városban leginkább a fejlesztések visszafogásán érzékelik, az álláshelyek számának alakulásában nem. A képviselő-testület már elfogadta az idei költségvetést, amelyben nem szerepel létszámleépítés. Csak a pedagógusok kötelező óraszámának módosításából adódott eddig nagyobb feszültség, ám ezt is megoldották elbocsátás nélkül – tudtuk meg Nagy Istvántól, a város sajtóreferensétől. A Balaton-parti településen azon kívül, hogy három önkormányzati fenntartású kulturális intézmény – a városi könyvtár, a Dél-balatoni Kulturális Központ és a Kálmán Imre Emlékház – március 1-jével közös irányítás alá került és 4-5 álláshely megszűnt, nem volt elbocsátás az elmúlt hónapokban. Gödöllőn már minden tartalékot kivettek a rendszerből: januárban üres állások szűntek meg és végrehajtották a nyugdíjazásokat is, így összesen 8-10 státussal csökkent az önkormányzat létszáma. Ezen túl a város vezetése nem tervez leépítést. Szolnokra mindössze 8 fős leépítés vár: a Tisza-parti városban, ahol a nyugdíjkorhatárt betöltötteknek már tavaly végleg megköszönték a munkáját, inkább a polgármesterek, alpolgármesterek, képviselő-testületi tagok fizetésén és a tanácsadókon igyekeznek spórolni. A tisztségviselők a törvényi minimumbért kapják, az eddigi hat tanácsadó helyett pedig már csak kettőt alkalmazunk, így az önkormányzat működése havi 4 millió forinttal kerül kevesebbe – mondta a NAPI Gazdaságnak Pókász Endre, a szolnoki polgármesteri hivatal szóvivője. A nyolcfős leépítés 2007-ben a végkielégítések miatt nem jelent majd költségcsökkenést, a megtakarítás csak 2008-ban lesz érzékelhető. A Somogy Megyei Önkormányzat létszáma március elsejétől 202-vel csökkent, Nógrádban 140 álláshely szűnik meg az idén. Már a költségvetés februári tárgyalásakor – az intézményektől származó információk alapján – áttekintettük a munkaköröket: a megszűnő álláshelyek harmadát olyan státusok teszik ki, amelyek hosszabb-rövidebb ideje egyébként is betöltetlenek voltak, 50-60 munkahely nyugdíjas vagy nyugdíjba vonuló, illetve határozott idejű szerződéssel rendelkező kollégánk felmentése révén szűnik majd meg, és csak a fennmaradó rész lesz „valódi” leépítés – mondta Barta László, a Nógrád Megyei Önkormányzat főjegyzője. Az intézmények saját maguk ütemezték, mikor, mennyi embert bocsátanak el, a megye csak az év végéig teljesítendő keretszámokat szabta meg. A helyzet nem új, már az elmúlt években is össze kellett húzódzkodnunk – tette hozzá Barta. A megyei hivatalok száma és létszáma is csökkent az elmúlt hónapokban, ez a tendencia minden bizonnyal folytatódik, a megszorítások és az átalakuló államigazgatás másik vesztese pedig a kistelepülési rendszer lehet. A helyi hivatalok állományának csökkentése elsősorban utóbbiakat veszélyezteti. A további leépítések a működőképesség szélére sodorhatják ezeket a már amúgy is minimális kapacitással működő falvakat, városokat – véli Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Ha egy-egy hivatal megszűnik, annak szolgáltatásait máshol kell biztosítani, erre azonban a jelenlegi rendszer nem alkalmas – tette hozzá a főtitkár.

e-bíróság: eltűnnek az illetékek?

A bíróságok felkészültek arra, hogy csatlakozzanak az e-kormányzati gerinchálózathoz, az ehhez szükséges kormányzati források biztosításáról két héten belül aláírhatják a szerződést.