Willin-Tóth Kornélia

Megújuló energia: Magyarország a régió tudásközpontja lesz?

A régió legnagyobb megújulóenergia-konferenciáját rendezik Budapesten.

Még csak készül az innovációs stratégia

Három hónapon belül a kormány elé kerülhet a tudományos, technológiai és innovációs stratégia részletes cselekvési terve – mondta Kóka János gazdasági miniszter. Magyarországnak a rendszerváltás óta nincs innovációs stratégiája, a mostani tervezet mielőbbi elfogadását a Versenyképességi Tanács (VT) is támogatja – mondta Bienerth Gusztáv, a PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó társaság vezető cégtársa, a VT társelnöke. A bürokráciamentesítésért létrehozott Üzletre hangolva program a szakmai szervezetektől korábban beérkezett mintegy 400 javaslat alapján 40 pontra szűkül: az egyebek mellett jogszabály-alkotási, adminisztrációt érintő beavatkozások becslések szerint évi 100-150 milliárd forintnyi költségtől szabadítják majd meg a vállalkozókat. A kezdeményezés célja, hogy a konvergenciaprogram által megszabott pénzügyi feltételrendszer keretein belül csökkentse a vállalkozások működési és tranzakciós költségeit – jobb szabályozással, kevesebb papírmunkával, kisebb adminisztrációs teherrel, a pénzügyi és jogi kockázatok mérséklésével.

Szigorított APEH-ellenőrzés váltja ki az elvárt adót

A tervek szerint sem az elvárt adót, sem utódját nem vezeti be a kormány, ehelyett az ellenőrzési és behajtási módszereket erősítik – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A tervek szerint az adóhatóság számára többlet-adatszolgáltatási ellenőrzési lehetőséget biztosítanának azon cégek esetében, amelyek adózás előtti eredménye nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát. Ez nem jár pluszadminisztrációval a vállalkozások számára, mert az információgyűjtés a főkönyvekben megtalálható adatokon alapul majd. Az adóhatóság pedig nem kérhet olyan adatot, ami bármilyen más úton rendelkezésre áll számára. Viszont nem váltható meg az ellenőrzés elmaradása akkor sem, ha valaki a korrigált árbevétel két százaléka után megfizeti az adót. Az így nyert bevétel minden bizonnyal elmarad attól a 60 milliárd forintos összegtől, amit az elvárt adó jelentett volna – ismerte el a tárcavezető. A kieső összegeket az első félévben általános tartalékokból, a második félévben egyéb adóbevételek várható túlteljesüléséből fedezik majd. Kóka bízik abban, hogy a kormány szerdán elfogadja a javaslatot, hiszen az egyeztetésen részt vettek a gazdasági, a pénzügyi és igazságügyi tárca, valamint a két kormánypárt képviselői is. Az APEH-nek az újabb ellenőrzésekre legfeljebb akkor lesz kapacitása, ha más, a bevétel szempontjából „kevésbé fájó” területekről – például az szja-visszaigényléssel foglalkozóktól – embereket csoportosítanak át. Ám valószínűleg így sem tudják majd a teljes kört ellenőrizni – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A szakember szerint számos cégnek biztosan többletterhet jelent majd az új szabályozás, hiszen például azoknak, akik egyszerűsített éves beszámolót készítenek, költségeiket az eddig megszokottnál jobban részletezniük kell. Egyértelműen pozitív fejlemény az új javaslat, ám az nem látszik, hogy az APEH a többlet adatszerzéssel hogyan szűri ki a vállalkozások mesterséges veszteségeit, vagy hogyan derül fény az eltitkolt jövedelmekre – mondta lapunknak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers üzlettársa, aki Zarához hasonlóan nem hiszi, hogy az új rendszer ne jelentene többletadminisztrációt az érintettek számára. A PM sajtóosztályán egyelőre nem kommentálták Kóka szavait, bővebb információval csak a szerdai kormányülés után tudnak szolgálni.

Világ cégei, egyesüljetek!

A régióban rekordot döntöttek a vállalategyesülések és -felvásárlások (M&A). A tranzakciók összértéke mintegy 80 százalékkal, 163 milliárd dollárra emelkedett, míg egy évvel korábban az ügyletek értéke 91 milliárd dollár volt – áll a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb jelentésében. A növekedés elsősorban Oroszország több mint 1,2 ezer ügyletének köszönhető, de Ukrajna és Szerbia is egyre jobban felkelti a befektetők figyelmét. A régió vezető országai közé tartozik még – az elmúlt évekhez hasonlóan – Csehország, Lengyelország és Magyarország. Csehország a régió legnagyobb telekomos felvásárlásával büszkélkedhet (a Private Equity mintegy 1,5 milliárd dollárért megvette a Radiokomunikace-t), Lengyelországban az it-szektor tranzakciói duplázódtak meg, míg Bulgáriában a brit befektetők növelték kétszeresére a felvásárlásokra fordított összeget, Szlovénia pedig a kifelé irányuló tranzakciók értékét növelte jelentősen. A PwC 9,8 milliárd dollárra becsüli a 2006-os magyar piac nagyságát (ez a GDP 5,4 százaléka), ami az egy évvel korábbi értéknek több mint a duplája. A tranzakciók száma ugyanakkor jelentősen, 231-ről 168-ra csökkent egy év alatt. A hazai vállalatok belföldi aktivitása egyebek mellett a gyenge makrogazdasági teljesítmény és a megszorítások miatt az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére esett, ám a 100 millió dollárt meghaladó értékű ügyletek száma megugrott. Kiemelkedő aktivitás jellemezte a szolgáltatási, az energia-, illetve az it-szektor mellett a gyógyszeripart és a vegyipart, de nagy volt az érdeklődés a biotechnológiai cégek iránt is. Magyarországon a bejövő M&A-tranzakciókban a német, brit, francia, osztrák és amerikai cégek járnak élen, a külföldi ügyletek elsősorban Romániába, Szerbiába és Oroszországba irányulnak. A privatizációs piacot a régiós trendekhez hasonlóan nálunk is csökkenés jellemezte: a 2005-ben megvalósult 11 ügylethez és 2,7 milliárdos piacmérethez képest tavaly hét ügyletre került sor, a piacméret pedig 1,4 milliárd dollárra csökkent.

Dübörög a cégfelvásárlási piac

A vállalategyesülések és -felvásárlások tekintetében kiemelkedő év volt a tavalyi Közép-Európában. A tranzakciók összértéke 80 százalékkal 163 milliárd dolláros csúcsra emelkedett - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb jelentéséből.

Veres: Több adózót!

A kormány eltökélte, hogy az alkotmányos szabályok által megengedett minden eszközt felhasznál arra, hogy a közterhek viselésében mindenki részt vegyen, aki tud. Most ugyanis az adók nagy részét kevés adóalany fizeti be, ezért magas a terhelés – mondta egy, a legnagyobb adózók körében tartott előadásában Veres János pénzügyminiszter, aki azt is elismerte, hogy az elmúlt években elhamarkodottan, a kiadások mérséklése nélkül csökkentették az adókat, ezért alakult ki nagy hiány. A kiemelt adózóknak köszönhető a költségvetés adó- és járulékbevételeinek több mint egyharmada, tőlük származik a társasági adó és az áfa több mint 40 százaléka, az szja egyharmada és a járulékok egynegyede, igaz, az adókedvezményekből való részesedésük is igen magas, 95 százalék – hangsúlyozta Veres. A versenyképesség növelése megköveteli az adóstruktúra átalakítását, egyszerűsítését; a megkezdődött párbeszéd nyomán a következő hónapokban érdemi vita bontakozhat ki – véli a tárcavezető.

Nyáron érkezhetnek az első uniós pénzek

– Hogyan alakul a menetrend az első uniós pályázati kiírásokat követően? – Még az operatív programok brüsszeli tárgyalásainak lezárása előtt, az idén tavasszal minden regionális operatív programból két-két felhívás jelenik meg. Ezek jellemzően a középületek akadálymentesítésére, útépítésekre, ipari parkok fejlesztéseire vonatkoznak majd. Az operatív programok brüsszeli tárgyalásainak lezárását követően – ezt júniusra várjuk – az összes program elindul. A kiírások és projektek pontos tartalmát, a támogatások összegét a tárgyalások lezárása után véglegesített akciótervek tartalmazzák majd. Ezekből lehet megtudni, hogy a következő két évben mikor milyen pályázatokra lehet számítani, milyen feltételekkel, mekkora összegeket lehet majd lehívni. – Milyenek az eddigi tapasztalatok, összevetve az elmúlt három év pályázati rendszerével? – A beadási időszak elején járunk, a részletes adatokat néhány hét múlva érdemes áttekinteni. Ami az I. nemzeti fejlesztési terv pályázatait illeti, ezekre összesen több mint 40 ezer támogatási igény érkezett az elmúlt három évben. Azt gondolom, ez impozáns szám: a végül támogatott 18 ezer projekt fényében több mint kétszeres túljelentkezésnek felel meg. Gyakorlatilag ugyanekkora volt az igényelt és a ténylegesen rendelkezésre álló források közötti különbség is. Ugyanakkor azt is látom, hogy az intézményrendszer az esetek jelentős részében elfogadhatatlanul lassan működik ma is. A rendszer túlbiztosított, és bár ez gyakorlatilag kizárja az alapvető korrupciós lehetőségeket, nagyon lefékezi a folyamatokat. Problémát okozott a pályázóknak, hogy olykor hónapokat kellett várniuk a szerződéskötésre vagy a jogosan járó támogatások kifizetésére. – Egyebek mellett ezeknek a negatívumoknak a kiküszöbölését szolgálták az új fejlesztési terv egyszerűsítései. – Igen, 2007-től igazolásokat már csak a nyertes pályázóktól kérünk be, illetve azok egy részét mi szerezzük be. Érdekeltté tettük a közreműködő szervezeteket anyagilag is abban, hogy a határidőket betartva, számonkérhetően működjenek, de könnyítettünk a pályázók dolgán is: a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében egyablakossá vált a rendszer, ésszerűsítettük az elvárt garanciák és biztosítékok követelményeit, a kis értékű pályázatok esetében pedig gyakorlatilag egy egyszerű jogosultságvizsgálattal megállapítható, jár-e valakinek támogatás. Nincs szükség bírálóbizottságra, csak egy űrlapot kell kitölteni. Nő a rendszer átláthatósága is: a bírálóbizottságokban minden esetben ott ül majd egy szavazati joggal rendelkező civil szakértő, a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozzuk. – Mikorra várhatóak az első uniós pályázati pénzek? – A kötelezettségvállalásokra, pályázatok kiírására tavaly december vége óta lehetőségünk van, azóta, hogy az Európai Bizottság befogadta az operatív programokat. Ennek megfelelően írt ki a kormány a 27 tagállam közül elsőként uniós pályázatokat a 2007–2013-as időszakra. A tényleges kifizetések akkor indulhatnak meg, amikor az operatív programok tárgyalásai lezárulnak, vagyis leghamarabb az idén nyáron.

EU-pályázatok 2007: jó kezdet, döccenőkkel

Négy operatív programon – a gazdaságfejlesztési, a társadalmi megújulás és a közép-magyarországi – belül írt ki eddig uniós pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A GOP, a TÁMOP és a KMOP harmincmilliárdos kerete várhatóan 100 milliárdos befektetést tesz lehetővé. A társadalmi infrastruktúra operatív programon (TIOP) belül rövidesen indulnak a kistérségi járóbeteg-szakellátók építésére, aktív kórházi ellátásokat kiváltó szolgáltatások és a sürgősségi ellátás fejlesztésére szánt pályázatok, 25-25 milliárdos keretösszeggel. Áprilisban a k+f és a regionális szolgáltató központok támogatását célzó kiírásokra, a két évnél fiatalabb vállalkozásoknak szóló, a logisztikai, ipari parkok létesítésére vonatkozó felhívásokra lehet számítani. A fiatal gazdálkodókat és a szélessávú internet kiépítését segítő pályázatokra váró elmaradott térségek illetékesei valószínűleg csak az első félév végén láthatnak majd hozzá a beadványkészítéshez. Ugyancsak nyárra várhatók a Jeremie típusú pénzügyi eszközök prioritáspályázatai – amelyek révén a vállalkozások kedvezményes banki hitelekhez, bankgaranciákhoz juthatnak –, valamint az energiahatékonysági programok. Az azonban biztos, hogy 2007 első félévében a GOP első három prioritásának mindegyike beindul (k+f és innováció a versenyképességért, vállalkozások komplex fejlesztése, modern üzleti környezet erősítése). A tervek szerint már az idén pályázni lehet az egészségügy fejlesztésére 2013-ig szánt mintegy 400 milliárd forint felére is. Bár az NFÜ az utolsó pillanatban módosította a GOP-kiírásokat – mintegy duplájára emelve az elvárt árbevétel-növekményt –, az első visszajelzések alapján ez nem okozott fennakadást; egyesek szerint azonban igen nehéz helyzetbe hozták a kkv-szektort, mert Magyarországon az érintett vállalkozások alig egy-két százaléka képes a megkívánt ütemre. Könnyítésekre mindenesetre lehet számítani: a gazdasági tárcánál állítólag napirenden van a vis maior körének bővítése és az inflációt sem vonják majd le az árbevétel-növekmény értékéből (NAPI Gazdaság, 2007. március 6., 3. oldal).

Nem törték meg a vállalkozási kedvet a megszorítások

A Fővárosi Cégbíróság január-februári tapasztalatai szerint a tavaly megkezdett megszorító intézkedések egyelőre nem befolyásolják komolyan a gazdasági társaságok életét. Sem a cégalapítások számában, sem a vállalkozási formák népszerűségi sorrendjében nem érzékeltünk érdemi változást 2007 első két hónapjában – tudta meg a NAPI Gazdaság Vágó Imrétől, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírájától. Vágó azt is elmondta, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is 90 százalék feletti azon gazdasági társaságok aránya, amelyek mindössze az alapító okiratban rögzített, a törvény által minimálisan meghatározott tőkével indítják útjára vállalkozásukat. A korlátolt felelősségű társaságok esetében három-, részvénytársaságok létrehozásakor 20 millió forint a „betett” összeg – ám ez hamarosan megváltozhat: egy a parlament előtt lévő törvényjavaslat ugyanis 500 ezer, illetve 5 millió forintra csökkentené a követelményt, egyedül a nyílt rt.-knek maradna meg a 20 milliós követelmény idén szeptembert követően. Magyarországon a KSH adatai szerint 2006 végén több mint 1,2 millió regisztrált gazdasági társaságot tartottak nyilván, ez 23 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma 40,5 ezerrel csökkent egy év alatt, a társas vállalkozásoké viszont közel 16 ezerrel emelkedett az elmúlt évben. A december végi statisztikák szerint az 514 ezer társas vállalkozás közel 90 százalékát a kft.-k (238 ezer) és a bt.-k (221 ezer) teszik ki.