Tavaly az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kiemelt célként kezelte a feketefoglalkoztatás következetes feltárását: elsősorban az autópálya-építéseket, az építő- és feldolgozóipari, a mezőgazdasági, a vendéglátással foglalkozó, valamint a kereskedelmi vállalkozásokat vizsgálták. Az egész éves akciósorozatnak azonban valószínűleg csekély befolyása volt a keresetekre.
Nagyon fontos, de nem elégséges lépés a munkaügyi ellenőrzések számának növelése a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében – mondta a NAPI Gazdaságnak Kutas János, az egykori Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezető főtanácsosa. A vizsgálatoknak elvileg természetesen jelentős hatása van, főként a bejelentett foglalkoztatás növelésére, de kevésbé a keresetek alakulására. Az igazán komoly áttöréshez a munkaadók, munkavállalók és az állam kölcsönös, egymás érdekeit figyelembe vevő megállapodására van szükség Egy ilyen együttműködés érintené az állam piacszabályozási szerepének növelését (a pénzügyi és minőségi követelményeket, határidőket betartató szabályok szigorítását), főleg a körbetartozások mértékének csökkentése érdekében; kiterjedne az építőipari foglalkoztatás speciális módjainak lehetővé tételére, például az időjárás, a piaci bizonytalanságok miatt ingadozó teljesítményekhez való rugalmas alkalmazkodást lehetővé tevő munkarend kialakítására.
A mai árszabályozási normákon is változtatni kellene, hiszen ezekben olyan nyomott árak szerepelnek, amelyek teljesítése eleve feltételezi az irreálisan alacsony kereseti szinteket – véli Kutas János, aki szerint az állam feladata lenne az alvállalkozók kiválasztását érintő közbeszerzési törvény szigorítása is. Ennek ellentételezéseként bevezethető lenne egy olyan szakmai bértáblázat, ami folyamatosan kényszerítené ki a bérszínvonal jelentős emelését, a ma (és a jövőben) élő keresetek szintjére emelve az üzleti könyvekben is megjelenőket.
Willin-Tóth Kornélia