Willin-Tóth Kornélia

Robbanthat a zöldenergia-ipar Magyarországon

Két számjegyű ütemben fejlődő iparággá válhat Magyarországon a megújuló energiaforrások termelése.

Rokonok keserítik a háziorvosok életét (új)

A kamara tapasztalatai szerint sok gondot okoz az új beutalási rend, párbeszédre lenne szükség az egészségügyi tárcával. Vannak azonban háziorvosok és kistérségek, ahol az intézmények, önkormányzatok közti együttműködésnek köszönhetően zökkenőmentes a betegáramlás.

Helyi kezdeményezések menthetik a beutalási rendet

A beutalási rend számtalan pontja továbbra is tisztázatlan; szakmai megbeszélésre, egyeztetésre lenne szükség a minisztériummal arról, hogy a gyakorlatban miként értelmezzünk bizonyos pontokat – mondta a NAPI Gazdaságnak Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi szekciójának elnöke. Kertai hozzátette: esetenként „borzalmasan messzire” kell beutalni a betegeket, a főváros környékén pedig még a budapesti út-, híd- és térlezárások is nehezítik a páciensek dolgát. Továbbra sem kaptunk olyan hivatalos értesítést, tájékoztatást, amihez igazodhatnánk. Annyit tudunk csak, hogy a belgyógyászati ellátást igénylő betegeinket hová kell küldenünk, egy harmadára csökkentett ágyszámú osztályra – mondta el Langermann István XIII. kerületi háziorvos. Nem mindenki látja azonban ilyen sötéten a helyzetet, vidéken „abból főznek, ami van”. Nem olyan szögletes ez a szabályozás – véli Laczkovszky Győző diósjenői háziorvos. Laczkovszky elmondta: a helyi önkormányzat – bár a minisztérium a mintegy 100 kilométerre fekvő Salgótarjánt jelölte ki számunkra – megállapodást kötött a váci kórházzal, így a rétsági térség sürgősségi és/vagy szakellátást igénylő betegeit a jóval közelebb fekvő intézménybe kell küldeni. Arra egyelőre nem volt példa, hogy valaki területileg nem illetékes kórházba szeretett volna menni – tette hozzá a háziorvos. Itt nem jelentett komoly változást az új beutalási rend, egyelőre nem volt fennakadás. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ha valaki területileg nem illetékes helyre kér beutalót, annak előtte egyeztetnie kell a választott intézménnyel, hogy tudják-e fogadni. Erre volt már példa az elmúlt időszakban is és a rendszer gond nélkül működik – mondta lapunknak Varga Valéria kazincbarcikai háziorvos.

„Betegeskedő” automaták

Kevés beteg ágál a vizitdíj ellen, ám továbbra is megesik, hogy valaki a nővérek előtt földhöz vágja a 300, 600 vagy 1000 forintot. A beszedés a kórházak tapasztalatai szerint a vártnál nagyobb és nem szűnő adminisztrációs, technikai terhet jelent. Az automaták olyannyira nem váltak be, hogy lassan azok is eltántorodnak, akik eddig tervezték a gépek beszerzését. A Szent Imre Kórházban a vizitdíj bevezetését követő hetekben érezhetően csökkent a betegforgalom, majd visszaállt az eredeti szintre; a naponta befolyó összeg az előzetesen kalkulált 500 ezer forint körül alakul. Ez az érték éves szintre felszorozva nem éri el a teljes költségvetésünk egy százalékát. A kórház kapuját átlépő betegeknek mindössze harmada fizet vizitdíjat, a többiek alanyi jogon mentességet élveznek vagy egy nap több osztályt is felkeresnek – mondta lapunknak Karácsonyi Annamária, az intézmény gazdasági igazgatója. Ha a mentességek köre kibővül a bevétel tovább csökken majd, és ahogy telik az idő, egyre többen elérik azt a 20 napos korlátot, amely fölött már nem kell fizetniük. Ezek a tényezők minden bizonnyal tovább apasztják a kórházak bevételeit – véli Karácsonyi. A Szent Imrében az automatás rendszer nem vált be: a betegek nem tudják/akarják kezelni az egyébként is gyakran meghibásodó gépeket, a beszedést a munkatársak segítségével végzik. A mobilos fizetést egyelőre csak azok választják, akik gyakran járnak vissza az intézménybe, hiszen máshol egyelőre nem tudják használni a Szent Imrében feltöltött keretet. Ők viszont elégedettek, szeretik, kényelmesnek tartják a rendszert – mondta a gazdasági igazgató. Továbbra is manuális úton szedjük be a vizitdíjat. Automaták vásárlásán nem is gondolkodunk, hiszen június végén a betegellátás jelenlegi telephelyünkön megszűnik – tudtuk meg Tőrincsi József nyugállományú dandártábornoktól, a BM Kórház titkárságvezetőjétől. A kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban – látva-hallva a más intézményekben tapasztalt negatívumokat – továbbra is várnak a vizitdíj-automaták vásárlásával, egyelőre maradnak a kézi nyugtás beszedésnél. A kórházbezárások miatt a környéken mi maradtunk az egyetlen nagy fogadó hely, így a betegforgalom nem esett vissza – mondta Németh Miklósné ápolási igazgatóhelyettes.

Több mint hárommilliárdból felújítják a tatabányai Jászai Mari Színházat

Várhatóan 2008 nyarán fejeződik be a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház és Városi Könyvtár rekonstrukciója. Ezzel a város egyik legrégebbi épületét állítják helyre, amely eredeti, 1917-es arculatát is visszakapja. Az ingatlan hasznos alapterülete mintegy harminc százalékkal bővül, így jövő nyáron már közel hétezer négyzetméteren várja az intézmény a látogatókat – tudtuk meg Spitzer Zoltán stratégiai referenstől. A beruházást az állam címzett támogatásként 1,6 milliárd forinttal, a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács pedig 4,2 millió forinttal támogatja. A város saját forrásként hitelből 1,7 milliárd forintot szán a felújításra. Bár az építési munkák értékét előzetesen 1,9 milliárd forintra becsülték, a Közbeszerzési Értesítő szerint a Magyar Építő Zrt. nettó 3,1 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a kivitelezésre kiírt pályázatot. Tatabánya a felújítások idejére sem marad színielőadások nélkül: a daraboknak a Közművelődés Háza ad otthont, a társulat emellett az ország különböző színházaiban vendégszerepléseket is vállal.

Illetékek: 25 milliárdos bevétel eddig

Az első negyedévben 25,36 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ebből 10 milliárd forint márciusban. Az összeg 64 százaléka a háztartások, 36 százaléka pedig a vállalkozások befizetéseiből származik – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján olvasható adatokból. A bevételek legnagyobb részét az ingatlan- és a gépjármű-átruházások adták. A háztartások e két címen mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,47 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forinttal apasztotta a lakosság kasszáját. A vállalkozások befizetései között a legnagyobb szám – 8,4 milliárd forint – szintén az ingatlanátruházási illeték tétele mellett szerepel. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki a cégek.

Frissdiplomások: a rendszerváltás elmúlt, menjetek pizzafutárnak!

Már két nyelv használható ismeretét és előzetes munkatapasztalatot is követel a magyar álláspiac a frissdiplomásoktól. A szakemberek szerint a pénzügyesek felkészültsége romlik, a műszaki végzettségűek esetében pedig elsősorban a nyelvtudás hiányzik.

Átalakítják a lombikprogram támogatását

A meddőségi centrumok eredményessége között nagy különbségek vannak, holott a szakmai protokoll mindenhol ugyanaz.

Mintegy tíz százalékkal csökkenhet Magyarország szén-dioxid-kvótája

Az Európai Bizottság (EB) hétfőn 12,4 százalékkal csökkentette a 2008–2012 közötti szén-dioxid-kibocsátás magyar nemzeti tervét. Ennek értelmében évente 26,9 millió tonna szén-dioxidot bocsáthatnak ki a leginkább energiaigényes ipari létesítmények. Az eredeti magyar javaslatban 30,7 millió tonna szerepelt. Az EB a magyar kiosztási tervben bírálta, hogy olyan ágazatokat is tartalmazott, amelyeket 2005-ben még nem tüntettek fel a kibocsátók között. A magyar terv további mintegy 1,4 millió tonna kibocsátással számol azokban az ágazatokban, amelyek 2005-ben még nem számoltak be szén-dioxid-kibocsátásukról. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) sajtóosztályán egyelőre nem reagáltak a hírre, szakértőik vizsgálják a döntést és annak lehetséges következményeit – mondták lapunknak. A tárca korábban már értesült arról, hogy Brüsszel szigorúbb kvótagazdálkodást vár el a tervezettől, ám ilyen mértékű csökkentésre nem számítottak – mondta Feiler József, a KvVM osztályvezetője az MTI-nek. A zöldtárca elemzi a bizottsági döntés indoklását, a további lépésekről a héten döntenek. Más, a NAPI Gazdaság által megkeresett szakértők sem vállalkoztak még az esetleges következmények megbecslésére, de volt, aki az eredeti magyar kvótatervet bőven túlbiztosítottnak tartotta. Ez a nemzetközi tapasztalatok fényében nem lenne meglepő, hiszen a szén-dioxid-kibocsátási jog ára a 2006-os 10–15 eurós szintről mintegy két év alatt egy euró alá esett, mert a tagállamok jelentősen túlbecsülték szükségleteiket, és a sok felesleges kvóta miatt alig akad hiánnyal küszködő vállalat. Az EB nem csak Magyarországgal szemben járt el látszólag szigorúan, eddig a 27-ből 19 nemzeti kiosztási tervet vizsgált felül és általában 10 százalék körüli értékkel csökkentette azokat. Összesen 12 szempontot tartalmazó feltételrendszer szerint vizsgálják a nemzeti terveket, és ügyelnek arra, hogy azok az uniós versenyszabályoknak, az állami támogatások kritériumainak is megfeleljenek. A nemzeti tervek szektorokra és ipari létesítményekre is lebontva tartalmazzák a kibocsátási értékeket, amelyekkel a vállalatok szabadon gazdálkodhatnak: egyrészt a fel nem használt egységeket értékesíthetik, másrészt a „túlfogyasztók” az emissziókereskedelmi tőzsdén szerezhetik be szükségleteiket. A cél, hogy ezzel is a környezetbarát technológia érvényesüljön.