Az Egészségügyi Minisztériumban (EüM) jelenleg is folyik a lombikbébi-támogatási rendszer felülvizsgálata. Bár az év eleji hírekkel ellentétben az államilag finanszírozott beültetések száma egyelőre nem csökkent ötről kettőre, a meddőségi központok kapacitásának maximálása máris hosszú várólistákat eredményezett.
A magyar lombikbébi-finanszírozás a világon csaknem egyedülállóan nagyvonalú. Németországban két ciklust fizetnek a biztosítók, amelyek azonban 700 eurós önrészt is megkövetelnek, a szükséges gyógyszerek árába pedig 800 euró saját részt kell fizetni – tudtuk meg az EüM sajtóosztályán. Ausztriában két próbálkozás 70 százalékát támogatja az állam, Angliában pedig mindössze egy éve döntöttek úgy, hogy 40 éves korig minden rászoruló asszony egy alkalommal az állam egészségügyi számlájára feliratkozhat az ivf-programra (in vitro fertilizáció, azaz mesterséges megtermékenyítés). Az Egyesült Államokban elsősorban a magánbiztosítóval kötött szerződésen múlik a finanszírozás, de a túlnyomó többségnek zsebből kell kifizetnie a ciklusonként átlagosan 7 ezer dolláros számlát. Csehországban három beavatkozást támogatnak gyógyszerekkel együtt, de az első két beavatkozás során az olcsóbb medicinákkal kell a kezelést végezni. A nemzetközi szakirodalom áttekintését követően, valamint a rendelkezésre álló magyar ivf-szolgáltatók hatékonyságát és eredményességét mutató adatokat figyelembe véve döntött az EüM úgy, hogy átgondolja a jelenlegi magyar szabályozást. A cél az intézeteket érdekletté tenni abban, hogy minél több sikeres lombikkezelést végezzenek. A siker alatt a megszületendő gyereket értjük – hangsúlyozza a tárca illetékese.
Jelenleg – a támogatási kulcsok januári, 50 százalékról 25 százalékra csökkentése miatt – a beültetés járulékos gyógyszerköltségei 250–400 ezer forintra rúgnak, maga az embrióbeültetés pedig mintegy 300 ezer forintba kerül. A tapasztalatok szerint általában csak a harmadik-negyedik próbálkozás jár sikerrel. Amikor a minisztérium a nyugat-európai gyakorlatot akarja Magyarországra hozni, nem veszi figyelembe, hogy a magyar jövedelemviszonyok nagyon távol esnek azokétól az országokétól, ahol sokkal magasabb az önfinanszírozás aránya. Nyugaton ráadásul a kezelések is jóval hatékonyabbak – állítja Kiss Marianna, a Lombik Programban Résztvevőkért Alapítvány (Lora, www.lora.cjb.hu) elnöke. Tapasztalataik szerint a lombikprogram finanszírozása már most is komoly nehézségeket okoz a pároknak, sokan teljesen eladósodnak, de van, aki az első beültetésig sem jut el pénz hiányában.
Magyarországon jelenleg összesen tizenegy meddőségi központ található, ezek az intézmények fele-fele arányban állami, illetve magánüzemeltetésűek. Januártól a központok egyszerre legfeljebb 25 beteget láthatnak el. E lépés következtében hosszú várólisták alakultak ki: nem ritka, hogy valaki 8-9 hónap vagy akár egy év múlva kap időpontot. A Lora szerint ez különösen azokban az esetekben nagyon súlyos probléma, ahol a leendő anya életkora indokolja a beültetést.
Bár a minisztérium állítja, hogy a döntés előkészítésébe bevonják a társadalmi szervezeteket is, a Támogatást születendő gyermekeinkért! Alapítvánnyal például többször is tárgyaltak, a másik érdekvédő tömörülés, a Lora szerint az EüM egyáltalán nem kíváncsi a véleményükre. Annak ellenére, hogy az egyeztetés törvényi kötelességük lenne, mi elsősorban a médián keresztül értesülünk a tervekről – tette hozzá Kiss Marianna. Vitás kérdés a meddőségi központok eredményességének mérése is: a tárca időről időre felhívja a figyelmet az egymástól jelentősen eltérő sikeres beavatkozási arányokra, az alapítványok azonban nem tudják, honnan vannak ezek a számok. Létezik olyan intézmény, ahol a száz beavatkozásra jutó születésszám 20,1 százalék, és van, ahol ugyanez a mutató 35,3 százalék. Ezek óriási különbségek, holott a szakmai protokoll mindenhol ugyanaz – hangsúlyozza az EüM.
Kiss Marianna szerint a meddőségi központok sikerességi mutatói elvben nyilvánosak, de azt nem tudni, hol érhetők el ezek az adatok.
Egyelőre kérdéses, hogy mikorra születik meg az új szabályozás, de az EüM a meddőséghez kapcsolódó gyógyszerfelírási jogosultság szigorítását is fontolgatja, és az intézményi minősítő adatok várhatóan nyilvánosan követhetőek lesznek az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján (www.ebf.hu).
Ahhoz, hogy valaki bekerüljön a lombikprogramba, a leggyakrabban nőgyógyászati igazolásra van szükség arról, hogy a terhesség több év folyamatos szexuális élet ellenére védekezés nélkül sem következik be. Magyarországon sokáig csak azok vehették igénybe a meddőségi központok segítségét, akik házastársi vagy élettársi kapcsolatban éltek. Egyebek mellett a Lora közbenjárásának köszönhetően azonban 2006. július 1-jétől orvosi beutaló nélkül, egyedülállóként is jelentkezhet valaki a programra. A korábbi gyakorlat méltánytalan, megalázó és diszkriminatív volt, hiszen az egyedülálló nőket teljesen kizárta a rendszerből – véli Kiss Marianna.
Willin-Tóth Kornélia