Willin-Tóth Kornélia

A kis cégeknél nem működik az érdekképviselet

A kis- és középvállalkozások dolgozói a legkiszolgáltatottabbak – vélik politikusok, akik „természetesen” eltérően ítélik meg a szakszervezetek szerepét a munkavállalói érdekképviseletben.

Nyílik a holland munkaerőpiac, mi azonban még nyugatabbra vágyunk

Nem hoz majd komoly változást a nyugatra vándorló magyar munkaerő arányában az, hogy – bár erről Magyarország hivatalos értesítést egyelőre nem kapott – Hollandia május elsejével megnyitja előttünk munkapiacát. A magyarok az osztrák, német piacban rejlő lehetőségeket sem használják ki, mert a románokkal együtt ennél is nyugatabbra vágynak.

Sikersztori volt a PHARE?

Sikersztoriként értékelte Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a magyarországi PHARE-programot. Az uniós csatlakozás támogatására létrehozott alap összesen másfél milliárd eurós keretösszegének 96 százalékát sikerült lekötnie az országnak és a 15 éves munka felkészítette rá mind az intézményrendszert, mind a jogi környezetet, mind a szakembergárdát, hogy ennél nagyságrenddel jelentősebb összegeket szerezzen meg – véli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) első embere. A program – bár az EU gyakran nem volt tekintettel a nemzeti sajátosságokra – mással nem pótolható segítséget nyújtott ahhoz, hogy Magyarország csatlakozhasson a közösséghez. A PHARE a felkészülési költségek mintegy harmadát-negyedét fedezte – mondta Heil Péter, az NFÜ elnökhelyettese. A kilencvenes években nagy területi különbségek alakultak ki a piaci liberalizáció következtében Kelet- és Nyugat-Magyarország, illetve Budapest és a vidék között. Az elmúlt 15 év és a PHARE-program kellett ahhoz, hogy ezek a különbségek ne nőjenek tovább – mondta Ujhelyi István, az önkormányzati tárca államtitkára. Magyarországon a 15–64 éves korosztályban száz diplomásból 82-83-nak van állása, ugyanez az arány a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében 66 százalék, az alapfokú vagy az alatti végzettséggel rendelkezők körében viszont az Európában jellemző 48 százalékkal szemben mindössze 28 százalék – mondta Csizmár Gábor, a szociális tárca államtitkára. A jövő egyik fontos feladata a határmentiség fejlesztése lehet, és e területen Magyarországnak a PHARE CBC-programjainak köszönhetően szintén komoly tapasztalatai vannak. Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint a következő évtizedek a határokon átnyúló kapcsolatokról fognak szólni; az egységesülő Európában újraéledhetnek azok a párbeszédek, együttműködések, amelyeket a második világháború után a Kárpát-medencei szétszabdalt régiókban a politikusok gyengíteni igyekeztek.

A kis magyar piac miatt a napelemgyártók szinte csak exportra termelnek

Szégyenletes – így minősítették azok a szakemberek Magyarország EU-s megújulóenergia-rangsorban elfoglalt helyét, akik részt vettek a REECO Hungary által a magyar zöld energiáról és energiahatékonysági programokról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Annak ellenére, hogy jók az ország adottságai, minden területen abszolút utolsó helyen állunk az unióban, így a napkollektorok, a szélerőművek számában vagy a geotermia kihasználásában is – jelentette ki Horváth János, a napkollektorokat gyártó SpringSolar Kft. ügyvezető igazgatója. Holott a gázár növekedése és az „épületcímkézés” közelgő bevezetése – ennek során a személyautók zöld kártyájához hasonló energetikai tanúsítvánnyal látják majd el az ingatlanokat – egyre inkább előtérbe helyezi az energiahatékony rendszereket. A szakemberek szerint ezek kiválóan kombinálhatók a megújuló energiaforrásokkal. Az unió az épületcímkézéstől – amely 2009. január elsejétől már nem csak az új építésű ingatlanokra vonatkozik – azt várja, hogy a minősítési kategóriák befolyásolják az épületek árát, és megjelenik egy széles réteg, amely számára az energiahatékonyság kulcskérdéssé válik. Ha energiáról van szó, a lakosságot elsősorban a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtéskorszerűsítés érdekli – nem véletlenül fogyott el 2006-ban 11 nap alatt a nemzeti energiatakarékossági program keretében meghirdetett mintegy 800 millió forint. A csekély támogatási összegek miatt azonban még csak kevesen gondolnak napkollektor, napelem vagy pellettüzelésű kazán beszerzésére. A kormányzati és uniós források bővítésére azért lenne szükség, mert az energiatakarékos, zöld rendszerek gyorsabb megtérülését tennék lehetővé (jelenleg a megtérülési idő napkollektoros rendszerek esetén tíz évre tehető). A magyar lakossági, közületi megújulópiac olyan kicsi, hogy a magyar gyártók szinte kizárólag exportra termelnek; a tapasztalatok szerint kollektoraik, napelemeik Nyugat-Európában keresettek és versenyképesek. A lakossági és a kis összegű támogatások felpörgetnék a magyarországi megújulópiacot, ezért a NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) mellett egy MEP-re (Megújuló Energia Program) és olyan KEOP-támogatásokra is szükség lenne, amelyek nem csak óriásberuházásokat támogatnak – mondja Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Energia Szekciójának vezetője, a Naplopó Kft. ügyvezető igazgatója. Bár Magyarország lemaradása a megújuló energiák felhasználásában tetemes, Budapest április 19–21. között átmenetileg a terület régiós központjává alakult át: a németországi REECO első alkalommal rendezte meg Magyarországon a RENEXPO Budapest 2007 konferenciasorozatot és kiállítást, amely több mint 150 előadójával és kilenc ország részvételével egész Közép- és Délkelet-Európában a legnagyobb rendezvény volt. Több mint 70 kiállító – egyharmaduk külföldi cég – mutatta be termékeit, technológiáit, szolgáltatásait a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén, a konferenciatémák között egyebek mellett az épületek energiahatékony felújítása, a napenergia- és szélenergia-hasznosítás, a bioenergia, a bioüzemanyagok és a földhő kiaknázásának lehetőségei szerepeltek. Szó volt a megújuló energiatermelés finanszírozásáról, az energialiberalizációról, az ökorégiókról és a nemzetközi finanszírozási gyakorlatról is.

Phare-sikersztori: köszönjük, EU!

"Sikersztoriként" értékelte Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a magyarországi Phare-programot - tudta meg a NAPI Online.

Több ponton enyhülnek az uniós pályázatok feltételei

Sikerrel vizsgázott eddig az új, egyszerűsített pályázati rendszer. Az elmúlt másfél hónapban több mint ezer beadvány érkezett a gazdaságfejlesztési és munkahelyi képzési EU-kiírásokra, összesen mintegy 15 milliárd forint értékben. A kis értékű eszközbeszerzési pályázatokon 200 támogatói döntés született, ezekre tavaly a beadást követő harmadik hónapig kellett várni, idén ez az időtartam három hétre rövidült – jelentette be Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Több változás is lesz a pályázati kiírásoknál: meghosszabbodik a vállalkozásfejlesztési pályázatok beadási határideje (a kis összegű eszközbeszerzésekre november 30-áig, a komplex fejlesztésekre vonatkozó kiírások esetében június 30-áig), az eddigi 1–5 millió forintos támogatási összeg felső határa pedig 10 millióra emelkedik. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lehetővé teszi az árbevétel-vállalás euróalapú számítását is, ami elsősorban az exportáló cégek számára jelenthet könnyebbséget, és a konkrét mértékben meghatározott árbevétel-növekedés mellett megadják majd a mindenkori inflációs adathoz kötött növekedési ütem választásának lehetőségét is. További újítás, hogy egy évben egy vállalkozás az eddigi egy helyett két célra pályázhat. A módosítások visszamenőleges hatályúak, azaz a kedvezőbb feltételek a már nyertes pályázókra is vonatkoznak. Idén várható egyebek mellett a piacorientált kutatási-fejlesztési tevékenység, valamint a k+f és technológiai együttműködések fejlesztésére kiírt konstrukció megjelenése, 11,5 milliárdos keretösszeggel, szeptember elején a vállalati k+f-kapacitások erősítésére vonatkozó pályázatokat írjuk ki, várhatóan 5 milliárdos keretösszeggel – mondta Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára. Júniusban a regionális szolgáltató központok létrehozása, a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése és az e-kereskedelmi, illetve egyéb e-szolgáltatások fejlesztése célra pályázhatnak a cégek, a tervek szerint összesen 4,5 milliárd forintért. Két hónapon belül az ipari parkok telephelyének és szolgáltatásainak fejlesztése is beindul, 1,6 milliárdos keretösszeggel.

Tehetséges fiatalokat gyűjt a közigazgatás

A szociális tárca a kormányzati személyügyekért felelős államtitkársággal közösen ismét ösztöndíjas programot indít: összesen 150 kreatív, több nyelvet beszélő pályakezdőt várnak 11 minisztériumhoz, havi bruttó 160 ezer forintos fizetéssel. A közigazgatásnak szüksége van tehetséges pályakezdő fiatalokra. Célunk, hogy gondoskodjunk a kultúraváltásról az állami szférában – jelentette ki Szetey Gábor, a kormány személyügyi államtitkára. Véleménye szerint azok, akik elnyerik az ösztöndíjat, jó eséllyel tagjai lesznek annak a szakembergárdának is, amely munkájával 2011-ben Magyarország soros uniós elnökségét támogatja majd Brüsszelben. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) 2003–2004-es hasonló kezdeményezésében összesen 89 diplomás kapott lehetőséget arra, hogy kipróbálja magát az államigazgatásban. A gyakorlati idő letelte után az ösztöndíjasok mintegy 90 százaléka kinevezést kapott a közszférában – mondta Székely Judit szakállamtitkár. Az idei programot, amelynek során a fiatalok folyamatosan tartják majd egymással a kapcsolatot, így kicserélhetik tapasztalataikat, a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete támogatja.

Módosulnak a pályázati feltételek

Sikerrel vizsgázott eddig az új pályázati rendszer. Az elmúlt másfél hónapban több mint ezer pályázat érkezett a gazdaságfejlesztési és munkahelyi képzési EU-s kiírásokra, összesen mintegy 15 milliárd fornit értékben - mondta Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

Tehetséges fiatalokat a közigazgatásba - bruttó 160 ezerért

A szociális tárca és a kormányzati személyügyekért felelős államtitkársággal közösen ismét ösztöndíjas programot indít: összesen 150 kreatív, több nyelvet beszélő pályakezdőt várnak 11 minisztériumhoz, havi bruttó 160 ezer forintos fizetéssel.