Wagner István

Külföldi magyar galériások Maastrichtban

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg a már világhírűvé lett nemzetközi művészeti vásárt (TEFAF – The European Fine Art Foundation) idén Maastrichtban március 5–14. között, tizennégy ország kétszáz műkereskedőjének részvételével. A TEFAF hírét kezdetben a régi flamand és holland mesterek kínálata alapozta meg, azóta kiváló olasz, spanyol, francia, német és angol képek is társultak hozzájuk. Mára a modern piktúra, grafika és plasztika részlege is rendkívül megerősödött a kereslet nyomán, idén harminchat galériás képviselteti magát. A képzőművészeti szekción kívül középkori kéziratok, térképek, érmék mellett francia, angol, olasz bútorok, antik műkincsek, ázsiai, dél-amerikai vagy afrikai egzotikumok sorjáznak, a porcelán-, üveg- és ezüstneműn kívül az ékszer és a design vezet a huszadik századig. Az idei mustra egyik érdekessége a müncheni Kunstkammer Laue másfél száz régi műszaki és tudományos eszköze, a másik kuriózum pedig a düsseldorfi Beck & Eggeling standján Chagall bőrbe kötött vázlatfüzete a múlt század negyvenes éveiből, 83 rajzzal. Az árakat sem a vaskos katalógusban, sem a kísérő sajtóinformációkban nem közölték, mert azokat a konkrét üzleti tárgyalásokon véglegesítik. Bár magyarországi műkereskedő nincs jelen, több külföldön élő hazánkfia az idén is visszatért a presztízst jelentő Maastrichtba. A jónevű bázeli Bartha-galériát Miklós és Margareta von Bartha vezeti, a huszadik századi és kortárs művészetre, üvegneműre és fotográfiára koncentrálva. A húszas-harmincas évek magyar avantgárdjából – többek között – a francia földön híressé vált magyar Etienne Béöthy elvont művét kínálják Jean Arp 1931-es, fényesre polírozott, fehér márvány torzója mellett. A londoni Dover Street Gallery a német és osztrák expresszionizmusra specializálódott a klasszikussá vált francia és angol modernek mellett, Richard Nagy és Caroline Schmidt irányításával. Standjának egyik ékessége Egon Schiele Lány ernyővel című 1916-os gouache képe, illetve Christian Schaad vegyes technikájú Narcissusa 1927-ből. Ugyancsak a brit fővárosból érkezett a Somlo Antiques (G. Somlo és S. Somlo tulajdona), amelynek fő profilja a márkás egyedi régi karórák és zsebórák értékesítése. Most egyebek közt a svájci Cartier-firma 1915–20 közötti díszpéldányainak kollekcióját állították ki, de akad a választékban 1883-as Patek Philippe & Co. zsebóra is.

Dorotheum-árverések Prágától Bécsújhelyig

Mire e sorok megjelennek, már az is kiderül, mennyi lett a leütési ára annak a néhány magyar tételnek, amely több mint 400 társával együtt a Dorotheum prágai palotájának közelében, a Renaissance Hotel dísztermében került kalapács alá március 6-án. Bár a cseh fővárosban inkább felvidéki magyar piktorok fordulnak elő gyakrabban az árveréseken, most Bernáth Aurél Leány virággal című mutatós mellképét is kínálták olajban. A ház szokása szerint közölték reális kereskedelmi értékét (40 ezer korona) éppúgy, mint kikiáltási árát (26 ezer korona), ami 800 eurónak felel meg. Erdélyi Vojtech Táj templommal című olajképét ugyanennyire taksálták. Egy ezüstfedelű és -fülű metszett üveg kancsó 1872–1921 között használt osztrák-magyar fémjellel a ház becsüsei szerint ugyan a normál forgalomban 14 ezer korona volna, de csak 9 ezerről – 280 euróról – startol. Ma a szecesszió jegyében tartanak speciális aukciót az osztrák fővárosban, a Dorotheergassén. Itt 320 tételből négy magyar akad. A két Zsolnay-fajansz közül 1907-es terv szerint készült az olvashatatlan szignójú Meditáció ökörvér mázas, álló alakja, ezt 900–1000 eurós értéksávban indítják. A finn Irijö Liipola tervezte a harmincas években a Megbánás kibontott hajú női aktját, irizáló eozinmázzal, előzetesen becsült ára 700–900 euró. A budapesti Brandel Vilmos Alfréd Párizsban készítette 1910-es lépő női aktját patinázott bronzból, sötétre pácolt fatalapzaton, amelyért ugyanennyit kértek. Végül egy dekoratív, színes mázú magyar porcelánmedált négyzetes aranykeretben, gyémántberakással 600–700 euró között vesztegetnek. A Dorotheum bécsújhelyi filiáléján március 17-én lesz variaárverés másfél száznál több tétellel, ahol a világhírű Alt-Wien, Meissen, Augarten, Rosenthal márkák mellett herendi porcelán is terítékre kerül. Egy fedeles szelence tarka gyümölcsdekorral 100 eurót, egy VBO-mintás váza a XX. századból 120 eurót kóstál, míg egy padlóvázapárosért a XIX. század második feléből 180 eurót is elvárnak.

Hangszerbemutatót tart Budapesten a Dorotheum

A bécsi Dorotheum nem az EU-csatlakozáskor kerül majd kapcsolatba a magyar művészettel, hiszen az aukciós ház most is folyamatosan árverez magyar műtárgyakat a legkülönfélébb műfajokban. A festmények és grafikák között a régebbi mesterek mellett a modernek és a kortársak is sorra kerülnek, a porcelánok kategóriájában mindig megtalálni a herendi garnitúrákat, a kerámiarészleg aukcióin a Zsolnay-fajanszokat. A régi órások és ötvösmesterek gyakran mindkét fővárosban tartottak fenn műhelyt és üzletet, így az ezüstneműk között is sok a magyar fémjellel ellátott, de még a közelmúltban beindított design-licitálások sikerdarabjai között is akad magyar vonatkozású, a militária vagy a császári ház témakörében pedig a magyar történelem is óhatatlanul terítékre kerül. Elsősorban ezekre a közismert tényekre emlékeztettek a Dorotheum illetékesei, amikor a NAPI Gazdaság az EU-bővítéstől várható változásokra kérdezett rá. Már csak a földrajzi közelség miatt is közvetlenül érinti a Dorotheum üzleti tevékenységét a magyar műtárgypiac - mondta a marketingrészleg illetékese -, amely a májusi csatlakozással határok nélkül kapcsolódhat a kontinens nyugati feléhez. A bécsi aukciós ház nemrég hozta létre hangszerrészlegét, ennek élén magyar származású zenei szakértő áll Barbarossa Márkus János személyében. A tavaszi „muzikális offenzíva” első állomása épp Budapest lesz, nem titkoltan azért, hogy fokozzák a magyar érdeklődők ilyen irányú beadási és vásárlási kedvét is. A patinás vagy kortárs zeneszerszámokból április 2-ára tervezett bécsi aukció anyagából különösen ritka és értékes példányokat mutat be a Dorotheum Budapesten március 19-én 10 és 15 óra között a Corpus Nagymező utcai új üzletében. A tárlat sztárja minden bizonnyal az 1720-1740 közötti évekből származó milánói mesterhegedű lesz, amely a híres Testore família egyik tagjának keze munkáját dicséri, előzetes becsértéke 60-70 ezer euró. Vincenzo Pastiglione nápolyi mester violoncsellója 1885-ből minimum 35-40 ezer eurót kóstál, a bécsi Johann Georg Huber brácsája 1760 tájáról pedig 20-25 ezer euró között kerül kalapács alá. Jean Vauchel 1830-as francia mesterhegedűjéért legalább 16-18 ezer eurót kér a Dorotheum, míg a Gagliano család valamelyik tagjának 1800 utáni nápolyi hegedűjéért legkevesebb 15-20 ezer eurós ajánlatokat várnak - tallózott a kínálatban Michaela Strebl sajtószóvivő. A licitálás „zenei csúcspontja” feltehetőleg egy kuriózum lesz, mégpedig Eduard Strauss vezénylőpálcája, amelynek ára egyelőre nem nyilvános. A skálát klarinétok, kürtök, fagottok, dzsessztrombiták és dzseszszgitárok, mandolinok, egyéb különlegességek is szélesítik. A Dorotheum-vendégkiállításon Barbarossa Márkus János tanácsadással és hangszer-meghatározással is a magyar érdeklődők rendelkezésére áll majd.

Szabó Zoltán életmű-kiállítása a Körmendi Galériában

Szabó Zoltán munkásságában a festőiség mindig jól megfért a monumentalitással. Témaköre a tájaktól és városrészletektől a sokalakos kompozíciókig, a csendéletektől a műtermi akttanulmányokig terjed; legalább ilyen széles skálájú az alkalmazott technikák sora, az olajtól a pasztellen át a különféle egyedi grafikákig. Talán ezért maradt töretlenül népszerű a gyűjtők körében éppúgy, mint a galériások között avagy a grafikai árveréseken. Hetvenötödik születésnapja alkalmából a Körmendi Galéria rendezte meg március 10-ig látható oeuvre-tárlatát, állami és magánkollekciókból, illetve a galéria és a művész tulajdonából, részben értékesítéssel egybekötve. Szabó Zoltán hetvenes évekből való olajképei jobbára az egy-másfél milliós sávban cserélnek gazdát - mondta el a kiállítás kurátora és az üzlet vezetője, Csák Ferenc művészettörténész. Nagyméretű pasztellképei közül a tárlat egyik főműve a csaknem 2 millió forintra tartott expresszionistán drámai Keresztre feszítés (2002), amely az utóbbi évtized Golgota-ciklusát folytatja - mai öltözetű alakokkal, ágaskodó lovakkal, piros-sárga-kék alapszínekben, fekete kontúrvonalakkal. Hasonló koloritban és méretben, azonos technikával készült tavaly az Anya gyermekkel - ez is visszatérő motívum -, amely éppúgy 280 ezer forintba kerül, mint a Súrolók (1999) kék tónusokban tartott nőalakjai avagy a már-már monokróm, szoborszerű hatású Teregetők (2000). Szabó Zoltán nem véletlenül maradt hű mindmáig a női aktokhoz, elvégre Barcsay Jenő tanítványa volt a főiskolán, akinek Művészeti anatómiája akkoriban aratott világsikert. Egy olyan klasszikus technikát használ aktjainál - a szakmai zsargonban németesen rőtlinek becézett vörös krétát -, amelyet már a reneszánsz mesterei is szívesen alkalmaztak. A mostani kiállításon a líraian elomló, fekvő vagy ülő monumentális hátaktokért 500-700 ezer forintot kérnek. A felfedező kedvű gyűjtők számára a legutolsó terem valóságos aranybánya lehet, itt a kisebb-nagyobb, rendkívül változatos technikájú grafikák tömkelegéből válogathatnak, az 50 ezer forinttól 300 ezerig terjedő skálán.

Magyar mesterek a Dorotheumban

A bécsi Dorotheum februári aukcióin ismét akadnak magyar vonatkozású darabok, például ma délután is, amikor egyedi és sokszorosított modern grafikát visznek kalapács alá 201 tételben. A kismartoni Pongrácz Péter színes litója, a Tengeralatti szörny szignált, datált és számozott (80./90) lapja 110 euróról startol. Az elmaradhatatlan Victor Vasarelytől három színes szitanyomat szerepel, a legdrágább a Buropal III. szignált és számozott (XIX./XXX), viszonylag nagy méretű lapja, fekete, fehér, szürke, lila és bordó kolorittal, 400 eurón indítva. Egyenként 300 euróért kiáltják ki a kisebb, piros-kék Csillagot, illetve a Tetra-Del elnevezésű raszteres kockaábrázolást, finom szürke-lila-ciklámen tónusokban. Holnap vegyes műtárgyak és képek között válogathatnak az érdeklődők; a kísérő leporellón is reprodukálták a Bécsben népszerű kismester, az ebekre és macskákra specializálódott Istvánffy-Rainer Gabriella fél négyzetméteres, olaj-vászon kutyaportréját, amelyet kereken 600 euróért kínálnak. Február 24-én XIX. századi festmények és akvarellek árverése lesz 301 tétellel, köztük van Horváth E. szignóval egy 1897-es Téli naplemente, 1200-1400 euróért indítva. A debreceni születésű Kárpáthy Jenő (1870-1950) hangulatos Mediterrán falusi utcája kvalitásos olaj-vászon munka, az árát is megkérik (2400-3000 euró). Neogrády László (1896-1962) Erdei tája patakkal olajban valamivel igénytelenebb kivitelezésű és csak 1300-1500 euróra taksálták. Végül a Bécsből Sopronba települt Steinacker Károly (1800-1873) Kern T. katonaorvosról festette a reformkorban egész alakos olajképét, sötét egyenruhában, a háttérben könyvtárával. Piktúránk eme korai kis ritkaságáért csak 2200-2400 eurót várnak a bécsi becsüsök.

A Ketterer Kunst „szelíd expanziója”

Az 1954-ben alapított müncheni székhelyű Ketterer Kunst Németország élvonalbeli árverési cégei közé tartozik. A bajor főváros Alfonz hercegről elnevezett palotájában évente két licitálást tartanak a huszadik század klasszikusaitól és a müncheni iskola képviselőitől válogatott festményekből, hamburgi kirendeltségükön ugyancsak esztendőnként kétszer régi és modern mestereket társítanak a kikötőben hagyományosan népszerű tengeri piktúrával, másik két alkalommal pedig a Messberghof Hanza-épületében a régi kéziratok, nyomtatványok, könyvek, térképek és dekoratív grafikák börzéje kap helyet. Robert Ketterer igazgatót, egyben rutinos kikiáltót amerikai tanulmányútján értük utol kérdésünkkel, hogy milyen hatással lesz az EU keleti bővítése, illetve Magyarország belépése a német nyelvterület műkereskedelmére általában, cégükre pedig konkrétan. Nézete szerint világszerte a különféle kultúrák közötti jobb megértésnek nézhetünk elébe, de a Magyarország májusi EU-csatlakozásától várható változásokat, a „németajkú piacra” gyakorolt hatásokat még nem lehet felmérni. Ez idő tájt német nyelvterületen korlátozott érdeklődés mutatkozik a magyar műtárgyak iránt - mondta -, türelmesen ki kell várni, milyen változást hoz a keleti bővítés. Bár a német gazdasági helyzetre manapság sokat szokás panaszkodni általában, a műtárgypiac eléggé stabilnak bizonyult tavaly - tette hozzá az igazgató. A Ketterer Kunst 15,5 millió eurós árverési bevételével különösen sikeresnek tekintheti a 2003-as esztendőt. Tavasszal a híres Tremmel-gyűjtemény aukcionálásán 5,7 millió eurós végösszeg született, óriási licitugrásokkal, rekordokkal tűzdelve. A növekedési trend a második félévben is fennmaradt, a leütési ráták folyamatos emelkedésével. Az aukciós ház vezetője nagyon elégedett, hogy a cégfejlesztési koncepció a gazdaságilag nem éppen kedvező időkben is sikeresnek bizonyult. Ennek pedig logikus következménye az idei év expanziós politikája; az első fázisban a Rajna menti régióban új képviselet kezdi meg működését. A második szakaszban a terjeszkedés már a határokon túlra irányul: még ezen a nyáron Ausztriában nyitnak irodát és üzlethelyiséget (NAPI Gazdaság, 2004. február 2., 12. oldal), ami konkrét és jelképes értelemben is közelebb hozza majd a Kettererhez Magyarországot.

Terjeszkedik a Ketterer Kunst

Az 1954-ben alapított müncheni Ketterer Kunst kiállítási és aukciós ház a bajor fővárosban lévő székhelyén évi két árverést rendez a huszadik század klasszikussá vált modern mestereinek, valamint a müncheni iskolához tartozó festőknek a képeiből, hamburgi kirendeltségén szintén évente kétszer visz kalapács alá régi és újabb mestereket, illetve tengeri témájú festményeket. Ugyancsak a kikötővárosban tartják kétszer egy esztendőben a régi kéziratok, nyomtatványok és könyvek, valamint a dekoratív grafikák és térképek aukcióját. Amikor Berlin lett az újraegyesült Németország fővárosa, nyugati felén szintén nyitottak irodát és évente egyszer kortársárverést is tartottak, az ottani Art Forum nemzetközi vásárával egyidejűleg. Mivel nem találták meg számításaikat, Berlinből egyelőre visszavonultak, de a terjeszkedésről nem tettek le. Idén január 15-től kezdte meg tevékenységét Rajna-vidék-Pfalz tartományi székhelyén - Mainzban - tanácsadói részlegük a vidék műgyűjtőinek patronálására. A nyári szezonra a Ketterer Kunst további külföldi nyitást is tervez - mégpedig a szomszédos Ausztriában -, de helyszínét még nem nevezték meg.

Fotótárlat a Bolt Galériában

A Bolt Galéria egy évtizede nyílt meg Budapesten - akkor még a Leonardo da Vinci utcában - és elsőként forgalmazott kizárólag fotográfiákat, ráadásul kortársaktól, sőt pályakezdő fiataloktól. Azóta számos egyéni vagy csoportos tárlatot rendeztek itthon és külföldön egyaránt, közben átköltöztek a Nagymező utcába, a Mai Manó Házba. A galéria művészei közül most itt látható február 15-ig Gábor Enikő Light-Life című anyaga, eladással egybekötve. Gábor Enikő eredetileg festészetet tanult, később tért rá a fotográfiára. A harmincas éveiben járó művész - számos magyarországi tárlat mellett - külföldön már 1994-ben részt vett a pozsonyi fotóbiennálén, a 2001-es franciaországi magyar kulturális évad keretében a párizsi Palais Royal mellett eljutottak művei Royanba, Lyonba és Montpellier-be is, tavaly pedig öt fiatal magyar társával szerepelt Új-Delhiben, a magyar kulturális intézet fotográfiatárlatán. 1998-ban a MAOE díját kapta, 2000-ben pedig a fődíjat nyerte el az esztergomi fotóbiennálén. Mindezek ismeretében érthető, hogy a Bolt Galéria egyenként 325 ezer forintért kínálja a művész egyéni témaválasztású és stílusú, sajátos eljárással készült, nagyméretű fotográfiait. Messziről absztraktnak tűnő kompozícióit parányi, realisztikusan konkrét mustrák sorozatából építi (például családi házak tetőiből és homlokzataiból, létrákból vagy villanyoszlopokból), máskor palackok és poharak sziluettjeiből konstruál pozitív-negatív csendéleteket vagy élőlények „röntgenfelvételeit” használja fel légies látomásaihoz, amelyeket hol fekete-fehérben tart, hol barnás vagy kékeszöldes színtónust ad hozzájuk, mintha időtől sötétültek volna. Olykor emberi tenyereket fordít egymás felé, máskor csillagképeket vagy hangjegyekkel tűzdelt kottákat imitál, de a líraiság mellett a humor sem ritka a látványos fotókiállításon.

Bécsi képviseletet tervez a kölni Lempertz

A Kunsthaus Lempertz tulajdonosa szerint az EU-bővítés üdvös hatással lesz az európai műtárgypiacra. A kölni aukciós ház a keleti nyitás jegyében készül képviseletet nyitni Bécsben.