Wagner István

Szecessziós nippek Bécsben

A Dorotheum szokásos Jugendstil-aukcióján, szeptember 18-án a 347 tétel között most nem lesznek Zsolnay-fajanszok vagy herendi porcelánok, de azért így is akad magyar vonatkozású anyag. A katalógus hátsó borítójára is felkerült a budapesti Herczeg Klára által 1937-ben tervezett két arasznyi divathölgy, amelyeket a bécsi Goldscheider-gyár kivitelezett színes mázú kerámiából (mindkettő 1600-2000 euró között indul). A Rosenthal porcelánmanufaktúra megrendelésére mintázta 1930-ban egy másik magyar iparművész - és hitelesítette a talpán "F. Nagy" szignójával - azt a puttót, amely aranycsillagokkal dekorált indigókék éggömbön ül, ezt a 600-800 eurós sávban vesztegetik. A Budapesten született, német és osztrák földön élt Brandel Alfréd festett elefántcsont fejből és színes mázú bronztestből kombinálta jellegzetes kisplasztikáit - Rómeó és Júlia páros figuráját most a 2000-2500 eurós sávban lehet megpályázni.

Főurak a Dorotheumban

A Dorotheum bécsi palotájában szeptember 10-től látható az a kiállítás, amelynek anyagát 16-án viszik kalapács alá, a zömmel arisztokrata famíliák hagyatékából származó műtárgyak százhúsz tételt tesznek ki. A ház szokása szerint a katalógusban most is nemesi címerekkel jelzik az egykori birtokost. A néhai monarchia egyesített koronás emblémája díszeleg az osztrák uralkodóház habsburg-lotharingiai ágát képviselő Vilmos főherceg bútora felett. A bécsi Parkringen levő palotájából való szék eredetileg abban a teremben állott, ahol a német lovagrend tagjait fogadta a nagymester házigazda. A historizáló ülőalkalmatosság párját az osztrák iparművészeti múzeum őrzi, tervezője Theofil von Hansen építész volt 1870 táján. A keményfából készült, dúsan aranyozott, bőrülésű és -támlájú, frissen restaurált darab becsértéke 3400-3800 euró. A Győry grófok nyíllal átlőtt torkú oroszlános címere alatt egy empire stílusú pult-íróasztalt ajánlanak 1810 körülről, a sima vonalai és kis mérete miatt ma is praktikus darabot a 2200-2600 eurós sávban kínálja a ház antikbútor-szakértője, a magyar származású Alexander Dóczy. Két oldalt szenteltek a katalógusban annak a hat biedermeier széknek, amelyek Maximilián Verhovácz von Ehrenburg und Rakitovec zágrábi püspök tulajdonából valók. A garnitúra az egyházi főméltóság goluboveci kastélyában volt az 1820-1825 közti években (az ülések csíkos kárpitozása utólagos). Az enteriőrfotókkal is dokumentált bútoregyüttest a 2400-2800 eurós sávban indítják. A bútorokon kívül vasból öntött ágyúcső és fából faragott bölcső éppúgy előfordul a tételek között, mint velencei tükör és csillár, márkás ón-, üveg-, illetve porcelánkészlet, de akad grófnői legyezőkollekció és harmincrészes ezüst-üveg grófi piperegarnitúra is.

Egy művészeti vásár - két szemszögből

Az őszi ünnepi játékok idején, augusztus 23-án este zárult Salzburgban a hercegérseki rezidencián az Art Salzburg - International Fine Art Fair művészeti vására. Egy hét alatt hatezer látogató kereste fel a rendezvényt, amellyel a részt vevő galériások általában elégedettek voltak - mondta el a Napinak a nemzetközi mustrát most először szervező bécsi Art-port iroda sajtóreferense, Monika Vanecek-Pelz. Az eladások között tallózva említette a régi görög és orosz bizánci ikonokra specializálódott bécsi Kratochwill galéria mellett a korai márkás porcelánmanufaktúrákra szakosodott müncheni Röbbig boltját, amely a meisseni műhely híres, XVIII. századi "majomzenekarából" értékesített figurákat. Töretlen érdeklődés mutatkozott a bécsi Kovacek XVIII-XIX. századi akvarell- és olajvedutái, illetve látképekkel dekorált üveg dísztárgyai és emlékpoharai iránt is. Linzből Runge kereskedése faragott és festett paraszti bútorokat társít a két világháború közötti modern mesterekkel - most is, mint mindig, sikerrel. Az idén már fele-fele arányban szerepeltek nála a régiségek és a kortársak, nagyjából hasonló eladási kvótát kiváltva. Innsbruckból a Thoman galériáspár a bécsi rangidős mester, Herbert Brandl cím nélküli, elvont olajtájaiból adott el, míg a müncheni Terminus többek között a világhírű brit szobrász, Tony Cragg és a legdrágább élő német festő, Gerhard Richter műveit értékesítette.A Terminus tulajdonosa, Wilhelm J. Grusdat lapunk kérdésére elmondta, hogy Cragg Luke című patinázott bronz plasztikája 156 ezer euróba került új tulajdonosának, míg Richter két és fél méteresnél is nagyobb Abstract Paintingje 9 millió eurós magasságban kelt el (képünkön), de mindkét alkotótól további munkákat is lekötöttek nála. Georg Baselitztől is eladott négy eredeti sokszorosított grafikát (4000 és 17 200 euró közötti árakon), Markus Lüpertztől hármat (2500-6700 között), utóbbitól két egyedi akvarellt is, egyenként 6500 euróért. A galéria fiatal művésze, Jan Davidoff is befutott, három festményét értékesítették a 3300-6200 eurós sávban. A galériás szerint a klasszikussá vált és értékes kortársakat továbbra is könnyű értékesíteni, sőt növekvést vár a közeljövőben, mert amikor majd újra elkezd erősödni az infláció, a műtárgyak értékálló befektetést jelenthetnek. Az Art Salzburg vásárán jól vizsgázott az új menedzsment - jelentette ki Grusdat -, főleg ahhoz képest, hogy két és fél hónapja vette át a szervezést a tavasszal lemondott elődjétől. A következő évben sok még a tennivaló, de bizakodásra ad okot, hogy a politika is támogatást ígért, akárcsak egy nagy szponzoráló cég, ennek nyomán pedig két újabb fontos galériás jelentette be csatlakozását a jövő év augusztusára.

Aba-Novák a Dunakanyarban

Még annak is érdemes ellátogatni Esztergomba, aki tavaly ilyenkor látta már a debreceni MODEM nagy sikerű Aba-Novák Vilmos-életműkiállítását. Igaz ugyan, hogy most a Szent István téren csak félszáz festmény és száz grafika függ a falakon október 16-ig, de újdonság még így is található köztük. Budapestről az Abigail Galéria tulajdonosa, Hajdu Katalin Anna, valamint Kieselbach Tamás, Virág Judit és Nemes Gyula műkereskedő kölcsönzött műveket, Debrecenből az Antal-Lusztig-gyűjtemény, a helybeliek közül Zoltai Dániel adott alkotásokat, a magukat meg nem nevező magánszemélyek soráról nem is szólva. Néhány, a szélesebb közönség előtt eddig nem ismert kép mellett Aba-Novák Vilmos unokája, Kováts Kristóf mérnök jóvoltából eddig a nyilvánosság elé nem tárt írásos és tárgyi dokumentumok, fotók, privát vonatkozású skiccek is kerültek a vitrinekbe.

Elégedett a Fine Art Auctions

A müncheni székhelyű Art Directory GmbH bármiféle törzsközönség nélkül, a múlt év elején ment fel az internetre Fine Art Auctions elnevezéssel - azóta harmincegy országból ezernél is többen regisztrálták magukat az online árverési portálon. Az utóbb öt évszázad képzőművészetéből naponta 250 tételt kínálnak neves alkotóktól, az aukciók hétfőnként és szerdánként fejeződnek be. Idén az első félévben 148 200 euró bevételre tettek szert, megduplázva az egy évvel korábbi 74 900 eurót. A legnagyobb érdeklődést a közelmúlt német művészeti életének fenegyereke, a happeningjeivel botrányt kavaró Joseph Beuys váltotta ki Szarvas ős-szánnal című kompozíciójával, erre hétszázan pályáztak. Megközelítőleg hasonló számban licitáltak a világhálón Friedensreich Hundertwasser, Tom Wesselmann, illetve Jörg Immendorf színes szerigráfiáira avagy az expresszionista Brücke-csoport egykori tagja, Emil Nolde aquatinta levonataira. A cég kizárólag híres művészek alkotásait kínálja, viszonylag olcsón, 2 ezer eurós felső érték alatt (egy Picasso-műre például már 480 eurótól is lehetett pályázni). Aki egyáltalán nem akar vagy nem tud ilyesmire pénzt kiadni, annak találták ki a nyereményjátékot, amelyen havonta egy-egy mester munkáját sorsolják ki. A legutóbbi szerencsés versenyző augusztusban Oskar Kokoschka Önarckép kisszoborral című 1966-os kőnyomatát (kisképünkön) kapta, saját kezű aláírással hitelesítve. A szervezők tisztában vannak azzal, hogy sok régimódi műgyűjtő tartózkodik az online-licitálástól, e gátlások oldását célozza, hogy a vevők egy hónapon belül minden indoklás nélkül visszaadhatják a megszerzett alkotást, a cég pedig öt esztendőre vállal garanciát a mű eredetiségére, ellenkező esetben visszafizeti a teljes összeget. Az esetleges melléfogásokat kiküszöbölendő a weboldalra csak aukciós házak, tapasztalt galériások és műkereskedők tehetik fel ajánlataikat - az olykor "padláson talált" művekkel jelentkező magánszemélyek nem jelentkezhetnek beadóként.

Moszkvába viszi a gyűjtőket a Knoll

Munkával ünnepli idén ősszel húszéves fennállását Hans Knoll párhuzamosan bécsi és budapesti székhelyű kortárs galériája. A jónevű osztrák műkereskedő elsőként nyitott boltot a "keleti blokk" területén, így aztán stílusos, hogy most is kettős jellegű társasutazást szervez az orosz fővárosba, az Art Moscow 2009 kortárs képzőművészeti vásárra. Az utóbbi másfél évtizedben közel félezer érdeklődőt kísértünk már az orosz fővárosba: műgyűjtőket, múzeumi kurátorokat, művészettörténészeket és újságírókat, továbbá műbarátokat és laikus érdeklődőket egyaránt - mondta el lapunknak Hans Knoll. Sokan voltak köztük, akik először fordultak meg Moszkvában vagy először jutottak el olyan tárlatokra vagy műtermekbe, ahol kortárs orosz alkotásokat vásárolhattak - mindennek következtében máshová helyeződtek át a hangsúlyok számos kortárs osztrák magángyűjteményben. Az idén ismét lehetőséget kínálunk képzőművészeti utazásra, szeptember 20-27. között. Eddig négy országból mintegy kéttucatnyian fizettek be, de augusztus végéig még lehet jelentkezni, a rendelkezésre álló repülőjegyek, illetve szállodai szobák függvényében - zárta válaszát az osztrák galériás. A német, illetve angol nyelven vezetett látogatásokon a résztvevők eljutnak a metropolis minden fontos múzeumába - ismertette a részleteket a budapesti Knoll Galéria vezetője, Pilinger Erzsébet -, illetve galériákat, műtermeket, művészeti alapítványokat keresnek fel. Az egyik speciális napi program az orosz konstruktivista építészet emlékeinek felfedezése lesz. A Knoll belépőt biztosít az Art Moscow kortárs képzőművészeti vásárra és a hozzá kapcsolódó eseményekre, sőt a programban szerepel a Moszkva Biennále megnyitója is. Az Art Moscow a legjelentősebb orosz kortárs képzőművészeti vásár, ahol a több mint nyolcvan kiállító között az orosz galériák vannak többségben, ám évről évre több a külföldi résztvevő is.

Antikvitási hetek Bambergben

Idén is kiélhette műgyűjtési szenvedélyét a bayreuthi Wagner-fesztiválra érkező pénzes nemzetközi közönség: a közeli Bambergben tucatnyi galériás kínálta portékáját nekik is a tegnap véget ért művészeti és antikvitási hetek idején. A két évtizede megrendezett eseményen szokás szerint gondoltak a kezdő vagy szerényebb pénztárcájú gyűjtőkre is, de igazi feltűnést azért a drága remekművekkel lehetett aratni. A legtekintélyesebb bambergi galériásnak számító Walter Senger büszkeségei között szerepelt a Szent Anna harmadmagával című, 1480-1490 között hársfából faragott és festett méteres sváb szobor, aztán egy bayreuthi barokk komód 1760 tájáról, Johann Friedrich Spindler és Heinrich Wilhelm Spindler műhelyéből, valamint Alfons Walde Házak a havasokban című olajfestménye. A Wenzel Kunsthandel a híres bajor fafaragó mester, Tilmann Riemenschneider köréből kínálta Mária Magdolna térdelő figurájának 1510 körüli faszobrát. A Franke Antiquitäten faragott diófa szekrényét 1680 körül készítették Hamburgban, de hoztak egy 1701-ből való, kulccsal zárható, ezüstveretes barokk kazettát is. A vegyes műtárgyak kategóriájában szerepelt a Schmidt-Felderhoff műkereskedés ébenfából faragott, egyiptomi figurákkal díszített párizsi karosszékpárosa 1800 tájáról, de aki lakberendezését akarta kiegészíteni, az elvihetett a Galerie Puschtól egy 1900 körüli szecessziós asztali lámpát is Adolf Meyr manufaktúrájából. Nem maradtak el Bambergből a modernek sem: a magát ecsetművésznek nevező Ralf Metzenmacher Tűzpatak 2008 felcímmel hozott például figurális olajképet.

Home Galéria: fotóportrék művészekről

A huszadik század elejétől napjainkig terjedő válogatásban kínál művészfotókat a budai Home Galéria értékesítéssel kísért kiállítása; a művészfotó meghatározás ezúttal kettős értelemmel bír, mert nemcsak a fényképek készítői tartoznak a művészek sorába, hanem azok alanyai is. Az augusztus 30-ig nyitva levő tárlaton szereplő néhány alkotást euróban áraztak be - mondta el a Napinak Kertész Csaba, a galéria tulajdonosa, egyben a kiállítás rendezője. A külföldön világhírűvé vált Lucien Hervé felvételeit Kassák Lajosról, illetve Rozsda Endre festőművészről egyenként 2500 euróért lehet megszerezni, ezek a művész saját kezű vintázs nagyításai, eredeti szignatúrával. Valamivel olcsóbbak, darabonként 2200 euróba kerülnek az 1938-ban készült Hervé-fotók Breuer Marcell építész-formatervezőről, illetve Csáky József szobrászról, csakúgy, mint a művész önarcképei - ezek utólagos kópiák. A képek többségét azonban forintban mérik. A legmagasabb sávba kerültek - egyenként 75-120 ezer forint között - Gink Károly vagy Molnár Edit művei; az előbbitől Koszta Józsefről vagy Egry Józsefről készült fotók vásárolhatók meg, utóbbitól például a Kondor Bélát megmutató híres angyalszárnyas műteremrészlet. Az évtizedek óta Párizsban élő Joseph Kadar az ottani magyar művészeket örökítette meg sorra: a fotós André Kertész vagy a szobrász Etienne Hajdú mellett a festő Szenes Árpád, illetve Victor Vasarely bukkan fel képein, 50-100 ezer forintos árakon. A kiállítás meghívójára is felkerült Tóth Istvántól Anna Margit és Barcsay Jenő műteremrészlete, de számos más portré is szerepel tőle Bortnyik Sándorról, Korniss Dezsőről vagy Czóbel Béláról éppúgy, mint a leghíresebb naiv cigány piktorról, Balázs Jánosról (70-90 ezer forint közti ársávban). Fejér Zoltánnak Bálint Endréről és Reich Károlyról vagy Borsos Miklósról és Klimó Károlyról készült felvételeit 40-80 ezer forintra taksálták, míg Berényi Zsuzsa és Lugo kortárs portréit Erdély Miklósról vagy a nemrég távozott Schéner Mihályról, továbbá Deim Pálról, Keserü Ilonáról, Váli Dezsőről, illetve Böröcz Andrásról egyenként 40-70 ezer forint között lehet megszerezni.

Art Salzburg az érseki palotában

Mozart szülővárosában az őszi ünnepi játékok idején korábban SWFAF (Salzburg World Fine Art Fair) néven rendeztek nemzetközi régiségvásárt az egykori hercegérseki palotában. Noha a szervezők még legutóbb is úgy nyilatkoztak, hogy a Salza partján "a pénz az utcán hever", a gazdasági válság mégis begyűrűzhetett, mert végül lemondták az idei folytatást, jelentős szponzorok elmaradására, valamint a helyi hatóságok árképzési és bérbeadási rugalmatlanságára hivatkozva. Beugrott viszont a bécsi Art-Port, amely eddig a főváros múzeumi negyedében rendezett vásáraival szerzett tapasztalatokat. Most Art Salzburg - IFAF (International Fine Art Fair) néven, augusztus 15-23. között változatlan helyszínen, de más súlypontokkal tart nemzetközi mustrát. A két tucat élvonalbeli galériás kínálatában egyenlő arányban kerül az érdeklődők elé régiség és kortárs alkotás, emellett lesz egy mesterművek részleg, ahol a műkereskedők csak egy-egy kiemelkedő alkotást mutatnak be a potenciális vásárlóknak.