Wagner István

Megmentett műkincsek a Nemzeti Múzeumban

A műgyűjtés kiszélesedése, a régiségek divatja felértékelte a restaurátorképzés amúgy is komoly tekintélyét − Magyarországon ehhez az oktatók többségét, a gyakorlathoz szükséges műhelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum biztosítja és másfél évtizede a restaurátorhallgatók is itt mutatják be diplomamunkáikat. Az idei \"Megmentett műkincsek\" tárlaton tizennégy fiatal mutatkozik be − az \"ilyen volt, ilyen lett\" jegyében a  műtárgyak mellett szöveges magyarázatokkal, illetve fotókkal avatják be a nyilvánosságot a műhelytitkokba.

Régiségvásár Salzburgban

Idén már ötödször rendezik meg a nyári ünnepi játékok alatt a salzburgi régiségvásárt a hercegérseki palotában, augusztus 14−21. között. Ausztriából, Németországból és Svájcból harminchat galériás keresi a pénzes nemzetközi közönség kegyeit, a kínálat időben az ókori leletektől a friss kortárs termésig terjed, térben afrikai egzotikumoktól helybéli alkotók munkáiig.

Új múzeumi szárny lehet a visszaadott Klimt-festményből

A salzburgi Rupertinumban július végéig búcsúzhatott el a közönség Gustav Klimt Litzlberg az Attersee partján című festményétől, amelyet az osztrák restitúciós rendelkezések értelmében visszaadnak a néhai jogos tulajdonos örökösének. Az 1915-ben készült tájkép − Klimt egyik főműve − a neves osztrák műgyűjtő házaspár, Viktor és Paula Zuckerkandl hagyatékából került 1938-ban a férfi nővérének birtokába. Amalie Redlichet 1941 októberében deportálták a lódzi gettóba és valószínűleg megölték, lakását a Gestapo kiürítette, a képet pedig elkobozta. A művet akkor Friedrich Welz salzburgi műkereskedő szerezte meg, majd 1944-ben elcserélte a helyi Landesgalerie-vel egy másik festményért. Az intézmény jogutóda 1952-ben a Residenzgalerie lett, majd 1982-ben a Rupertinum modern galériája, utána pedig modern művészeti múzeuma, amelyek egymástól vették leltárba a Klimt-művet − onnan került most az egyedüli jogos örököshöz, Amalie Redlich 81 éves unokájához.

Régiségvásár Salzburgban

Idén már ötödször rendezik meg a nyári ünnepi játékok alatt a salzburgi régiségvásárt a hercegérseki palotában, augusztus 14−21. között. Ausztriából, Németországból és Svájcból harminchat galériás keresi a pénzes nemzetközi közönség kegyeit, a kínálat időben az ókori leletektől a friss kortárs termésig terjed, térben afrikai egzotikumoktól helybéli alkotók munkáiig.

Törékeny harmónia, magánkézből

Törékeny harmónia − e címmel látható kétszáznál több műtárgy a XVIII. század közepétől a XIX. század derekáig terjedő periódusból az Iparművészeti Múzeumban, szeptember 11-ig. Az anyag London, Sévres, Bécs, Velence és Nápoly után érkezett Budapestre egy 2003-as alapítású zágrábi magánmúzeumból. Tulajdonosa, az apai ágon pécsi magyar származású Veljko Marton parfüm-nagykereskedőként évtizedekig élt német és francia földön, mielőtt a horvát fővárosba visszatelepült volna. Összeurópai a műgyűjteménye is: klasszicista és empire stílusú márkás osztrák, német, francia és orosz porcelánok mellett ezüstkészletek és üveggarnitúrák, régi órák váltakoznak bronzszobrokkal vagy miniatűr portrékkal, korabeli bútorokból összeállított enteriőrökben. A császári, cári és királyi udvarok manufaktúráinak termékeihez a vendéglátó múzeum a pécsi Zsolnay-gyár két embernagyságú padlóvázáját társította saját tulajdonából.

„Budapest Pozitív” fotókon

A fővárosi Mai Manó Ház összes termeiben állították ki az egy évtizede létező Budapest Fotográfiai Ösztöndíj eddigi nyerteseinek termését Budapest Pozitív címmel - az ösztöndíjat évente egy-egy fotós kaphatta meg. A most kiállító művészek mind más aspektusból, más stílusban közelítették meg a fővárosi témát - íme néhány példa. Vancsó Zoltán az utca kisemberére koncentrált, Gárdi Balázs Betondzsungel-sorozatának már a címe is önmagáért beszél, Dezső Tamás és Stalter György a Józsefváros szubkultúráját fotózta végig, Kudász Gábor pedig a parkokat és a környező erdőket kapta lencsevégre, főleg esti fényben. Simon Márk a termálfürdők idős törzsvendégeinek rituális szokásait leste meg, leltárba véve velük öregedő ruhadarabjaikat, Kovalovszky Dániel Emlékgyára pedig a Csepel-művek funkciótlanná válását dokumentálta a rendszerváltás után. A szeptember 11-ig látogatható tárlatot dokumentumfilmek vetítése teszi teljessé.

Fiatalok a Várban

\"Magáért beszél\" címmel látható péntek óta a Magyar Nemzeti Galériában a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának szokásos évi bemutatkozása − a kiválogatott munkák a Petrányi Zsolt kurátor által kijelölt három problémakörre reagálnak. A csoportos tárlat egyik részlegének elnevezése Napi rutin − az ember esendő, a másik szekció A médium mindegy − legfontosabb az üzenet felvetés körül tömörül, míg a harmadik kategóriában a Kísérleti egoizmus témáját járják körül a résztvevők. A pályakezdő nemzedék sajátos gondolkodásmódját és érdeklődési körét firtató felvetésekre sokszínű válaszok érkeztek képzőművészeti alkotások formájában, a lehető legkülönfélébb műfajokban és eljárásokkal. A művekben lecsapódnak a médiában zajló elméleti viták éppúgy, mint a kollektív vagy egyéni alkotóműhelyekben folyó gyakorlati kísérletek, de megjelennek a napi politikai és társadalmi események feldolgozásai is.  A tárlat szeptember 4-éig látogatható a Budavári Palotában.

Lakner varrólányai a Szépművészetiben

Az évtizedek óta Berlinben élő Lakner László 75. születésnapját különleges kamaratárlattal köszönti a Szépművészeti Múzeum. A legkeresettebb magyar kortárs művészek közé tartozó Lakner budapesti diplomázása idején, 1960-ban festette meg egy 1937-es német riportfotó nyomán a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják című sokalakos vásznat. A kép témaválasztása és formai megoldása annyira provokatívnak tűnt pár évvel a forradalom leverése után, hogy soha sehol sem állították ki. 1970-ben a művésztől vásárolta meg egy olasz házaspár − most az akkori vevő, Roberto Tosi nagylelkű gesztusa révén került vissza a kép Magyarországra, ő helyezte tartós letétbe a a Szépművészetiben. A múzeum kevésbé ismert Lakner-művekkel, illetve a klasszikus festészet varrólány-ábrázolásaival köríti a monumentális alkotást, a németalföldi Jan van Eyck hagyományos fehér csipkegalléros portréitól a spanyol Francisco de Goya látomásaiig. A kiállítás július elsejétől október végéig látogatható.

Új vevők, magas licitek Münchenben

A müncheni Ketterer aukciósház 12 millió euró bevételt ért el első félévi licitálásain; ha a minőség stimmel, a gyűjtők szívesen fektetnek be magas összegeket − értékelte az eredményt Robert Ketterer igazgató. Ennek köszönhető, hogy az értékesített műtárgyaknál az átlagos emelkedési ráta a kikiáltási ártól a leütésiig 71 százalékot ért el és 25 százalékkal nőtt az új vevők aránya. Több mint negyven országból érkeznek ajánlatok a ház aukcióin, főleg Európából és az USA-ból, de újabban Brazíliából, Kínából, Szingapúrból és Ausztráliából is.