Wagner István

A kravátli esztétikája

Nyakkendő mint kihívás − ezzel a címmel és \"horvát hozzájárulás a globális kultúrához\" alcímmel érkezett Zágrábból vándortárlat a Budapest Galériába. Déli szomszédaink szerint a franciába és németbe is átment \"cravatte\" kifejezés nemzetük nevéből ered, mert a harmincéves háborúban a francia király szolgálatában álló könnyűlovasságuk ezt hordta a nyakában megkülönböztetésül. A \"kravátli\" az évszázadok során annyira elterjedt, hogy becslések szerint ma már mintegy 600-700 millió ember hord rendszeresen nyakkendőt. A másfél évtizede Zágrábban megalakult Academia Cravatica nonprofit szervezet hét éve indította világjáró útjára a most Budapestre érkezett kiállítást − Egyiptomtól Dél-Afrikáig, Németországtól Lengyelországig minden vendéglátó országban hozzájárultak a kortárs képzőművészek az anyag bővítéséhez. Az ominózus nyakravaló által ihletett műalkotások mintegy fele festmény, de vannak plasztikák és installációk, videók és kisfilmek is. Nálunk tucatnyi alkotó készített variációt a témára, a hagyományos technikáktól a patinázott vakolaton és digitális kollázson át a pixelizációnak nevezett fotókockázásig terjedő megoldásokkal. A tárlat augusztus 21-éig látható a budapesti Szabad sajtó út 5. alatti kiállítóhelyiségben, a turné befejezése után a nemzetközi kortárs anyag a tervezett zágrábi nyakkendőmúzeumba kerül.

Rekordárak Bécsben

Több mint három évszázados történetének legsikeresebb szezonját fejezte be nyár elejére a bécsi Dorotheum. Az aukciósház hagyományaitól eltérően ezúttal nem a régi mesterek aratták a legnagyobb sikereket.

Játékbirodalom Bécsben

Nálunk még gyerekcipőben járnak az első próbálkozások, de tőlünk nyugatra évtizedek óta garantált törzsközönsége van a játékárveréseknek. A Dorotheum legfrissebb anyagát ma viszik kalapács alá 384 tételben − az eredetileg gyerekeknek szánt termékek piacának teljesen felnőtt jellegét már a kikiáltási áraik is érzékeltetik. Egy márkás, felöltöztetett 80 centis hajas baba minimum 350 euró, hozzá egy félszáz darabból álló konyhaberendezés, komplett porcelán teaszervizzel már 1300 eurót ér a ház szakértői szerint. Egy félméteres Steiff-féle Teddy plüssmacit 900 euró fölött indítanak, a stílusosan kisméretű katalógus fedelén is reprodukált hintaló viszont már akár 350 euróért elvihető. Az örök gyereknek maradt felnőtteknek való a Märklin márkájú, távirányítású villanyvasút 550 eurós kikiáltási áron, míg egy Lehmann-féle felhúzható lakkozott fém teherautó 450-től startol. A széles kínálatban akadnak még bababútorok és társasjátékok, képeskönyvek és zeneszerszámok, hajó- és repülőmodellek, ólomkatonák − játékos és kevésbé játékos árakon.

Dorotheum: magyarok a világnagyságok között

Vasarely, Kádár, Havadtőy - ezek a magyar nevek is szerepelnek a Dorotheum holnapi, világnagyságokat felsorakoztató modern és kortárs árverésén.

Dorotheum: magyarok a világnagyságok között

A bécsi Do­ro­theum­ban június 21-ére hirdetett modern és kortárs árverésen olyan világnagyságok szerepelnek, mint Braque, Chagall, Léger, Maillol, Picasso vagy az amerikaiak Lichtensteintől Warholig, az osztrákok közül Fuchs, Hundertwasser, Wotruba, a németek sorában pedig egyebek közt a legdrágább élő művész, Gerhard Richter. A rangos névsor még tovább emeli annak értékét, hogy a katalógus címlapjára is kiemelték, belül pedig két oldalon közölték Victor Vasarely Carmi-blu című 1966-os op-art kompozícióját (képünkön), amelyet Eugenio Carmi olasz galériás-művész tiszteletére festett temperával falemezre. A francia magántulajdonból való, kobaltkék és fekete kontrasztokban tartott egyedi kép becsértéke 30-40 ezer euró.

Csempészett, hamisított régiségek

A határon elkobzott ókori műtárgyakból mutat be kamaratárlatot  a Szépművészeti Múzeum június közepétől szeptember derekáig. Az intézmény antik részlege 1996 óta gondozza a csempészett régészeti leleteket, amelyek átmeneti letétből kerülnek vissza jó esetben a jogos tulajdonosukhoz, de a raktárban így is mintegy négyezer tárgy vár sorsára, ezekből válogattak a mostani bemutatóra. A III. században készülhetett a Római Birodalom egyik görög tartományában az az ezüstcsésze, amelyet a vámosok 2003-ban foglaltak le Lökösházán. Battonyán viszont még 1996-ban koboztak el egy hellenisztikusnak tűnő terrakottaszobrot, amelyért a műtárgypiacon jó árat fizetnének − ha eredeti volna, de a szakértők kiderítették, hogy kezdő hamisító műhelyéből került ki az ifjú alakja. Ugyanabban az évben került elő Komáromban egy sokkal jobb hamisítvány, amely még a muzeológusokat is megtévesztette eleinte; a félmeztelen bronz Vénuszról az MTA Geokémiai Kutatóintézetének vizsgálataival döntötték el, hogy nem az ókorban készült. Habár eredeti példány a római császárkorból, de töredékes volta miatt műkereskedelmi szempontból kevésbé értékes egy márvány Herkules-szobor lábfeje, amelyet 2003-ban találtak a röszkei határállomáson − ez esetben a kutatók szerint egy antik szentély jelenleg is folyó kifosztásához vezethetnek a szálak.

Szezonzáró sorozat a Kinsky-palotában

Holnaptól látható a bécsi Kinsky-palota dísztermében az az aukciós tárlat, amelynek szecessziós, avantgárd és kortárs anyagát június 21−22-én viszik kalapács alá. Az új igazgató és egyben az árverés vezetője, Nikolaus Schauerhuber egyik újítása, hogy válogatott kisegyüttesekre is lehet licitálni. A vernisszázson előadás is lesz az osztrák szobrász, Fritz Wotruba hagyatékáról, illetve az abból árverésre bocsátott három bronzszoborról, az 1951-es Nagy fekvő nőalakról (100−180 ezer euró), az 1959-es Maszkról (20−40 ezer euró) meg az 1961-es Antigonéról (40−80 ezer euró). A katalógus egyik tanulmánya pedig a vajdasági magyar Wanyek Tivadar mágikus piktúráját állítja párhuzamba a vele egykorú Korniss Dezső műveivel. Wanyek Találkozását a 3-4 ezer eurós sávban indítják, míg a Cím nélküli kompozícióért vagy a Szerelmespárért egyenként 4500−6 ezer eurót várnak. Hazai vonatkozású még a Salzburgba települt Harta Albert estélyi ruhás nőalakja (3500−5 ezer euró), amely korábban is szerepelt árverésen.

Moholy-Nagy a Ludwig Múzeumban

A fény művészete címmel Madrid, Berlin és Hága után most a budapesti Ludwig Múzeumban látható a  koprodukciós vándortárlat Moholy-Nagy László sokoldalú munkásságáról. A mintegy kétszáz kiállítási tárgyat a világ kéttucatnyi gyűjteményéből kölcsönözték. A weimari Bauhaus egykori tanárának, majd emigrációja után a chicagói Institute of Design alapítójának szerteágazó tevékenységéből ezúttal főleg \"fénnyel készült\" műveit, vagyis fényképeit, jellegzetes fotogramjait és filmjeit helyezték középpontba a válogatók. A magyarok hozzáadott értékét épp ez utóbbi adja, mivel sikerült a művész csaknem összes filmjét eredeti elképzelése szerint helyreállítani és ezek itt és most kerülnek először a szélesebb nyilvánosság elé. Az életmű két nemzetközi tekintélyű kutatója, Passuth Krisztina és Bajkay Éva művészettörténész közreműködésével hazai kollekciókban őrzött kiadványokkal és fényképekkel tették teljesebbé a turné előző állomásain szerepelő törzsanyagot. Moholy-Nagy László családjának jóvoltából ezekhez társul még azoknak a dokumentumoknak sora, amelyeket leszármazottai kölcsönöztek ki, kizárólag a budapesti kiállításra.

Kismestereink Bécsben

A bécsi Dorotheumban XIX. századi olajfestményekből és akvarellekből visznek kalapács alá 270 tételt június 9-én, ebből kéttucatnyi hazai vonatkozású. A legmagasabbra, 7-10 ezer euróra a nemrég a Sotheby\'snél is sikert arató Eisenhut Ferenc Várostromát taksálták, amelyet hagyatéki pecsét mellett az MNG 1995-ös jótállása is hitelesít. Nagy Ernő 1927-es nagyméretű rózsacsokros csendéletét 6-7 ezer euróra becsülték, Vígh Bertalan ugyanebben az évben festett képét a szamarkandi mecsetről 5-8 ezerre. Egyenként 5-7 ezer euróra értékelték Székely Andor keleti hangulatú bazári jelenetét,  Pataky László alföldi szénabegyűjtését, míg Gergely Imre velencei naplementéje 3500-4 ezer eurót kóstál. A 2500-3 ezer eurós sávban egyebek közt olyan képek vannak, mint Bruck Lajos kastélybelseje, Cserna Károly arab lovascsoportja, illetve Neogrády Antal tengerpartja.Feleekkora szintről indul még több Neogrády-életkép vagy -tájkép (Antaltól és Lászlótól egyaránt), valamint Kárpáthy Jenő nyírfaerdeje avagy Szánthó Mária fekvő női aktja.