Vajnai Lajos

Kiszámíthatatlan lehet a tömeg

Bölcs döntés volt a Fidesz részéről a szombatra tervezett nagygyűlés elhalasztása, mert a tömeg felfokozott izgalmi állapot miatti kiszámíthatatlan viselkedése akár újabb erőszakos cselekményekbe torkollhatott volna – mondta Bodor Péter, az ELTE szociálpszichológiai tanszékének tanára. Tömeghelyzetekben ugyanis a résztvevők megszűnnek egyének lenni, izgalmi állapotba kerülnek, elvesztik önkontrolljukat, és olyan ösztönök törhetnek fel, mint például a vandalizmus vagy a legyőzhetetlenség érzése. Ilyen esetben az események kontrollálhatatlanná és visszafordíthatatlanná válnak, mint ahogy történt a Magyar Televízió székházánál – mondta Lasz György, az In-Kal Security 2000 Kft. ügyvezetője. A futballmeccseken is hasonlóan zajlanak az események: a huligánok – sérüléseik ellenére – újra és újra összecsapnak a rendőrökkel, és addig folytatják, amíg be nem gyűjtik őket – von párhuzamot Lasz. Bodor szerint az esemény nézői érzelmileg azonosulnak a rendbontókkal. Az egyébként tiszteletben tartott normák – ne lopj, ne rongálj – ilyenkor felülíródnak, és elfogadhatóvá válhat a lopás, a kirakatok betörése, az erőszak, a rendőrök megtámadása. Ebben a helyzetben egy nagygyűlés megtartása kockázatot jelent, mert az egyébként békés tüntetéshez olyan garázda csoportok is csatlakozhatnak, amelyeknek célja a rongálás – mondta tegnap Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter. Bár a felelősséget a rendezvény szervezői viselik, a rendőrségnek ilyen esetekben is fenn kell tartania a közrendet, ami a szokásosnál nagyobb rendőri jelenlétet kívánna meg. A kockázat abból adódik, hogy az elmúlt napok eseményei mögött néhány száz főt számláló szélsőséges csoportok állnak, amelyeknél nincs semmilyen visszatartó erő. A randalírozók többsége jól ismert, korábban köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt, bűncselekményekből élő, valamint radikális jobboldali nézeteket valló személy, sőt most először a futballhuligánok is aktív részesei lettek az eseményeknek. A rendőrség helyzetét nehezíti, hogy eddig ismeretlen csoportok is megjelentek, amelyek felkutatása már elkezdődött. A hatóságok tömegrendezvények esetében elemzik a kockázatokat, annak megfelelően döntenek a biztosítás nagyságáról vagy azokról az intézkedésekről, amelyekkel megakadályozható a rendbontás. Sor kerülhet előzetes adatgyűjtésre, felderítésre, a nemzetbiztonsági szolgálatok bevonására – ennek részletei persze szolgálati titoknak minősülnek.

Eddig ötvenmilliós kár lehet a közterületeken

A budapesti közterületeken legalább 40-50 millió forintos kárt okoztak a vandálok az elmúlt két napban, bár a károk felmérése még folyik – mondta lapunknak Szegedi Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) szóvivője. Szerda hajnalban 30 munkagép és 90 munkatárs dolgozott a romok eltakarításán, a sérült tárgyak pótlásán, a tömegközlekedés beindításán. Szegedi szerint a cég jól vizsgázott, mert reggelre sikerült eltakarítani a romokat, de egyelőre nem tudják, ki állja a pluszköltségeket, mert a fővárossal kötött szolgáltatási szerződés ilyen esetekre nem rendelkezik. A rendőrségnél egyelőre nem tudták megmondani, mennyibe került az elmúlt két nap. A legnagyobb tételeket a rendőrök túlórája és az eszközállományban keletkezett károk jelentik, melyeknek terheit a rendőrség saját költségvetéséből nem tudja kigazdálkodni, de ígéretet kaptak pluszforrásokra – nyilatkozta lapunknak Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a költségvetés terhére pótolja a megrongálódott eszközöket. A rendőri költségek minden bizonnyal meghaladják az egynapos Bush-látogatás 116 millió forintos összegét, ami a rendőrök átvezényléséből, a két helikopter légtérben tartásából, a három bombariadó kivizsgálásából, a túlóradíjakból adódott.

A fuvarozókon alig segít az olcsóbb üzemanyag

A csökkenő benzinárak alig segítenek a taxisokon és a fuvarozókon, sőt egyes társaságok a megszorító intézkedések miatt éppen most készülnek áremelésre.

Nagy foglalkoztató maradt a Csepel Művek ipari területe

Csepel lakónépessége 81 ezer fő körüli, csaknem 10 százalékkal kevesebb az 1990-es évek elejinél. Az elmúlt mintegy másfél évtizedben a csökkenés folyamatos, főleg a csepeli kerület agglomerációjába kiköltözések miatt, ahol több helyen is épültek lakóparkok, kisebb lakótelepek. A népesség folyamatosan öregszik, az aktív korúak aránya – az országos és a budapesti helyzethez viszonyítva – átlagon felüli – derül ki a többi között a GKI Gazdaságkutató Rt. által a kerületi önkormányzat felkérésére készített tanulmányból. A XXI. kerület munkaképes korú lakosainak száma csaknem 50 ezer, ebből mindössze 1100 körüli a munkanélküliek száma, ami 1,9 százalékos arányt jelent. A csepeliek többsége a kettős könyvvitelt vezető cégeknél talál munkát, mindegy 8,5 ezren dolgoznak közalkalmazotti/köztisztviselői státusban, az egyéni vállalkozók száma 3900. A foglalkoztatottság biztatóan alakult az elmúlt tíz évben, de az átlagosnál gyengébb infrastrukturális adottságok akadályozták s jelenleg is akadályozzák a nagyobb lendületű fejlődést. Korábban a kerület – s nagymértékben Magyarország – gazdaságát a nehézipari jelleg határozta meg, hiszen itt működött a Csepel Művek. Mára a korábban jellemző sokféle nehézipari tevékenység nagyrészt visszaszorult, a vállalkozások többsége az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedik, a fémipari feldolgozás aránya pedig 17 százalékra csökkent. A sziget vonzerejét növeli, hogy az ipari múlt miatt rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő, a megfelelő tárolókapacitás, valamint ipari terület. Az ide telepedett nagyvállalatok közül jelentős a Power Gen hőerőmű, a Dunapack, a Siemens. A Csepel Művek egykori telepén ma jellemzően kis- és közepes vállalatok működnek: főként a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és a hulladékgazdálkodás területén. A legnagyobb foglalkoztatók közé a papírgyártók, a kiadói, nyomdai tevékenységet végző vállalkozások tartoznak. A lakásépítés fővárosi felfutása a kerületet alig érintette, jelenleg 32,2 ezer lakást tartanak nyílván, miközben Csepel vonzáskörzetében a lakásállomány bővülése meghaladta a 11 százalékot, jellemzően egy- és kétszobás lakások épültek. A háztartások méretének csökkenésével kevesebben is élnek egy lakásban, a 2,4-es átlag megfelel a fővárosi átlagnak. A csatornával való ellátottság terén sok még a tennivaló, az újonnan épített lakásoknál – főként a külterületi részeken – ez az arány mindössze 50 százalék körüli. A gazdasági fejlettséget és az itt élők jövedelmi helyzetét mutatja a személygépkocsi-állomány, amely az országos átlagnál magasabb, de elmarad a fővárosi kerületek átlagától. Az átlagnál gyorsabban nő a személyautók száma, évente több mint 1,1 százalékkal, a kerületben 57 százalék a 10 évnél idősebb autók aránya, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak.

Ingatlanokat ad el Budavár önkormányzata

Nyilvános pályázatot hirdetett (amelyet versenytárgyalás követ) a Budavári Önkormányzat több tulajdonában lévő ingatlan eladására, illetve bérbeadására. Az érdeklődők tíz ingatlan, elsősorban kereskedelmi tevékenységre alkalmas vagy műhelyként használható – például Attila úti, Bem rakparti, Fő utcai vagy Országház utcai – helyiség bérletére licitálhatnak, de akad közöttük Dísz téri gépkocsitároló is. A helyiségek bérleti joga most járt le, így újra meghirdeti ezeket az I. kerületi önkormányzat. A nyertesek öt évre szerezhetik meg az ingatlanok bérlett jogát. Eladásra összesen 13 helyiséget kínáltak fel, ezek 8 és 171 négyzetméter alapterületű földszinti vagy pincei ingatlanok (például az Attila úton, a Krisztina körúton, a Logodi utcában vagy a Váralja utcában), amelyek kereskedelmi célra, raktározásra és műhelyszerű hasznosításra is alkalmasak. Kikiáltási áruk nettó 2,5 és 16 millió forint között mozog, az állapottól és alapterülettől függően. Az épületrészek között vannak olyanok, amelyeket a korábbi bérlő visszaadott, másokat pedig már többször meghirdettek, de eddig nem sikerült hasznosítani, mert felújításukra is áldozni kellene az új tulajdonosnak vagy bérlőnek – mondta lapunknak Zubovits Emese, a Budavári Önkormányzat vagyoni irodájának munkatársa. A tulajdonosi bizottság és a képviselő-testület közös döntése volt, hogy ezek hasznosítására befektetőket keressenek. A nyertes bérlőknek vállalniuk kell a helyiségek saját költségen történő felújítását, a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételt, a műszaki állapotra vonatkozó részletes információ beszerzése azonban már a pályázó feladata. A versenytárgyalás október 12-én lesz, de a pályázóknak a közjegyzőnél regisztráltatniuk kell magukat, és a versenytárgyalási biztosítékot legkésőbb október 11-én délig be kell fizetni az önkormányzat számlájára.

A fuvarozókon alig segít az olcsóbb üzemanyag

A csökkenő benzinárak alig segítenek a taxisokon és a fuvarozókon, sőt egyes társaságok a megszorító intézkedések miatt éppen most készülnek áremelésre.

A VOSZ szerint sérül a jogbiztonság a csomaggal

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) három ponton is támadja az Új egyensúly programot, mert szerintük nem összeegyeztethető a jogállami követelményekkel, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak – jelentette be Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Nem az adóemelés mértéke a probléma, hanem annak megvalósítása okoz gondot, mert a törvény átláthatatlan, bonyolult, és a hatálybalépéssel nem várták meg az adóév végét, így nem biztosítottak kellő időt a felkészülésre. Szintén nem fogadják el azt a feltételezést, hogy minden vállalkozó törvényt sért, ezért a kormány kétszeresére növeli a járulékalapot, valamint bevezeti az elvárt adó intézményét. Alkotmányellenesnek tartják a kollektív bűnösség elvét, amelyet a törvényekben alkalmaznak, ezzel a vállalkozókra hárítják a bizonyítás terhét és kockázatát – mondta Kolláth György, a VOSZ által felkért szakértő. Magyarországon hiányzik a szilárd gazdasági alkotmányosság, ami kiszámíthatóvá tenné a gazdasági életet, ezt előbb-utóbb ki kell alakítani, még akkor is, ha most az Alkotmánybíróság elutasítja a beadványokat. Az Új Magyarország fejlesztési tervvel kapcsolatban a VOSZ úgy látja, hogy a megszorítást, a konvergenciaprogramot és a fejlesztési tervet összhangba kellene hozni, mert nem lehet szűkülő gazdaságban és szűkülő bevételekből finanszírozni a gazdaság fejlődését. A megszorítások hatásait két évre kellene korlátozni, utána pedig a gazdasági növekedésre összpontosítani. Kiemelten fontosnak tartják a versenyképesség növelését, amihez a versenyképes adórendszer is hozzátartozik. A koncepció fontos elemének tartják a foglalkoztatást, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazását, és hiányolják a kkv-kra vonatkozó stratégiákat.

Irányt kell szabni a kutatás-fejlesztésnek!

Az eredményszemléletet kell meghonosítani a magyar kutatás-fejlesztésében (k+f), és meg kell jelölnünk azokat a húzóágazatokat, amelyek fejlesztésére koncentrálnunk érdemes – véli Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke, aki szerint viszont az átalakítás érdekeket sért, amit a hivatal elleni támadások jól jeleznek.

Egyszerűsödő netes fizetés

Már ezen a héten teljessé válik nálunk is az online pénzküldő- és fogadó szolgáltatás. Szakértők azonban úgy vélik, ez nem sokat változtat a hazai fizetési szokásokon.