Vajnai Lajos

Megtakarítást is hoz a környezetvédelmi beruházás

A környezetvédelem már versenyképességi tényező, ezért a legtöbb cégnek foglalkoznia kell vele, de a társadalmi felelősségvállalás ma nem több, mint egyszerű pr, a jövőben viszont átalakíthatja a gazdaság működését.

A korlátozások ellenére is jönnének a romániai munkavállalók

A romániai átlagbér 234 euró, ami fele a magyarországinak, bár az utóbbi években a bérek gyorsan emelkednek, mert bizonyos szakmákban már ott is munkaerőhiány van. Egy román kutatóintézet szerint ha Magyarország teljesen megnyitná a munkaerőpiacát, akkor 100-150 ezren települnének át, mert csábítja őket a magasabb kereset lehetősége. Keleti szomszédunk munkavállalóinak célországai között Magyarország a negyedik helyen szerepel Olaszország, Spanyolország és Németország után, becslések szerint akár 80-100 ezer is lehet az itt dolgozók száma. Sok a feketén foglalkoztatott, mert a statisztikák ennél jóval kisebb létszámot tartalmaznak: mindössze 32 ezren rendelkeznek munkavállalási engedéllyel. A tömeges áttelepülést akadályozná meg a Szociális és Családügyi Minisztérium azzal, hogy csak részlegesen nyitná meg a munkaerőpiacot a román és bolgár állampolgárok előtt. A munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban (élelmiszeripar, textilipar, építőipar, egészségügy) és szakmákban engedély nélkül vállalhatnának munkát az újonnan csatlakozó országok állampolgárai. Azokon a területeken, ahol túlkínálat van, vagy azokban a régiókban, ahol nagy a munkanélküliség, maradnának a jelenleg érvényes szabályok, vagyis a magyar cégeknek továbbra is meg kell indokolniuk, ha külföldi munkavállalót alkalmaznak egy magyar helyett. A korlátozás két évig biztosan életben maradna, de a kormány félévente felülvizsgálná, hogy melyek a hiányszakmák és munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, és az eredményeknek megfelelően felülírnák a szabályozást. A kormány szándékai szerint a külföldiek munkavállalását fokozottan nyomon követnék, vagyis a szabadon munkát vállaló román és bolgár állampolgárok foglalkoztatását is be kell majd jelenteniük a magyar cégeknek. A regisztráció elmulasztását komoly szankciókkal torolnák meg, sőt elrettentő méretű büntetésekre is számíthatnának a szabálytalan cégek. A korlátozás még így is kijátszható, ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása miatt a romániai munkaerő-kölcsönzők Magyarországon is megjelenhetnek. A magyar munkavállalók például csak nehezen tudnak a kikölcsönzött szlovákiai dolgozókkal versenyezni. A román bérszínvonal, a munkabért terhelő adók alacsonyabbak, így kevesebb pénzért is szívesen jönnének át dolgozni: a munkaerő-kölcsönző cég és a náluk állományban lévő munkavállalók Romániában fizetnének adót, így a magyar állam sem járna jól, mert elesne az adóbevételektől.

Jól működő gazdaság nincs fuvarozók nélkül

A megszorítások mellett Bulgária és Románia uniós csatlakozása jelenti a legnagyobb kihívást a magyar szállítmányozás számára. A kormánynak be kellene tartania a tavaly kötött megállapodást, melynek jó része nem jelentene többletkiadást a költségvetésnek – véli Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) társelnöke, a kecskeméti Silog Bt. ügyvezetője.

Áruhiány akadályozza a felújításokat

A szakkereskedésekben hiánycikk a szigetelőanyag, többségük csak februárra tudja teljesíteni a megrendeléseket. A hiány csak részben magyarázható a hazai kereslet felfutásával, az építőipar ciklikussága miatt szeptember–november között megélénkül a hőszigetelő anyagok forgalma – mondta lapunknak Gerendai Gábor, az R.W Bautech Hungária Kft. műszaki vezetője. A Hankook-beruházás és a panelprogram olyan pluszigényeket generál, amelyeket importból is nehéz kielégíteni, mert egész Európában hiány van ezekből az anyagokból. Ráadásul Kína is egyre nagyobb keresletet támaszt – tette hozzá Füzesi Tamás, a Hőterminál Kft. ügyvezetője. Sőt, a magyarországi gyártás egy része is exportra megy. Füzesi elmondta: raktárkészletüket a minimálisra kellett csökkenteni, hogy a leszerződött partnereket a megfelelő mennyiséggel ki tudják szolgálni. Gerendai szerint a helyzet nem ilyen súlyos: bizonyos gyártók termékeiből hiány mutatkozik ugyan, de a vevők igényeit ki tudják elégíteni. Az energiaárak növekedése egyelőre nem hozta meg a lakástulajdonosok felújítási kedvét. A megkérdezett építőipari cégek szerint a megszorítások miatt az emberek inkább kivárnak, de hosszabb távon dinamikus növekedésre lehet számítani a piacon. Az energiaárak emelkedése sokakat elgondolkodtat, hogy érdemes belevágni a korszerűsítésbe, de további ösztönzőt jelentene, ha az állam is támogatná az ilyen típusú beruházásokat – vélekedett Tóth István, a Tóth és Társa Kft. ügyvezetője. Aki most kap észbe, hogy még ebben az évben szeretné fűtésszámláját csökkenteni, elkésett, mert nem lehet olyan mestert találni, aki az idén vállalná a felújítást. Ilyen munkát legkorábban jövő tavasszal tud elvégeztetni, így egy 100 négyzetméteres lakásra számolva 180 ezer forint megtakarítástól esik el ebben a fűtési szezonban.

Kiemelt ellenőrzés

Nem vizsgálják külön a közbeszerzés hatálya alá tartozó beruházásokat, de természetes, hogy a nagyobb építkezéseken többször is megjelenhetnek a munkaügyi ellenőrök – mondták lapunknak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF). Építőipari cégek tapasztalatai szerint a felügyelők egyre gyakrabban látogatnak ki az állami vagy uniós forrásokból zajló beruházásokra. A munkaügyi bírság a közbeszerzésekből kizáró tényező, a jogsértésen ért vállalkozások adatait szeptember végétől az OMMF nyilvánosságra hozza. Ebben már kereshetők annak a több mint tízezer vállalkozásnak az adatai, amelyeket 2005. augusztus 4. óta jogerősen megbírságoltak. Egyébként jellemző, hogy a vétségeket csak ritkán a fővállalkozók követik el, sokkal inkább az alvállalkozókra jellemző a feketén foglalkoztatás. Egyre gyakoribb az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, a munkáltató kiváltatja a munkavállalóval a könyvet és csak akkor tölti ki, ha elterjed az ellenőrzés híre. Az első kilenc havi tapasztalatok – több mint 20 ezer vállalkozást ellenőriztek – szerint az építőiparban valamelyest javult a helyzet, itt a vizsgált cégek 40 százaléka követ el szabálytalanságot, szemben a 70 százalékos átlaggal. Az ellenőrzéseket szúrópróbaszerűen, illetve más hatóságok megkeresésére hajtják végre. A bejelentések nagy része maguktól a munkavállalóktól származik, de gyakori, hogy egy jóakaró versenytárs tesz bejelentést.

Tíz százalékot kérnek a munkavállalók

A szakszervezetek egységesen kiállnak a tavaly megkötött hároméves minimálbér-megállapodás mellett. Bár korábban a munkavállalói oldalon voltak olyanok, akik a megváltozott gazdasági körülmények miatt kezdeményezték volna az újratárgyalást, de később ők is belátták, hogy jobb pozíciók elérésére vajmi kevés az esély. Komolytalan egyes munkaadóknak az az ötlete, hogy a megszorítások miatt felrúgnák a hároméves megállapodást, ez nem is szerepel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) napirendjén – mondta lapunknak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. A szakszervezetek szerint az érvényben levő minimálbér-megállapodás túléli az őszt, ám a jövő évre szóló tárgyalásokon elhúzódó vitákra lehet számítani, ezért az egyeztetéseket minél hamarabb meg kell kezdeni. A kormány a Gyurcsány-csomaggal mindkét partner kezét megkötötte, ezért nagyon nehéz lesz alkut kötni. A bérekre a kormánynak kell javaslatot tennie az OÉT-ben; a programokból kitűnik, hogy megállítanák a reálkeresetek növekedését. A munkavállalók célja, hogy jövőre a reálbérek ne csökkenjenek, inkább kismértékben emelkedjenek – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Pataky szerint a versenyszférában ennek megvan a fedezete, de közben a munkaadók a versenyképesség romlásával és munkahelyek megszűnésével fenyegetőznek majd. A helyi szakszervezetek – amelyek már elkezdték a jövő évi egyeztetést – a bruttó bérek 9-10 százalékos emelését tűzték ki célul. Az érdekképviseletek minden eddiginél nehezebb alkura számítanak, a konfliktusok pedig munkabeszüntetésekhez is vezethetnek azokban az ágazatokban, ahol a dolgozók érdekérvényesítő képessége erős.

Megszorongatott szponzorok

Igazi csemegéket ígér az idei őszi-téli kiállítási szezon a múzeumlátogató közönségnek, de a megszorítások miatt jövőre nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az intézmények, amelyek nem tudnak felmutatni egy-egy húzónevet, a cégek ugyanis először az ilyen jellegű kiadásaikat fogják vissza. A hazai vállalkozások szponzorációs tevékenysége igen eltérő: vannak, amelyek intézményt támogatnak, mások inkább egy-egy tárlatot segítenek. A Mol például minden évben kiválaszt egy-egy tárlatot, idén a Szépművészeti Múzeum Géniuszok és Remekművek sorozatához nyújtott anyagi segítséget. Az MKB Bank a Szépművészeti Múzeum múzeum+ nevű programját támogatja, valamint a nehéz helyzetben lévő Ernst Múzeum saját gyűjteményét kölcsönözte ki egy évre. Az OTP Bank az idén három kiállítás létrehozását támogatta: az Iparművészeti Múzeumban megrendezett Lakástrend és design kiállítást, a békéscsabai Munkácsy-kiállítást és a Szépművészeti Múzeum Géniuszok és Remekművek sorozatát. A képzőművészetre fordított pénzekről elég szűkszavúan nyilatkoznak a megkérdezett cégek: a Molnál annyit mondtak, hogy társadalmi szerepvállalásukra az árbevétel 0,9 százalékát költik, az MKB hét számjegyű összeget fordít kiállításokra, az OTP pedig több mint 10 millió forintot költött a képzőművészetre. A Műcsarnok legnagyobb vállalkozása a december 7-étől február végéig látható Dreamlands Burn című kortárs skandináv kiállítás lesz. A kockázatosabb kortárs művészettel szemben a Szépművészeti Múzeumban december elsején megnyíló, Vincent van Gogh műveit felvonultató tárlat biztosan közönségsiker lesz. A kiállítás részleteit a múzeum csak később hozza nyilvánosságra, de annyi biztos, hogy a költségvetés jóval meghaladja a Monet és barátai című kiállításét, amely 250 ezer látogatójával az utóbbi évek legsikeresebb rendezvénye volt. A közönség természetesen vevő az ilyen megakiállításokra, ugyanis az embereket a múzeumba is a divat vonzza. Manapság az impresszionisták, a múlt századi modern festők, az egyiptomi és reneszánsz kiállítások biztos kasszasikert hoznak, ezek támogatásáért sorba állnak a cégek. Sokkal nehezebb helyzetben vannak a kevesebb látogatót vonzó tárlatok, de a szintén közönségcsalogató skandináv kiállítás esetében is csak a nagykövetségek segítségével tudtak szponzorokat találni. Egy-egy nagy kiállítás esetében százmilliókat kell megmozgatni, a költségek közel harmadát a biztosítási díjak teszik ki, amelyet az állami garancia csak részben fedez. Közben a múzeumok is átalakulnak, a bevételek egyre nagyobb hányada származik jegyeladásból és szponzoroktól, ezért ki kell szolgálni a partnereket és a látogatót.

HATÁRÁTKELŐK

Megnevezés Átadási időpont Barabás, Bácsalmás, Berzence, Lónya, Tiszasziget 2006. ősz Létavértes, Hercegszántó 2006 vége, 2007 eleje Horvátországi két átkelő 2007. augusztus Forrás: NAPI-gyűjtés

Újabb felvásárlások várhatók az online-piacon

A hazai internetes ipar nagykorúvá vált, egy újabb internetes boom van kibontakozóban, amely mögött már valódi üzleti modellek csapnak össze. A verseny egyre erősebb nemcsak a fogyasztókért, hanem a hirdetőkért is. Ennek üzletileg teljesen racionális következménye, hogy a szektorban egyre több a felvásárlás. Ugyanis a nagyok igyekeznek tovább növelni kínálatukat, közben pedig külföldi szereplők is – a növekedési kényszer miatt – célpontként kezelik a magyar internetes vállalkozásokat. Információink szerint az utóbbi néhány hónap tranzakciója (iwiw, Habostorta, Sztaki-szótár) után rövid időn belül újabb üzletek kerülhetnek tető alá. Információink szerint előrehaladottak a tárgyalások a hírkereső, a ma.hu és az sg.hu portálok értékesítéséről. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a felvásárlásoknak egyedül az árak szabhatnak határt, pedig néhány milliárd forint szabad tőke még elköltésre vár az iparágban. Az árak az utóbbi időben annyira elszaladtak, hogy több befektetőt elriasztanak a magyarországi terjeszkedéstől. Már az iwiw 4 millió eurós ára is soknak tűnt, bár később kiderült, hogy jó befektetés volt – mondta lapunknak Novák Péter, a Kirowsky Zrt. ügyvezetője. A tulajdonosok egy része arra vár, hogy befektetése jövőben még többet érjen. Egyelőre nem szeretnénk eladni sem a Myvipet, sem az érdekeltségünkbe tartozó más weboldalakat, pedig az iwiw-tranzakció után 15-20 érdeklődő is jelentkezett – válaszolta kérdésünkre Holman Endre, a Myvipet is üzemeltető Virtual Media Kft. ügyvezetője. A hazai piacot tesztpiacnak tekintik, külföldön szeretnének terjeszkedni, már az idén olyan újdonságokkal jelentkeznek, amelyekkel felvehetik a versenyt a leglátogatottabb közösségépítő oldallal, az iwiwvel, de dolgoznak internetes tartalmaik összekapcsolásán is – tette hozzá Holman. Szerinte a befektetés néhány év múlva a mainak a többszörösét fogja érni, ekkor már időszerűvé válhat az eladás. Minden magyar tartalomszolgáltató felvásárlási célpont lehet, még a hazai piacvezető hármas, a T-online, a Sanoma és az Index-csoport is – véli Nemes Dániel, a Filter:max stratégiai igazgatója. Bár a T-online médiaportfóliójának eladása csak nemzetközi szinten képzelhető el. A nagy nemzetközi cégek közül csak a Google van jelen Magyarországon, amely most is a leglátogatottabb oldalak egyike. A teljes hazai piacot átrendezheti, ha a nagy nemzetközi szereplők elindítanák magyar nyelvű szolgáltatásaikat, bár ennek ellene szól az óriási beruházási igény. Novák szerint középtávon a legnagyobb változást az okozhatja, hogy a hirdetési piac növekedésének lassulásával a hagyományos médiavállalatok is megjelennek az online-piacon. Egyelőre ezek ebben a szegmensben kevésbé aktívak, pedig hatalmas mennyiségű tartalom fölött rendelkeznek.