A magyar ingatlanállomány fele hőtechnikai szempontból elavult és ez az arány a közintézményeknél még magasabb is lehet, bár pontos adatok nincsenek. Csak fűtés- és világítás-korszerűsítésre 70–100 milliárd forintot kellene költeni, hogy a húszéves vagy még régebbi eszközöket kicseréljék – mondta lapunknak Szadeczki János, a Caminus Energiaracionalizálási Szolgáltató és Fővállalkozó Zrt. vezérigazgatója. Hőszigeteléssel és az ablakok cseréjével is energiamegtakarítást lehetne elérni, korszerűsítésre azonban sem a központi költségvetésnek, sem az önkormányzatoknak nincs pénze. Egy-egy rekonstrukciótól eltekintve a középületek továbbra is korszerűtlenek, így használóik kénytelenek az egyre nagyobb energiaszámlát fizetni. Ez nem csekély összeg: becslések szerint az önkormányzatok energiaköltsége kiadásaik 10 százalékát teszi ki.
Az energiahatékonyság 40 százalékos javításával évi 20–25 milliárd forintot lehetne megspórolni, sőt, a környezet terhelése is csökkenne, hiszen a megtakarítással kiválthatóvá válna egy közepes méretű szénerőmű. A gyakorlat azonban az, hogy a költségvetés inkább kompenzálja a növekvő energiaárakat, s a megszorítások miatt korszerűsítésre megint nem lesznek források. A legtöbbször azok a felmérések is hiányoznak, amelyek tiszta képet adhatnának az energiafelhasználás mértékéről, céljáról, indokoltságáról, költségeiről és jellemzőiről.
A spórolásra jó lehetőség a szigetelő vakolatok, burkolatok felvitele. Ezeket elsősorban 30-as téglából épült házakhoz ajánlják, ahol egy ilyen vakolat felhordása után mintegy 20 százalékkal csökkenhet a ház fűtési költsége. Ez már csak azért is fontos, mert ma Magyarországon a lakások energetikai állapota katasztrofálisnak mondható – hangoztatták lapunkat a szigetelőanyagokat forgalmazó Knauf Insulation magyar leánycégénél (is). Egy, az azóta megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által elvégzett 2004-es felmérés szerint mindössze a lakásállomány 10 százaléka közelíti meg a hőszigetelés mai magyar normáit. Ennek következménye az is, hogy a teljes hazai energiaigényből az épületek többet használnak fel, mint az ipar vagy akár a közlekedés.
Ábrahám Ambrus
Vajnai Lajos