Vajnai Lajos

Tejüzem épül Kaposváron

Egymilliárd forintból új tejüzemet létesít Kaposvárott a Dámtej Kft. – írja az origo az MTI-re hivatkozva. A cég a tolna megyei Tamásiból teszi át székhelyét a Somogy megyei városba. A társaság az idei évben 20–23 millió liter tehéntej feldolgozását tervezi 2,5 milliárd forintos árbevétel mellett. Fő profiljuk a különleges sajtok gyártása lesz. Az év közepétől kecsketejet is feldolgoznak, kezdetben mintegy másfél millió litert, két év múlva azonban már 10 millió litert. A Fino néven forgalomba kerülő termékek között különlegesség lesz egy, a Gundel étterem számára kifejlesztett sajtcsalád. A beruházáshoz a város önkormányzata az egyik ipari parkban térítésmentesen egy csaknem négyhektáros területet adott át, valamint adókedvezményt is biztosít a társaságnak.

A finn Mecanova Kecskemétre készül

Gyártóüzemet létesít Kecskeméten a finn székhelyű Mecanova. A magyar leánycég, a Mecanova Fémlemezgyártó Kft. bejegyzés alatt van, s információink szerint 2500 négyzetméteres gyártócsarnok bérlésére kötött szerződést a Technik-Park Heliport ipari parkban. A termelést 2006 első félévében tervezik beindítani. A finn anyavállalat komplett mechanikai megoldásokat kínál ügyfeleinek, többet között a Nokia, az ABB, a General Electric is a partnerei közé tartozik. A társaság 370 főt foglalkoztat, árbevétele 2005-ben elérte az 55 millió eurót. A magyarországi terjeszkedés része a társaság globális stratégiájának, miszerint Európában, Kínában és Brazíliában is piacvezető kíván lenni a telekommunikációs mechanikai rendszerek terén. Új üzem alapítása mellett a cég átveszi a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. távközlési kapcsolószekrényeket gyártó részlegét, s annak 100 dolgozóját. A Mecanova terveiben szerepel a termelés bővítése, s az alkalmazottak létszámát is növelnék 30 fővel.

Az új évadig kivárnának a színházak

A színészeknél március–áprilisban válik kérdéssé az ekho, ekkor kötik ugyanis az új szerződéseket a következő évadra, a jelenleg érvényben lévő szerződéseken a színházak nem változtatnának. A lapunknak nyilatkozó gazdasági vezetők egyelőre tanulmányozzák az új adószabályokat, de nem tudnak mit kezdeni vele. A színészek pedig csak elvétve érdeklődnek az új lehetőség iránt, valószínűleg ők is kivárnak. A bizonytalanság a pénzügyi tervezésben is gondot okoz: a színész ugyanis bármikor nyilatkozhat arról, hogyan adózik, ami lehetetlenné teszi a tervezést és megnövelheti az adminisztrációs terheket is. Az új adózási forma elterjedése emellett növelné a színházak kiadásait, amit szűk költségvetésükből csak nehezen tudnának kigazdálkodni – mondta Lázár Egon, a Vígszínház gazdasági igazgatója. Az ekhóval mind a színészek, mind a színház rosszabbul járnak, egyedül a közalkalmazottaknál érheti meg a váltás – mondta Dely Katalin a Katona József Színház gazdasági igazgatója. Óvatosabbak a vidéki színházak, a Pécsi Nemzeti Színháznál azt mondták, hogy őket kevésbé érinti az ekho, ugyanis a színészek nagyobb része közalkalmazott, s nem keresnek annyit, hogy megérje váltani. A Kaposvári Csiky Gergely Színházban viszont ennél kedvezőbbnek látják az ekhót; a gazdasági vezető támogatná, ha a színészek nagyobb számban élnének a lehetőséggel, bár azt is elismerte, hogy a színészek többsége inkább a közalkalmazotti jogviszonyt választaná. Egyelőre a színészek fizetését kezelő Magyar Államkincstár sincs felkészülve az ekho alkalmazására, várhatóan februárra igazítják rendszerüket az új szabályokhoz. A Vígszínháznál, a Nemzeti Színháznál, a Krétakörnél és a vidéki színházakban egyaránt azt mondták, nem kényszeríthetik a színészeket semmilyen adózási formába, egyedül a Katonánál vélik úgy, hogy egységes álláspontot alakítanak ki. Az sem egyértelmű ugyanakkor, hogy kik azok a színészek, akiket érint a színlelt szerződés. Azokat, akik fellépési díjért több színházban is szerepelnek, Lázár szerint nem érinti a probléma. A színházi szakemberek szerint mindenesetre a színészek jogállásának tisztázása nélkül az új adótörvény sem oldja meg a kialakult helyzetet.

A takarítási költségek nőnek

Várhatóan az inflációnál nagyobb mértékben nő a takarítási szolgáltatások ára 2006-ban. A minimálbér-emelkedést ugyanis a takarítócégek a vevőkre hárítják, mivel a munkabér teszi ki az összes költségük 60-70 százalékát. Bár az erős verseny miatt a költségeik növekedését teljes egészében nem tudják áthárítani, az áfacsökkentést szívesen lenyelnék a takarítók, amit a megrendelők valószínűleg tudomásul vesznek. Több piaci szereplő úgy véli, hogy a piacon tisztulási folyamat indult el és ez folytatódhat ebben az évben is, aminek további árfelhajtó hatása lehet. A takarítás az egyik olyan ágazat, ahol a feketemunkának és a különféle munkaügyi csalásoknak nagy a hagyománya, de a foglalkoztatási szabályok szigorodásával és az APEH erőteljesebb fellépésével a piac átalakulóban van. Bizonyos szegmensekben már megfigyelhető a koncentrálódás, ilyen például az egészségügyi intézmények szegmense, ahol öt nagyobb szereplő osztozik a piac legnagyobb részén – mondta a NAPI Gazdaságnak Böcskei Gábor, a Profi-Komfort Kft. ügyvezetője. Hasonló a helyzet az élelmiszer-ipari és ipari üzemek takarításánál is, ugyanis ezek tisztítása speciális szaktudást és minőségi követelményeket igényel, amire kevesen képesek a hazai piacon. Az iparágtól és a cég nagyságától függ, hogy az ár és a minőség közül melyik a fontosabb, de általánosan jellemző az árérzékenység – véli Bús Péter, az ISS Servisystem Kft. menedzsere. Hozzátette, hogy a szürkegazdaság domináns, s ez nem is fog változni addig, amíg az ár mindent meghatároz. Még a közbeszerzési pályázatokon is legtöbbször az ár a döntő, ami eleve a feketemunka felé hajtja a vállalkozásokat, bár a közbeszerzési törvény változása (ennek értelmében a munkaügyi bírsággal sújtott cégek kizárhatók) kifehérítheti az iparágat. Az irodaépületek takarításáért óriási a verseny, már 6–8 forint/négyzetméteres áron is akad vállalkozó, ennyiért azonban a szakma szerint szinte lehetetlen megfelelő minőségben elvégezni a munkát.

Nehéz év vár a feldolgozókra

A tavalyinál nehezebb év vár a húsfeldolgozókra, az ágazat tovább veszít versenyképességéből, nem lesz ez másképp a Gyulai Húskombinát Rt. esetében sem. A szeptemberben elindított reorganizációs folyamat következtében a társaság szerény, 150 millió forintos eredményt ért el 2005-ben, ami a korábbi veszteségek után komoly előrelépés – mondta lapunknak Ruck János, a cég vezérigazgatója. Az idei évre 12–14 milliárd forintos árbevétel mellett 100–200 milliós nyereséget terveznek. A cég egyelőre szünetelteti a vágást, de bármikor kész újraindítani, amennyiben rentábilissá válik. Mind a tulajdonos, mind a hitelező K&H Bank elvárja a társaság eredményes működését. A magyar húsipart továbbra is erős nyomás alatt tartják az uniós versenytársak, mindemellett a magyar piac szűkül. A hazai cégeknek volument kellene növelni, hogy versenyképesek maradjanak. Az exportpiacok adottak, de árban nem tudunk versenyezni, a termelési költségek túl magasak – tette hozzá Ruck.

Vidéken kevesebb kárt okoznak a kátyúk

A múlt évben milliárdokat költöttünk kátyúzásra, de ez az utak állapotán mintha meg sem látszana – az elöregedett úthálózat mellett a foltozás nem hozhat és nem is hoz eredményt. A tél beálltával tovább nő az autósok számára veszélyes gödrök száma, bár pontos adatok nincsenek: csak Budapesten több száz új kátyú keletkezik minden nap, de nincs ez másképp az ország más útjain sem. Egyedül a budapesti fő- és tömegközlekedési utak kezelését végző Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) kétmilliárd forintot költött kátyúzásra 2005-ben, míg a Magyar Közút Kht. 4,4 milliárd forintot fordított a kezelésébe tartozó úthálózat javítására, s várhatóan 2006-ban is hasonló összeg áll majd a társaságok rendelkezésére. A megkérdezett vidéki önkormányzatoknál sem jobb az utak állapota, a tömegközlekedési útvonalak javításán kívül másra alig futja. Miskolcon 129 millió forintot költöttek útfelújításra az elmúlt évben – mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Nagy László, a városüzemeltetési és beruházási osztály vezetője. Hasonló összeget fordítottak Szegeden is kátyúzásra, míg Székesfehérváron 80 millió forint állt rendelkezésre e feladatokra. Érdekesen alakulnak az úthibák miatti kárigény-bejelentések. A legtöbb kárigény Budapesten érkezik, ahol számuk 2005-ben 3767 volt, ezekből mindössze 2482-at találtak jogosnak. Az FKF biztosítója 160,5 millió forint kártérítést fizetett ki – tudtuk meg Csanádi Csabától, a vállalat közútkezelési igazgatójától. Miskolcon 67 kárigény-bejelentés érkezett 2005-ben, amelyek közül 51-et találtak jogosnak, az önkormányzat 3,1 millió forintot fizetett ki. Szegeden tíznél kevesebb bejelentés érkezett tavaly, ezek közül mindössze négyet találtak olyannak, ahol a kárt valóban az úthiba okozta, a kifizetett összeg 500 ezer forint alatt marad – mondta el Molnár László, a városüzemeltetési iroda vezetője. Székesfehérváron sem túl gyakoriak a bejelentések, tavaly mindössze 30-an keresték fel ilyen ügyben az önkormányzatot, de alig néhány esetben fizettek kártérítést. Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik szeretnék érvényesíteni kárukat, hiszen az autósnak kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy a gépjárműve valóban úthiba miatt sérült. Kétes esetekben az útkezelők perre mennek, amit általában meg is nyernek. Sokaknak eszükbe sem jut, hogy bejelentsék kárukat, másokat viszont a hosszas utánjárás tántorít el egy idő után.

Máris vége a gázszünetnek?

Az orosz importkieséssel, a meglevő tárolókapacitással, valamint viszonylag enyhe téllel számolva az idei első negyedév egészére elegendő földgázzal rendelkezik Magyarország – mondta el az új év elejére kialakult gázpiaci helyzet kapcsán Fasimon Sándor, a Mol Földgázszállító Rt. elnöke. Ennél pontosabban azonban még csak megbecsülni sem lehet, hogy mennyi földgázra van szükség: ez függ az időjárástól ugyanúgy, mint például az ipar fogyasztásától. Az Ukrajnán átmenő orosz gázmennyiség csökkentése miatti importkiesés tegnap meghaladta a 40 százalékot is – a nap végére mintegy 33-35 százalékra mérséklődött –, a kiesést a földgáztárolók kitárazási kapacitásának növelésével kompenzálták. (Tegnap 9,5 millió köbméter volt a hazai gáztermelés, 47,5 millió köbmétert tároltak ki, a nyugati, HAG vezetéken 6 millió köbméter, keleten, Beregdarócnál 16 millió köbméter jött be, míg a fogyasztás összesen 61 millió köbméter körül alakult.) Fasimon elmondása szerint a havi elszámolások miatt egyelőre nem tekintik szerződésszegésnek a Gazprom „nem szállítását”, így az esetleges kötbérről sem kíván nyilatkozni a társaság. Mindemellett az olajipari cég úgynevezett megszakíthatósággal élt 34 fogyasztójánál – ezen fogyasztók az olcsóbb földgázzal együtt szerződésben vállalták, hogy ha szükséges, áttérnek más tüzelőanyagra –, ám ezek földgázfelhasználása csupán néhány ezer köbmétert tesz ki. Igazi korlátozást azonban eddig nem kellett bevezetni, s ha az orosz fél tartja magát tegnapi vállalásához, akkor később sem kell. A Gazprom ugyanis ígéretet tett arra, hogy 24 órán belül, azaz kedd délig visszaállítják a gáznyomást a szerződésben vállalt szintre – derült ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra, de a nyomásváltozás figyelésével kiolvasható a tendencia. A miniszter emlékeztetett rá: Ukrajna a WTO-felvételéről szóló tárgyalásokon vállalta, hogy nem gátolja a területén átmenő vezetékek forgalmát. A magyarországi tartalékokból felszabadítható mennyiség szükség esetén napi 50 millió köbméterre növelhető, amivel mínusz 10 fokig fennakadások nélkül biztosítható a hazai gázellátás. Alternatív beszerzésre nincs lehetőség, de a lakosság és a kommunális fogyasztók ellátása biztonságban van egészen a fűtési idény végéig, függetlenül a Magyarországra beszállított menynyiségtől – mondta a miniszter. A GKM ugyanakkor utasította a Mavirt, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak más energiahordozók arányának emelésére az energiafelhasználáson belül.

Gazprom: holnap délig kárpótoljuk Magyarországot!

A Gazprom holnap délig ígéri a teljes gázmennyiség leszállítását - mondta Kóka János a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kedd délutáni sajtótájékoztatóján.

Óévbúcsúztatás: ingyenes évzáró bulik és szeméthegyek

Összességében többet költenek az önkormányzatok az óévbúcsúztatásra, mint egy évvel korábban. A kereskedőket kevésbé hozza lázba az év vége: a petárdatilalom ugyanis visszaveti a forgalmat.